Főoldal Nyíl Cikkek Nyíl Munkaügy
A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy társadalombiztosítási jogállása alapvetően a jogviszonyból származó díjazásának összegétől függött, függ, amit a biztosítási kötelezettség elbírálása során a jogszabályban meghatározott határösszeghez (volt időszak, amikor határösszegekhez) kellett, kell viszonyítani.
Munkáltató legyen a talpán, aki az idei év során helytáll az egyszerűsített foglalkoztatás változó szabályai között, és a különböző időpontokban hatályba lépő módosításokat egymásra tekintettel jogszerűen tudja alkalmazni.
Amennyiben egy cég (kft.) felvesz Széchenyi Kártya folyószámla hitelt, és azt a kft. ügyvető magánjellegű építkezésre költi, ezt a hitelfelvételt milyen jogkövető eljárással érdemes megoldani?
A kínai anyacégtől érkeznek a leányvállalathoz kínai munkavállalók cégen belüli áthelyezés (VBÁ) vízum típussal. A 25T104 es adatlapon történő bejelentést követően milyen teendői és járulékfizetési kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak?
A duális képzésben résztvevő egyetemi hallgatók esetében a kötelező 20 nap szabadság idejére lehívható-e a szocho-kedvezmény vagy csak azokra a napokra mikor ténylegesen itt tartózkodik?
Hogyan érintik a gyermektartási díj munkabérből történő letiltását a vonatkozó szabályok júliustól hatályos, jól ismert változásai?
Ma már természetes, hogy a munkáltatók a munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében digitális eszközöket (céges mobiltelefont, laptopot) biztosítanak a munkavállalók részére, vagy például távoli hozzáférést adnak a levelezőrendszerhez és a vállalati szerverhez. A probléma abból adódik, hogy rendszerint nem tisztázott: ezek az eszközök kizárólag munkavégzés céljára használhatók-e, vagy engedélyezett magáncélú igénybevételük is.
A munkabérletiltás szabályai és új összeghatárai már most, alig egy hónappal a hatályba lépést követően, számos kérdést vetett fel, elsősorban a munkabér számítása és számfejtése körében. Az alábbiakban néhány példával próbáljuk az összetettebb kérdéseket megválaszolni.
A felmondást tartalmazó elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével összefüggésben 2025. június 20-a előtt nem tartalmazott korlátozást arra nézve, hogy a családi pótlékot mely jogszabály alapján kapta korábban az anya legalább 12 éven át. A családi pótlék fogalmának változása jelent majd valamilyen kedvezőtlen változást a gyermekek után járó kedvezmény érvényesítésében?