A társadalombiztosítási járulékokkal összefüggő kötelezettségek teljesítése nem merül ki a járulék megfizetésében. A foglalkoztatók kötelesek a biztosított személyekre vonatkozó adatokat nyilvántartani, a járulékalapot és a fizetendő járulékot megállapítani, valamint azokat bevallani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. E kötelezettség alapját a Tbj. és az Art. rendelkezései adják.

Egy kivás cég (kft.) egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazna munkavállalót, ami több adónemet is érint. Milyen fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és hogyan alakul a járulékalap, valamint a közterhek kérdése?

Annak eldöntése, hogy az egészségi állapot alapján fennáll-e a keresőképtelenség, orvosszakmai kérdés. Az orvosi igazolás még nem jelent automatikusan táppénzt, mivel az orvos a keresőképtelenség tényéről dönthet, a kifizetőhely pedig arról, hogy ehhez kapcsolódik-e pénzbeli ellátás.

Közigazgatási határon kívülről bejáró munkavállaló bérletét cégünk 100%-ban megtéríti. A dolgozó leadta az engedély kérelmét, mellékletben csatolta a lakcímkártyáját. Minden hónapban leadja a cégünk nevére szóló számlát és a lejárt bérletet. Kötelező a társaságunknak a bérszámfejtésen keresztülfuttatni és megjeleníteni a bérjegyzéken ezt a térítést?

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

Amennyiben egy díjazott feladatot megbízási szerződés keretében látnak el, jogosan merülhet fel, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a társadalombiztosítási ellátásoknál, közöttük a nyugdíjnál. Keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél?

A bérelőleg is azon juttatások közé tartozik, amelyet kifejezetten és részletesen nem szabályoz a munkajog. A gyakorlat alakítja azokat a juttatási lehetőségeket és formákat, amelyek munkajogi értelemben előlegnek minősülhetnek.

2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.

Egy átvett cégnél derült fény arra a bérszámfejtési problémára, miszerint egy munkavállaló, aki addig normál alkalmazottként volt foglalkoztatva, rokkantsági ellátásban részesül, és már 2019-ben betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Mivel a munkavállaló, normál alkalmazottként van számfejtve, érthető a kérdés: hogyan kellene javítani a számfejtését?

2026. január 1-től a gyermekek után járó családi adókedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, emelt összegben vehető igénybe.