Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy felvétel készítése kamerás megfigyelésnek minősüljön: személyekre irányuljon, tartós vagy rendszeresen ismétlődő legyen, végül: távoli vagy automatikus kamera vagy hasonló készülék segítségével történjék. Mit is jelentenek pontosan ezek a feltételek és hogyan lehet őket teljesíteni?

A munkavédelemmel összefüggő kötelezettségek nem merülnek ki a munkavédelmi dokumentáció és biztonsági intézkedések meglétében, magukban foglalják a nem kívánt balesetek megfelelő kezelését is. Ebből a szempontból van jelentősége a munkabaleset és üzemi baleset megkülönböztetésének.

Első látásra úgy tűnhet, hogy a vezető soha nincs egyedül, tárgyal, megbeszél, vezet és legnagyobb gondja, hogy nem engedheti meg magának az „üresjáratot”. Azonban amikor a coaching-ülések kérdései egyre mélyebb és mélyebb érzelmi és gondolati szintekre viszik a vezetőket, sokan egyedül maradnak a döntésekkel, gondokkal, dilemmákkal. De mitől is lehet magányos a vezető?

A munkajogi szakirodalom az egy munkavállaló és egy munkáltató között, határozatlan időre, teljes munkaidőre, a munkáltató székhelyén vagy telephelyén végzett feladatok ellátására létrejött munkaviszonyt tekinti tipikus munkaviszonynak. Rohanó világunk velejárói ugyanakkor a foglalkoztatásban is egyre nagyobb számban igénylik azokat a formákat, amelyek a hagyományos munkaviszonytól annak valamely elemében eltérnek, és ezáltal rugalmasabb munkavégzést tesznek lehetővé.

A munkahelyen belüli képzés és oktatás egyre hangsúlyosabban szerepel a vállalkozások munkavállalókkal összefüggő feladatai, sőt: kihívásai között. Hogyan adjuk át az ismeretet munkatársainknak és hogyan lehet őket a tudás befogadására motiválni? Az ismeretátadás logisztikai 7M-je ebben nyújt segítséget.

A 2023. július 24-én lép hatályba lépő Panasztörvény a munkáltatók széles körét kötelezi úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére. A rendszer egyaránt komoly feladatok hárít már július végétől a munkáltatókra és a működtetőkre egyaránt.

2023. július 24-én lép hatályba a Panasztörvény néven ismertté vált új jogszabály, melynek értelmében a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok, állami szervek, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatok és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozók belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére kötelesek. A rendszer működtetésének szabályait részletezzük.

A július 24-étől hatályba lépő Panasztörvénynek számos adatvédelmi vonatkozása van. Elég csak arra gondolnunk, hogy a bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra és a belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.

A munkavégzés történhet általános munkarend szerint, heti öt napon, hétfőtől péntekig azonos munkavégzéssel, de a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén beosztható a hét bármely napjára, illetve az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is. A vasárnapi, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre – akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben kerül erre sor – eltérő rendelkezések vonatkoznak.

Az elmúlt tíz év legnagyobb munkajogi törvénymódosításának tartott, 2023. január 1-étől hatályos szabályok új alapokra helyezték a rendkívüli munkavégzés, egyenlőtlen munkaidő beosztás és az éjszakai munkavégzés elrendelésének szabályait is. Ezen belül is kiemelendőek a „védett emberekre”, vagyis az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések.