Energiahatékonysági adókedvezmény szabályai 2023 végétől

dr. Veress Júlia Dátum Legutoljára frissítve: 2024.02.06

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 157 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az EU Hivatalos Lapjában 2023. június 30-án jelent meg a 2023/1315/EU rendelet, mely módosította az általános csoportmentességi rendelet egyes szabályait is. A módosítás abban áll, hogy az adókedvezmény rendelkezései két csoportba oszlanak, attól függően, hogy az adott beruházás felújítás épületre irányul vagy sem.

A Tao tv. 22/E § szerinti, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye ún. általános csoportmentességi rendelet, vagyis a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet szerint igénybe vehető állami támogatásnak minősül. Az EU Hivatalos Lapjában 2023. június 30-án jelent meg a 2023/1315/EU rendelet, mely módosította – többek között. az általános csoportmentességi rendelet egyes szabályait.

A nem épületre irányuló beruházások, felújítások esetén irányadó rendelkezéseket a Tao tv. 22/E § (1)-(11) bekezdései tartalmazzák:  
Az üzembe helyezést követő adóévben – vagy adózói döntés szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. Az elszámolható költségek meghatározására két módszer áll rendelkezésre:

  • az egyik a teljes bekerülési érték (értéknövekedés) elszámolását teszi lehetővé, mely akkor alkalmazható, ha egyértelműen beazonosítható a beruházás, felújítás, mely a magasabb energiahatékonysági szintet elérését szolgálja és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, mely megfelelne a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy érintett tevékenység esetében, és amelyet az adózó az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósított volna;
  • a másik a különbözeti módszer, amelynél azt kell vizsgálni, hogy az adózó által megvalósított, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége mennyivel több, mint az ún. alternatív beruházás, felújítás költsége, és a kettő különbsége adja a kedvezményi összeg alapját. Az alternatív beruházás, felújítás új fogalomként jelenik meg a Tao tv-ben, mivel eddig a törvény csak azt az esetet nevesítette a különbözeti módszernél, amikor egy kevésbé hatékony energetikai beruházás, felújítás költsége adja meg a viszonyítási alapot. Ez az esetkör továbbra is megmarad, azonban az alternatív beruházás, felújítás ennél több tényállást is magába foglal.

Az alternatív beruházások jellemzői:

  • az adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkeznek;
  • eleget tesznek az érvényben lévő uniós szabványoknak
  • adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően azokat hajtott volna végre.

Épületekre vonatkozó adókedvezmény: az üzembe helyezést követő adóévben – vagy adózói döntés szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. Azt, hogy mi minősül épületre irányuló beruházásnak, azt a Tao tv. nem részletezi, a szavak köznapi jelentéséből ide tartoznak az épület fűtésének, világításának, szigetelésének energiahatékonyabbá tétele érdekében végrehajtott munkálatok.

Elszámolható költség: az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, kivéve a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség.  Nem jár kedvezmény, ha a beruházást, felújítást azért hajtják végre, hogy a megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak feleljenek meg.

Ha az adózó a beruházást azért hajtja végre, hogy megkezdésének időpontjában már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljen, akkor itt sem érvényesíthető a kedvezmény.
A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványok esetén vizsgálni kell a szabványokat, hogy azok minimumkövetelmények vagy sem. Ha igen, akkor az adókedvezményt még a kötelezővé válás előtt igénybe kell venni. Ebben az esetben felújítási tervvel és ütemtervvel is rendelkezni kell, amely igazolja, hogy a támogatott beruházás, felújítás elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeket.
Abban az esetben, ha a szabványok nem minimumkövetelmények, akkor a beruházást, felújítást a szabvány hatályba lépése előtt legalább 18 hónappal kell végrehajtani.

A primer energia feltétele és fogalma

Feltétel: az épület primerenergiában mért energiahatékonyságának növekedése, azaz
a) meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
b) épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10 százalékos javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.

Primer energiának az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, mely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.  A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.

A kedvezmény korlátja: max. adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százaléka, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg, mely növelhető a KKV bónuszal, vagyis kisvállalkozás összesen 35 %, középvállalkozás 25 % -os mértékkel számolhat. A maximális mérték számításához a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatást figyelembe kell venni és a számítást jelentértéken kell végezni.

Lásd: Tao. tv. 22/E. § (12)-(17) bekezdések
Hatályos: 2023. december 1-jétől