Munkába járás költségtérítése építőipari vállalkozásnál

Az érintett cég főtevékenysége: 4324 \'25 Egyéb épületgépészeti szerelés, mely főként sprinklerezési munkálatokat foglal magában (sprinkler rendszerek, tűzoltó berendezések, csőhálózatok kiépítése és szerelése). 
A munkavégzés jellemzően változó munkaterületeken történik, főként ipari létesítmények, gyárépületek, csarnokok területén, Magyarország különböző pontjain. A munkavállalók (csőszerelők) a lakóhelyükről/tartózkodási helyükről közvetlenül a munkaterületre utaznak, nem a cég székhelyére. Többen saját gépjárművet használnak, illetve előfordul, hogy egy járművel többen is együtt utaznak. Emellett vannak olyan dolgozók is, akik céges gépjárművet kapnak a munkaterületre történő utazáshoz. 
A székhelyen kizárólag irodai munka folyik, itt három fő adminisztratív munkavállaló dolgozik. Közülük van, aki napi rendszerességgel a lakóhelyéről autóval jár be a székhelyre, mások pedig időszakosan látogatják a munkaterületeket üzleti egyeztetések, helyszíni bejárások céljából, részben saját, részben céges gépjármű használatával. 

Ezen körülmények alapján milyen költségtérítési forma (pl. munkába járás térítése, kiküldetés, útnyilvántartás, stb.) alkalmazható jogszerűen? Milyen dokumentációs követelményeknek kell megfelelni (pl. kiküldetési rendelvény, útnyilvántartás, munkaszerződésben rögzített munkavégzési hely), hogy az adómentes elszámolás megalapozott legyen? Egy esetleges NAV ellenőrzés során milyen iratokkal, igazolásokkal szükséges rendelkezni a költségtérítések jogszerűsége kapcsán?

A 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai szerint, az első munkavégzési helyre történő utazás, nem része a munkaidőnek. [86. § (3) bek.]

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről pedig a 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezik. 4. § (1) A munkavállaló részére a 3. § szerinti térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III. 26.) Korm.rendelet írja elő, de semmi nem tiltja, hogy a munkáltató a felmerülő költségek 100 százalékát megtérítse. A 100 százalékos költségtérítés adóvonzatával azonban már számolni kell.

Az Szja törvény 25. § (2) b) bekezdése alapján adómentesnek minősül az a költségtérítés, amelyet a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével, kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

A 39/2010 (III. 26.) Korm.rendelet 4. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy amennyiben a munkáltató gépjármű költségtérítési kötelezettsége fennáll, akkor az Szja törvényben meghatározott adómentes költségtérítés 60 százalékát, azaz 18 Ft/km köteles kifizetni.
A 39/2010 (III. 26.) Korm.rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a költségtérítést 30 forint/km-ig a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, azon munkavállalók számára, akik esetében a kormányrendelet alapján kötelező gépjármű költségtérítési kötelezettség áll fenn.

A munkavállalót nyilatkoztatni kell arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről, történik-e. 

Javasoljuk még egy útvonalterv elkészítését is.

Amennyiben többen utaznak együtt a gépkocsiban, akkor is megillet mindenkit az utazási költségtérítés.