Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak módosítása alapján lehetőség van mezőgazdasági idénymunka esetén az évi százhúsz napon túl még kilencven napig foglalkoztatni a munkavállalót, magasabb közteher fizetése mellett. A módosítás érinti az alkalmi munka szabályozását is azzal, hogy az azonos felek közti foglalkoztatás esetében kikerül a törvényből a kilencven napos éves megkötés.
Amennyiben egy díjazott feladatot megbízási szerződés keretében látnak el, jogosan merülhet fel, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a társadalombiztosítási ellátásoknál, közöttük a nyugdíjnál. Keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél?
Jogszabály szerint táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai feladat, jogilag pedig abban az esetben érvényesíthető, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége. Ennek hiányában táppénz megállapítására nem kerülhet sor akkor sem, ha kiállították a keresőképtelenségi igazolást.
Külföldi munkavállaló foglalkoztatásakor először be kell jelenteni a biztosítási jogviszonyt, amelyhez magyar TAJ-számot kell igényelni. Horváth-Farkas Zsuzsanna írásából megtudhatjuk, hogyan juthat TAJ-hoz egy olyan munkavállaló, aki nem magyar állampolgár.
A „tömbösítve” ledolgozott négyórás munkarend csak akkor jogszerű, ha nem egyszerű „napi 4 órás részmunkaidőként”, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztással, munkaidőkeretben kerül megszervezésre.
Ha egy cég belföldi kiküldetésre küldi munkavállalóját, de a dolgozó, visszatérve, nem ad le számlát a cég részére, hogyan kell a dolgozó hóvégi bérjegyzékén a részére juttatott 5000 forintos napidíjat számfejteni (adómentes vagy adóköteles jövedelemként)?
A diákok – különösen a felsőfokú tanulmányok idején, de akár a tanév közben is – dolgozhatnak tanulmányaik mellett. Azonban az igazi diákmunkaszezon mégiscsak a nyári szünidő.
A versenytilalmi megállapodás kapcsán felmerülő jogviták jelentős része abból fakad, hogy a felek nem megfelelően fogalmazzák meg a megállapodást, vagy a tilalom tartalmát túl szélesen értelmezik. A magyar szabályozás alapját a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 228. §-a adja, azonban a tényleges jogértelmezést döntően a bírói gyakorlat alakítják.
A bérelőleg is azon juttatások közé tartozik, amelyet kifejezetten és részletesen nem szabályoz a munkajog. A gyakorlat alakítja azokat a juttatási lehetőségeket és formákat, amelyek munkajogi értelemben előlegnek minősülhetnek.
2024. január 1. napjától a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. foglalkoztatási igazolást szükséges kiállítani. A foglalkoztatási igazolásnak tartalmaznia kell a kötelezettséget előíró törvény szerinti, valamint az esetleges további jogszabályok által meghatározott adatokat.