dr. Balás Endre

dr. Balás Endre

önkormányzati szakértő


Önkormányzati szaktanácsadó, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó vezető szakértője.

 

Az önkormányzati szakterület praxisában szerzett gyakorlati tapasztalatait a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. önkormányzati szaktanácsadójaként kamatoztatja. Jogászként és gyakorló önkormányzati vezetőként kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben.

Rendszeresen szemlézi a közjogi jogalkotással és az önkormányzati szakterülettel összefüggő jogszabályváltozásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati feladatokat érintő aktuális változásokat.

 

Az önkormányzati és közszolgálati jogi kiadói portfólió vezető szerkesztője, szakmai gondozásában jelenik meg a Jegyzőinfo digitális tudástár, a LexPraxis Tudástár Közszolgálati változata és az Önkormányzati Tanácsadó című nyomtatott havilapunk és több szakkönyvünk.

 

A szakértő által készített iratminták köre elsősorban az önkormányzati szakterületet érintik, de számos dokumentum aktualitással bír a vállalkozások gyakorlatában is.


 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít
  • Eddig 3 szakmai kérdésre válaszolt

A szakértő által szemlézett minták

Jegyző munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 06. 10. 11:13:40
Közterület felügyelő munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 06. 10. 11:13:40
Műszaki ügyintéző munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 06. 10. 11:13:40
Önkormányzati belső ellenőr munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 06. 10. 11:13:40
Birtokvédelmi kérelem (tényleges birtoklási helyzet alapján)
Utoljára módosítva: 2024. 10. 31. 15:20:28
Letöltés
Birtokvédelmi kérelem (tényleges birtoklási helyzet alapján)
Utoljára módosítva: 2024. 10. 31. 15:20:28
Letöltés
Tárgyalási jegyzőkönyv birtokvédelmi ügyben (jegyző)
Utoljára módosítva: 2022. 01. 05. 10:41:21
Letöltés
Mezőgazdasági közfoglalkoztatott munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:17:24
Anyakönyvi és szociális ügyintéző munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:17:24
Termőföld adásvételi szerződés
Utoljára módosítva: 2021. 12. 07. 16:31:17
Letöltés
Termőföld adásvételi szerződés
Utoljára módosítva: 2021. 12. 07. 16:31:17
Letöltés
Megbízási szerződés (pályázatírás)
Utoljára módosítva: 2021. 12. 07. 16:31:17
Letöltés
Gazdálkodási előadó munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:17:24
Falugondnok munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:17:24
Közművelődési munkatárs munkaköri leírás
Utoljára módosítva: 2024. 07. 15. 13:17:24
Haszonbérleti szerződés előhaszonbérleti joggal
Utoljára módosítva: 2024. 09. 30. 11:44:35
Letöltés
Javadalmazási szabályzat (köztulajdonú nonprofit szervezet)
Utoljára módosítva: 2022. 04. 04. 12:12:09
Letöltés
Etikai kódex (köztulajdonú nonprofit szervezet)
Utoljára módosítva: 2022. 04. 04. 12:11:55
Letöltés
Panaszkezelési szabályzat (köztulajdonú nonprofit szervezet)
Utoljára módosítva: 2022. 04. 04. 12:13:41
Letöltés
01. Kizárási ok bejelentése
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:20
Letöltés
02. Tájékoztatás eljárás elmaradásáról
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:27
Letöltés
03. Értesítés eljárás megindításáról-közös képviselő
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:35
Letöltés
04. Értesítés eljárás megindításáról-bejelentő
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:44
Letöltés
05. Társasház működésével kapcsolatos iratok bekérése
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:52
Letöltés
06. Ingatlanügyi hatóság megkeresése
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:56:58
Letöltés
08. Írásbeli nyilatkozat bekérése
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:57:11
Letöltés
09. Jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzés
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:57:17
Letöltés
10. Tájékoztatás eljárás lezárásáról
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:55:38
Letöltés
11. Felhívás törvényes működés helyreállítására
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 10:59:12
Letöltés
12. Felhívásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 11:00:29
Letöltés
13. Törvényességi felhívás módosítása
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 11:02:41
Letöltés
14. Törvényességi felhívás visszavonása
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 11:04:44
Letöltés
15. Tájékoztatás eljárás megszüntetéséről
Utoljára módosítva: 2024. 09. 09. 11:05:57
Letöltés

Válogatott cikkei

2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális állampolgárságot szabályozó törvény egyes rendelkezései. A törvény fontos újítása a digitális állampolgársághoz fűződő új szolgáltatások bevezetése.
2024. július 1-től az Alaptörvény szintjén került kimondásra, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egyedi digitális azonosítót biztosít. Ugyanezen a napon, illetve 2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól a 2023. évi CIII. törvény egyes rendelkezései.
2024. július 1-vel módosul a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény. Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezője kezdeményezheti az eljárás megindítását.
Számos új szabályt állapít meg a földek közös tulajdonát szabályozó törvény június 1-jén hatályba lépett módosítása. Változik az eljárás, de új rendelkezések vonatkoznak az állami tulajdonba kerülésre és az öröklésre is.
2024. szeptember 1-től általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. Jogszabály ugyanakkor a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, emellett a munkáltató saját maga is előírhatja a munkakör betöltésének feltételeként az alkalmassági vizsgálatot.
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény alapján a munkáltatóknak eddig is lehetőségük volt a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megállapítására, amelyek megsértésének bejelentésére visszaélés-bejelentési rendszert hozhattak létre a munkavállalók és a munkáltatóval szerződéses viszonyban állók számára. Ezt az opcionálisan bevezethető szisztémát váltja fel a Panasztörvény által szabályozott belső visszaélés-bejelentési rendszer.
A központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások körébe tartozó AKD lehetővé teszi, hogy annak használatával az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információ-átvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közölje azt az ügyféllel.
A vonatkozó kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel mentesít egyes vendéglátó üzleteket illetve turisztikai attrakciókat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) történő adatszolgáltatási kötelezettség alól.
A helyi közszolgáltatás információs rendszer (IKIR) eddig három szakmai modulból – az elemzési modulból, a feladatellátás-tervezési és -elemzési modulból továbbá az elégedettségmérési modulból – állt. Az elégedettségmérési modul új neve felmérés modul lesz, emellett a rendszer kibővül az okosváros modullal és a lakossági modullal.
A hulldéktörvény módosítása elsősorban a 2023. július 1-jén induló koncessziós rendszer bevezetésével és a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályok változásával összefüggésben módosul, a már 2023. január 1-jétől hatályba lépett szabályok azonban érintik a települési önkormányzatok köztisztasági feladatainak ellátásával és a jogellenesen elhelyezett hulladék elszállíttatásával kapcsolatos szabályokat is.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) törvény alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek továbbá a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok kötelesek a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban közzétenni a nettó ötmillió forintot meghaladó összegű hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló adatokat.
Kétszeresére emelkedik a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése. Az eddigi 15 forintos adómentes költségtérítés összege 30 forintra nő. A megemelt összeg első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.
2023. január 1-től módosult a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd földforgalmi törvény szerinti fogalma. A „helyben lakás” igazolásának módjával kapcsolatban utóbb a Kúria is tett megállapításokat.
Az információs önrendelkezési jogról szóló új törvény különleges szabályokat állapít meg a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perekre. Az Info törvénybe beépülő jogszabály létrehozza továbbá a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, amely biztosítja, hogy az adatok digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, hozzáférhetők, kinyomtathatók, kimásolhatók legyenek.
Az energiamegtakarításokkal összefüggő rendeleti jogalkotás egyik legújabb jogszabálya lehetővé teszi egyes kulturális intézmények kötelező nyitvatartási idejének lerövidítését. A minimális nyitvatartási időt a fenntartó határozza meg a kulturális intézmény vezetőjének szakmai javaslata alapján.
2022. november 19-ével kezdi meg működését az Integritás Hatóság. Az új intézmény azzal a céllal jön létre, hogy fellépjen olyan esetekben, amikor az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek nem tesznek meg minden szükséges intézkedést az uniós támogatások hatékony és eredményes felhasználása érdekében.
Pontosították a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésekor járó költségtérítés szabályait. Az adatkezelő az adatigénylés teljesítéséért az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedő összegű költségtérítést kérhetett, melynek felső határáról a jogszabály eddig nem rendelkezett.
A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével összefüggésben június elsejétől hatályosuló jogalkotás újraszabályozta a Covid-járvány talán legnagyobb figyelemmel övezett két területét, a kötelező munkavállalói oltás és az oltási igazolvány kérdésköreit is.
A Kormány 2022. május 25-től Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára figyelemmel. Az újabb veszélyhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a Kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet 2022. június 1-i hatállyal megszüntette.
A rendeleti jogalkotás keretében ezúttal az ukrajnai háborúval és menekülthullámmal összefüggésben került kibocsátásra több új jogszabály. A vonatkozó kormányrendelet menekültek gyermekeinek felügyeletét illetve annak gyermekvédelmi törvénnyel való kapcsolatát szabályozza.
A Kormány a kieső iparűzési adóbevételre figyelemmel kompenzációt nyújt a települési önkormányzatok részére. A központi költségvetés felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújt a települési önkormányzatoknak az iparűzési adókedvezmény miatti bevételkiesés támogatására.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben előállt menekülthullámra tekintettel az állam támogatást nyújt az Ukrajnából menekült személyeket elhelyező helyi önkormányzatok és más szállásadók részére. Az önkormányzatok fajlagos támogatásra jogosultak, a szállásadók a menekültek elszállásolása és ellátása után egyedi támogatást igényelhetnek.
A jegyző vezetésével működő helyi választási irodák előtt számos feladat áll a soron következő, április 3-ára kitűzött választással összefüggésben. Az alábbiakban a leginkább kiemelésre számot tartó feladatokat tekintjük át.
A koronavírus elleni védettség igazolásával összefüggő legújabb szabályozás szűkíti a védettségi igazolásra jogosultak körét. 2022. február 15-től lényegében csak a megfelelő számú, többnyire három oltás felvétele jogosít fel a védettségi kártya használatára.
A 2022. január 1-étől megvalósuló minimálbér-emelés a munkabérek mellett a közfoglalkoztatás körében is érezteti hatását, tekintetbe véve, hogy a vonatkozó jogszabály 2022-től a közfoglalkoztatási bér és a garantált közfoglalkoztatási bér összegét a minimálbér és a garantált bérminimum összegéhez kapcsolja.
A veszélyhelyzettel összefüggő legújabb szabályozás alapján a veszélyhelyzet 2022. június 1-én szűnik meg. Az alábbiakban a törvénynek a távmunkavégzésre valamint a védettségi igazolványokra vonatkozó szabályokat módosító rendelkezéseit ismertetjük, melyek a veszélyhelyzet megszűnésekor, vagyis 2022. június 1-én lépnek hatályba.
A 2021. évi CXIX. törvény bevezeti az adatváltozás-kezelési szolgáltatást és az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást, melyek 2022. január 1-től nagymértékben megkönnyítik az ezeket igénybe vevő állampolgároknak az egyes közüzemi szolgáltatóknál az adataik módosítását vagy a felhasználó-változások átvezetését.
November 20-ától újabb területekre terjed ki a maszkviselés kötelezettsége. A tömegközlekedési eszközök után már a bevásárlóközpontok, előadóterek, hivatalos helyiségek területén is érvényes a kötelezettség: egyedül az éttermek és szállodák zárt terei maradtak ki, legalábbis eddig, a fontosabb érintettek köréből.
2021. november 18-tól módosult a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény. A módosítás azokra az önkormányzati és állami tulajdonú lakások vételi jogára vonatkozik, amelyek világörökségi helyszínen és védőövezetében találhatók.
A közelmúltban változott a lakóhely eddig használatos fogalma, mely szerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe volt, amelyben a polgár él. A változással függ össze az a módosulás is, melynek nyomán a lakóhely fennállásának nem feltétele a lakóhelyen tartózkodás, a polgárnak nem szükséges életvitelszerűen a lakóhelyeként bejelentett lakásban élnie. Mindezzel összhangban módosul a tartózkodási hely fogalma is.
Az állami szférában lényegében kötelezővé teszik a védőoltás felvételét a meghatározott személyi körben, az önkormányzatoknál viszont a fenntartó dönt majd az oltási kötelezettségről.
A maszkviselés nyári megszüntetését követően november 1-étől ismét mindenki köteles lesz maszkot viselni a tömegközlekedési eszközön, pályaudvarokon és állomásokon.
A járvány negyedik hullámára és a beoltottak számának növelésére tekintettel a jövőben a munkáltató kötelezővé teheti a védőoltás felvételét, amennyiben ezt szükségesnek látja a dolgozók biztonsága érdekében. A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tehető egyes esetekben az állami és önkormányzati szférában is. Az oltás felvételének megtagadása esetén a munkaviszony megszüntethető.
A védettségi igazolvánnyal összefüggő kérdések tisztázását követően a jogalkotó élt a lehetőséggel, hogy részletesen is meghatározza az egészségügyi válsághelyzet alatt felmerülő védettség igazolásának jogszabályi hátterét.
A turizmus-vendéglátás ágazatot érintő jogszabályváltozás értelmében a jegyző ellenőrzése során a vendéglátó üzletek Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) történő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését is vizsgálja a jövőben, évente legalább egy alkalommal. Amennyiben a kereskedő nem tett eleget a vendéglátó üzletek típusára vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a jegyző a vendéglátó üzletet azonnali hatállyal köteles bezáratni.
Július végén jelent meg az a kormányrendelet, amely kötelezővé teszi a koronavírus elleni védőoltás felvételét az egészségügyi szolgáltatók valamint a meghatározott ellátási formákban foglalkoztatottak számára. Kinek kötelező az oltást felvennie és meddig? Mutatjuk a részleteket!
A veszélyhelyzet egyik legjobban körüljárt munkajogi témája alighanem a távmunka és home office értelmezésének és alkalmazásának kérdésköre. A közelmúltban újabb jogszabály jelent meg a távmunka július 3-ától alkalmazandó legújabb szabályairól.
Az öt és fél millió vakcina beadását követően a legfontosabban tűnő korlátozások is feloldásra kerülnek. Megszűnik az általános maszkviselési kötelezettség a zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön. Vendéglátóhelyen, szálláshelyen, szabadidős létesítményekben védettségi igazolvánnyal nem rendelkező személyek is tartózkodhatnak. Megszűnik az üzletek látogatására vonatkozó létszámkorlátozás és 1,5 méteres távolságtartási előírás is.
Számos ponton módosul július 1-étől az építési törvény az önkormányzatok tevékenységére kiható fontos változásokkal. A módosítás bevezeti a településterv fogalmát az építési jog rendszerébe, emellett 2021. július 1-től kötelezően előírja az önkormányzatok számára, településrendezési tervként, a helyi építési szabályzat elfogadását. Az adminisztráció 2022-től már az új digitális felület, az E-TÉR rendszerén keresztül történik.
A számos lehetőségre feljogosító védettségi igazolvány kiváltására két esetben, fertőzés és oltottság alapján van lehetőség: ha az adott személy felgyógyult a koronavírus-megbetegedésből, illetve a koronavírus ellen beoltották. A fertőzésre tekintettel kiadott igazolvány hosszabbításának részleteit tudhatjuk meg egy közelmúltban megjelent jogszabályból.
Június 15-től megszűnik a polgármesterek – járványhelyzetre tekintettel kialakított – kivételes hatásköre. Az önkormányzati testületek immáron, a veszélyhelyzet fenntartása ellenére, maguk gyakorolhatják feladat- és hatásköreiket. Emellett lehetővé válik a falunapok megtartása is.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása és a rendkívüli jogrend fenntartása mellett az ötmilliomodik védőoltás beadását követően feloldásra került több korlátozó intézkedés is. Megszűnik a közterületi maszkviselés, a kijárási tilalom és a rendezvények megtartására is teljesen új feltételek között nyílik lehetőség.
Az Országgyűlés a korábban 90 napra, 2021. május 22-ig elrendelt veszélyhelyzetet újabb, csaknem fél éves időtartamra meghosszabbította. A rendkívüli jogrend a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig (azaz október elejéig) tart. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor feloldásra került több korlátozó intézkedés az ötmilliomodik védőoltás beadásának köszönhetően.
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer egy új, a korábban is működő nyilvántartások összhangját megteremtő, országos adatbázis, melynek célja a sokszor emlegetett bürokráciacsökkentés mellett a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályok pontosítása a legújabb adatvédelmi szabályoknak megfelelően.
A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik ütemét jelentő intézkedések akkor léphetnek életbe, amikor a koronavírus ellen beoltottak száma eléri a 4 millió főt. Az intézkedések jelentős része a védettségi igazolványhoz kötött lehetőség, így első alkalommal kaptunk tájékoztatást arról, hogy mire is jogosít bennünket az (elsősorban) oltással megszerezhető új okmány.
A gazdaság és a mindennapi élet újraindításának következő lépcsőfokát jelentő három és fél millió oltás elérését követően kinyithatnak a vendéglátó egységek teraszai, egyben ideiglenesen felfüggesztésre kerül a teraszdíj fizetése is. A jogszabály pontos részleteit mutatjuk.
A Kormány legújabb rendeletével április 8-ig meghosszabbította a szigorított védelmi intézkedések hatályát, ezzel egyidejűleg azonban döntött a lehetséges újranyitás első intézkedéseiről is. A feloldás első lépéseinek megtételére a kettőmillió-ötszázezredik COVID-vakcina beadása után nyílik lehetőség.
A Kormány még 2019-ben döntött az Integrált Jogalkotási Rendszer, ismertebb nevén IJR bevezetésével kapcsolatos feladatokról. Az IJR egy komplex jogszabály-alkotást segítő rendszer, amely a tervek szerint jelentősen megkönnyíti az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységét. A rendszer szoros kapcsolatban áll a Nemzeti Jogszabálytár nevű felülettel, amely április 1-től több feladatot is előír az illetékesek számára. Melyek pontosan ezek az új feladatok?
Tovább szigorítják a járványügyi intézkedéseket a járványhelyzet súlyosbodására tekintettel. Az üzletek és a szolgáltatások március 8-tól március 22-ig tartanak bezárva, az óvodákban és általános iskolákban április 7-ig szünetel a jelenléti oktatás. A jogszabály ugyanakkor a korábbi zárlatnál szélesebb körben enged kivételeket.
A Kormány rendeletben már meghosszabbította a tavaly novemberben kihirdetett járványügyi veszélyhelyzetet 2021. május 22-ig. Külön jogszabályban március 16-áig lettek fenntartva a járványhelyzettel összefüggő, közérdeklődésre leginkább számot tartó olyan védelmi intézkedések, mint a maszkviselés vagy kijárási tilalom.
A betegellátás színvonalát és az egészségügy finanszírozását egyaránt javítani kívánja a csoportos praxis magyar formája. A praxisközösség a háziorvosi, házi gyermekorvosi, alapellátást nyújtó fogorvosi, védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására létrejött működési forma. A szervezetüket szabályozó, február elején megjelent jogszabály már 2021. február 15-étől alkalmazható.
Január 30-ától tovább szigorítja a vendéglátó üzletben tartózkodás és szabálytalan vendéglátás szabályait. Jelentősen nőtt a pénzbírság összege és az üzemeltető is eltiltást kaphat a vendéglátó tevékenység végzésétől.
A november 4-én elrendelt veszélyhelyzetet a Kormány előbb február 8-áig meghosszabbította, majd újabb veszélyhelyzetet hirdetett ki. A régi és új rendkívüli jogrend kapcsolódását kívánjuk az alábbiakban megvilágítani.
Az iparűzési adó 1%-ra csökkentésével járó veszteséget kívánja a Kormány kompenzálni azzal a rendelettel, amely állami támogatást tesz lehetővé a bevételkieséssel összefüggésben a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok esetében.
A koronavírus-világjárvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a Kormány lényegében felére csökkentette az iparűzési adót azzal a 2020 végén megalkotott rendelettel, miszerint a mikro-, kis- és középvállalkozás helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége 1%, akkor is, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték ennél magasabb. A támogatás igénybe vételéről a vállalkozásoknak kell nyilatkozniuk.
A koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben elrendelt új szabály szerint a mikro-, kis- és középvállalkozás helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége 1%, akkor is, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték ennél magasabb. Említett vállalkozásoknak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes adóelőleg 50 százalékát kell csak az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.
A november végén megjelent legújabb kormányrendelet több sürgető határidőt is módosított az orvosok és ápolók jogviszonyváltozásával összefüggésben. Az új időpont 2021. március 1., az érintettek tájékoztatását pedig november vége helyett az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint kell majd elvégezni.
A vírus gyors ütemű terjedése miatt egyre több munkáltatót érinthet dolgozója karantén miatti távolléte. A legegyszerűbb forgatókönyv szerint, ha a munkavállaló betegsége miatt nem tud munkát végezni, keresőképtelen, így betegsége fennállásának idejére táppénzre jogosult. A lehetőségek köre azonban ezzel még korántsem zárult le.
A Kormány a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló újabb rendeletében jelentősen kibővítette azon helyiségek körét, ahol a maszk viselése kötelező. Szigorodtak a maszkviselésre vonatkozó előírások kikényszerítésére vonatkozó szabályok is.
A Kormány az Országgyűlés elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a veszélyhelyzetet és egy új közjogi keretrendszert intézményesít az ún. egészségügyi válsághelyzetet formájában. Az egészségügyi törvény eddig is ismerte az egészségügyi válsághelyzet fogalmát, a mostani szabályozás azonban azt kibővítve és módosítva keretként használja ahhoz az új jogrendhez, amely nem tartozik ugyan az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendek közé, de az általános jogrendtől eltérő többletjogosítványokat biztosít a Kormány számára.
A településkép védelmét szabályozó alap-joszabály (a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény) és a Településképi Arculati Kézikönyv több ponton is újdonságokat hozott az építésügy területén. A településkép védelmére vonatkozó szabályok közül az alábbiakban három olyan jogintézményt vagy eljárást, emelünk ki, amely fontos lehet az építőipari vállalkozóknak.
Lényeges újdonsággal módosult a településképi törvény a közelmúltban. A változás nyomán némileg kitolódott az önkormányzatok által kötelezően megalkotandó településképi rendelet elkészítésének határideje. Az új időpont 2017. december 31. A változások emellett több más kérdést is érintenek. A rendelet vállalkozásokat is érintő elemeit az alábbiakban foglaljuk össze.
Tavasszal módosult a hulladéktörvény, a változások nagyobb része pedig még idén nyáron – egészen pontosan 2017. június 23-án – hatályba lépett. A változás több alapfogalmat is érint, emellett új szabályok lépnek életbe a díjkedvezmények, díjkompenzációk és díjhátralékok körében is. Az alábbiakban a módosítás önkormányzatokat közelebbről érintő rendelkezéseit ismertetjük. Mellékelt hulladékgazdálkodási szabályzatunk mellett tekintse meg valamennyi, közelmúltban frissült hulladék-gazdálkodási mintánkat is!