Mint ismeretes, az idei évben 2025. október 1-jétől hatályos a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, mellyel kapcsolatban számos kérdés felmerült, mind munkavállalói, mint munkáltatói oldalon. A bérek számfejtését és összegét komolyan befolyásoló kérdések közül a legtöbbet érintő és leginkább vitatott felvetéseket összegeztük.

Egy most megismerhető törvénytervezet szerint munkavállalói érdekképviseletet ellátó szakszervezetek is részesülhetnének magánszemélyek jövedelemadója 1%-ának felajánlásából.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összefüggésben 2025. június 20-a előtt nem tartalmazott korlátozást arra nézve, hogy a családi pótlékot mely jogszabály alapján kapta korábban az anya legalább 12 éven át. A családi pótlék fogalmának változása jelent majd valamilyen kedvezőtlen változást a gyermekek után járó kedvezmény érvényesítésében?

Magánszemély eladó, magánszemély részére üzeltrészt értékesít. Milyen adóvonzatok keletkeznek mind az eladó, mind a vevő oldalán, amennyiben névértéken, és ha névérték felett történik az ügylet?

Hallgató a recepción? Nem mindegy, milyen szerződéssel dolgozik, és az sem, hogy mennyi közteher kapcsolódik hozzá.

A családi adókedvezmények májustól jól ismert bővítésének szabályai a Magyarországon munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel dolgozó harmadik országbeli munkavállalókat is érinthetik. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy ők jogosultak-e a magyar munkaviszonyból származó jövedelmük után a 30 év alatti anyák, valamint a kettő, illetve három gyermeket nevelő anyák kedvezményére.

2025. október 1-től bevezetésre kerül a három gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó-mentessége. A három gyermeket nevelő anya a kedvezményt a 2025. szeptember 30. után megszerzett jövedelmei, illetve munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.

Egy magyar Kft. két osztrák tulajdonosának időszerű osztalékelőleget fizetni. Az egyik tulajdonos nem Magyarországon él, ő osztrák adóazonosító jellel rendelkezik és osztrák tb-je is van. A másik tulajdonos ugyan osztrák állampolgár, de Magyarországon él, magyar adóazonosító jele van, de osztrák tb-t fizet. Milyen kérdések merülnek fel?

Egy társaságnak három magánszemély tulajdonosa volt. A 30%-os részesedéssel rendelkező elhunyt tulajdonos gyerekei örökölték az üzletrészét. Most született döntés ezen üzletrész visszavásárlásáról. Kifizetőként milyen adókat és járulékokat köteles a társaság visszatartani? Milyen bevallásban kell a társaságnak ezt az ügyletet jelenteni?

Magánszemély által írt könyvet egy alapítvány értékesíti. A könyv megírásáért nem kapott díjat, csak az eladott példányok után az eladási ár 50%-át kapja meg az író jogdíj címén. Hogyan alakul ebben az esetben a felhasználási szerződés alapján fizetett jogdíj adózása?