Főoldal Nyíl Cikkek Nyíl Építőipar
Az EU Hivatalos Lapjában 2023. június 30-án jelent meg a 2023/1315/EU rendelet, mely módosította az általános csoportmentességi rendelet egyes szabályait is. A módosítás abban áll, hogy az adókedvezmény rendelkezései két csoportba oszlanak, attól függően, hogy az adott beruházás felújítás épületre irányul vagy sem.
A műszaki ellenőr a beruházásnál az építtető helyszíni szakmai képviselője. Alapvető szerepe közismert, a műszaki ellenőr azonban számos olyan területen és kérdésben is közreműködik, amelyek kevesebb figyelmet kapnak.
A 2023. március 30. napján lép életbe az OTÉK módosítása, amely a tanya fogalmát és beépíthetőségének szabályait értelmezi és határozza meg újra.
Az építőipari munkákkal összefüggésben leggyakrabban általában a következő kérdések merülnek fel: Kinek kell megtennie az építőipari kivitelezési munkák bejelentését: az építtetőnek vagy a kivitelezőnek? Mi a helyzet akkor, ha az építtető maga végzi a kivitelezést is? Ha eléri a meghatározott volument, akkor ebben az esetben is be kell jelenteni?
A munkahelyi zaj a kellemetlen érzetek mellett egyéb negatív hatásokat is kiválthat. Nem véletlen például, hogy a halláskárosodás az egyik legelterjedtebb foglalkozási megbetegedés Európában. A munkahelyi zaj elleni védelem komoly erőfeszítéseket kíván mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól.
Az egyszerű bejelentés bevezetése óta az ún. csonka HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) szabályai már hat alkalommal változtak, és 2023. január 1-jétől lépett életbe a hetedik módosítás. Összefoglaljuk a szabályozás legfontosabb történéseit és azt is, milyen előírásokat kell figyelembe venni 2023 januárjától az egyszerű bejelentéseknél?
Előző év végén megjelent a környezetvédelmi termékdíjról szóló kormányrendelet módosítása. A rendelet több más fontos hulladékügyi jogszabályváltozással együtt, 2023. július 1-jén lép hatályba.
A minőségi, tervezési-kivitelezési problémák gyökere számtalan tényezőre vezethető vissza. Ezek közé sorolhatjuk a gyakorlati életben a szabványok, illetve az alkalmazásuk körüli bizonytalanságot is. A modern kívánalmak szerinti minőség mérését a hétköznapokban egzakt módon nem, vagy csak nehezen tudjuk meghatározni. Ugyanakkor az építőiparban a minőség mérhető.
A májusi kormányalakítás óta működő építésügyi minisztérium első rendelete a szigorú európai energetikai követelményeket kívánja átültetni a magyar gyakorlatba, egyelőre csak halasztással. 2021-től elvileg már csak közel nulla energiaigényű épület kaphatna használatbavételi engedélyt, ezt azonban egyelőre idehaza még nem tudjuk kivitelezni.
Az építőipar meghatározó szerepet játszik a globális felmelegedésben, és kiemelt felelőséggel tartozik a globális üvegházhatású gázok kibocsátásáért. A teljes kibocsátás megközelítőleg 15 százaléka közvetlenül köthető az építőipari tevékenységekhez, az épületek fenntartásával együttesen pedig 39 százalékát teszi ki a világ karbonkibocsátásának. Mit tehet az építőipar a fenntarthatóság és a káros következmények mérséklése érdekében?