dr. Veress Júlia

dr. Veress Júlia

jogász, áfa- és nemzetközi adószakértő


Jogász LL.M. EIBL, áfa- és nemzetközi adószakértő, a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont állandó, vezető szakértője.

 

Adószakértőként, rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete az általános forgalmi adó, különös tekintettel a hazai és nemzetközi szabályozásra. Kiemelt kutatási- és szakterülete a forgalmi adóra vonatkozó magyar jogi szabályozás alakulása a Héa. irányelvek és az Európai Bíróság joggyakorlata tükrében.

 

Az Adó-TB változások 2023 különszámunk szerzője.

 

Kiemelt figyelemmel szemlézi a kriptokereskedelem és az elektronikus kereskedelem személyi jövedelemadózással összefüggő kérdéseit. Rendszeresen publikál az adóigazgatási eljárás, továbbá az adózó és adóhatóság kapcsolatának témaköreiből.

A szakértő által készített iratminták köre elsősorban a munkabért terhelő közterhek és munkáltatói juttatások szabályozását érinti (cafetéria, tb). 
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

A szakértő által szemlézett minták

Cafetéria Szabályzat (2021)
Utoljára módosítva: 2023. 04. 13. 21:38:31
Letöltés
Cafetéria Kalkulátor (2021)
Utoljára módosítva: 2023. 04. 13. 21:34:37
Cafetéria Szabályzat (2022)
Utoljára módosítva: 2024. 02. 09. 16:16:09
Letöltés
Cafetéria Kalkulátor (2022)
Utoljára módosítva: 2023. 10. 31. 15:51:35
Letöltés
Munkába járás költségtérítése szabályzat (2022)
Utoljára módosítva: 2023. 03. 02. 11:37:11
Letöltés

Válogatott cikkei

Az EU Hivatalos Lapjában 2023. június 30-án jelent meg a 2023/1315/EU rendelet, mely módosította az általános csoportmentességi rendelet egyes szabályait is. A módosítás abban áll, hogy az adókedvezmény rendelkezései két csoportba oszlanak, attól függően, hogy az adott beruházás felújítás épületre irányul vagy sem.
A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása ezt a szabályt érinti.
Az egyszerűsített foglalkoztatás célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére. Az egyszerűsített foglalkoztatás rugalmas szabályai ellenére ugyanakkor számos visszaélés tapasztalható.
Az EKÁER- és a vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek hiányossága esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. A Kúria bírósága ítéletében mérlegelte, hogy a mulasztási bírság aránytalan terhet jelent-e a vállalkozások számára és akadályozhatja-e az áruk szabad mozgása elvének érvényesülését.
A kedvező illetékszabályok miatt sok magánszemély él az ajándékozás lehetőségével, elsősorban családtagjai számára. Az ajándékozás során ezért számos adójogi rendelkezést érdemes vizsgálni, különösen az illetékfizetési kötelezettség és az általános forgalmi adó körében.
Nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a kuruzslás büntetőjogi tilalma – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1409/2020. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatában. A döntés érinti a foglalkozás szabad megválasztásának és a vállalkozás szabadságának szabályait is.
Számos helyen változnak július 1-étől a tb-törvény nyugdíjszámításra vonatkozó szabályai. A változások érintik a felszolgálási díjat, a munka-rehabilitációs és fejlesztési foglalkoztatási díjat, továbbá az őstermelők családi gazdaságának új szabályait is.
A jól ismert járványhelyzet miatt a megszokottnál is több működő betéti társaság és közkereseti társaság került olyan helyzetbe, hogy megszűnt a beltag vagy a kültag jogviszonya, vagy a tagok létszáma egy főre csökkent, haláleset következtében. Ha hat hónapig nem került bejelentésre új tag a vállalkozásba, akkor a cég a törvényi szabályozás szerint automatikusan megszüntetésre került a Cégbíróság által. Ezen a téren hozott újat a törvényi szabályozás július 1-étől.
A termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapja utólag, bizonyos feltételekkel csökkenthető, ha a vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. Az adóalap önellenőrzéssel, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével korrigálható. Az alábbiakban a 2021. június 10-én hatályba lépett változásokat foglaljuk össze.
Július 15. napja egyúttal az ítélkezési szünet kezdő időpontja is. A szünet ideje alatt a bíróságok a megszokott munkarend szerint továbbra is nyitva állnak, a bírósági kezelőirodák ezen időszakban is változatlanul tartanak ügyfélfogadást, így az ügyfelek intézhetik bírósági ügyeiket, benyújthatják a beadványaikat, felvilágosítást kérhetnek és az iratokba is betekinthetnek. A nyári ítélkezési szünetet követő első munkanap 2021. augusztus 23.
Az ajándékozás, mint jogügylet számos adójogi rendelkezést érint, ezek sorában talán legismertebb az illetékfizetési kötelezettség. Az illetékfizetés mellett azonban szükséges lehet vizsgálni az ajándékozás általános forgalmi adót illető kérdéseit is.
Az e-kereskedelem európai uniós szabályozásában két lényeges változás lép életbe júliustól. Az Európai unión kívülről érkező, 22 eurót meg nem haladó értékű áruk áfamentessége megszűnik, de az áfafizetés egyszerűbbé válik.
Az üzemi és munkahelyi étkeztetést is végző vendéglátóipari egységek besorolása elsősorban aszerint történik, hogy kinek nyújtanak szolgáltatást, szerződéses kapcsolatban állnak-e a munkáltatóval, és a vendéglátó egység honnan közelíthető meg. A zárt-, nyitott- és vegyes vendéglátóipari egység besorolás meghatározza az adókulcs mértékét és a kedvezményes adómérték lehetőségét is.
A 2021. július 1-jétől működő OSS/IOSS-rendszer egyszerű, hatékony elektronikus ügyintézési lehetőséget kínál a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére. A rendszer a 2015 óta működő MOSS utódja kibővített adózói és ügyleti körrel: alkalmazása választható, nem kötelező.
A Varga Mihály pénzügyminiszter által májusban benyújtott törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. Ezúttal az általános forgalmi adózásra vonatkozó újdonságokat vesszük sorba.
A vendéglátó üzletekre vonatkozó korlátozó intézkedések hatályának időtartama alatt továbbra is megmaradt az elviteles, valamint házhoz szállított ételekre és italokra bevezetett 5 százalékos adómérték.
A Varga Mihály pénzügyminiszter által májusban benyújtott törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. A 2022-es évet érintő változások közül is kiemelkedik a szochó mértékének fél százalékos csökkentése.
A Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagja: törvényjavaslat „az egyes adótörvények módosításáról” több lényeges változtatást is tartalmaz a következő évre. A 2022-es évet érintő változások közül a személyi jövedelemadóra vonatozó újdonságokat emeljük ki.
A fordított adózás feltétele, hogy az érintett ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, azaz egyiknek se legyen olyan jogállása, hogy tőle az áfa megfizetése nem követelhető. Belföldön történő ingatlan értékesítés esetén beszélhetünk beépített új ingatlan, beépített régi ingatlan értékesítésről, építési telek vagy lakóingatlan értékesítéséről. Ez határozza meg, hogy az ügylet hogyan is adózhat, annak milyen adójogi következményei lehetnek.
A teraszok megnyitása, különösen pedig az éttermek belső terének védettségi igazolványhoz kötött használata ismét felszínre hozta az 5 százalékos áfa problémáját. A kérdést az teszi kifejezetten érdekessé, hogy a vonatkozó jogszabály az újabb veszélyhelyzet fennálltáig hatályban marad.
A szellemi tulajdon védelme, az alkotók elismerése nemcsak az ötletgazdák, hanem a vállalkozások, a munkahelyek szempontjából is fontos - hangsúlyozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfőn a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által a szellemi tulajdon világnapja alkalmából rendezett online konferencián.
A kormány márciusban nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely 2022. január 1-jével felmentést ad a 25 év alatti fiataloknak a személyi jövedelemadó megfizetése alól a bruttó átlagkereset meghatározott mértékéig. Az alábbiakban a legfontosabbnak tartott részleteket emeltük ki.
Lassan egy hónapja annak, hogy újranyithattak a nem napi fogyasztási cikket árusító boltok is. A kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályok betartását három hete ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság. A kormányhivatalok munkatársai a felkeresett 2336 üzlet közül 338 helyszínen tapasztaltak jogsértést, az esetek több mint felében a kézfertőtlenítő hiányát.
Április 16-án került kihirdetésre az a kormányrendelet melynek célja a veszélyhelyzet során a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének reorganizációja. Ennek keretében került megalkotásra reorganizációs eljárásnak nevezett új fizetésképtelenségi eljárás. Fontos, hogy a jogszabály május 23-án veszti hatályát, vagyis a május 22. napjáig megindított reorganizációs eljárások a rendelet hatályvesztését követően is lefolytathatóak.
Közel 70 ország, köztük Magyarország is csatlakozott 2017. június 7-én az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által létrehozott többoldalú megállapodáshoz („Multilateral Instrument”, „MLI”). Az MLI célja a kormányok adóelkerülési stratégiákkal szembeni harcának támogatása.
Érdekes helyzetet teremtett a jogalkotó azzal, hogy – bár a veszélyhelyzeti korlátozások hónapok óta élnek – nem korlátozta a díjfelszámítást a SZÉP-kártyákon felhalmozódott és a korlátozások miatt nehezen felhasználható lejárt egyenlegekre.
Lassan egy éve tapasztalhatjuk, hogy a járványügyi veszélyekre tekintettel a boltokban vagy pékségekben előre csomagolt formában árusítják a különböző sütőipari termékeket. Elsőre valószínűleg nem ez jut eszünkbe, de jó, ha tudjuk, hogy a termékek ebben a formában már előrecsomagolt termékeknek számítanak, és népegészségügyi termékadó, azaz neta-kötelesek lehetnek.
Az öröklés bekövetkezéséig olyan függő jogi helyzet áll fenn, amelyre az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezése alapján nem lehet alapjogi védelmet alapítani. A földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény nem alkotmányellenes, mivel rendelkezik az örököst megillető kártalanításról arra az esetre, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a földtörvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül.
Európai Unió Bírósága elutasította a Bizottság által benyújtott fellebbezést, és helybenhagyta a Törvényszék által hozott ítéletet. A kiskereskedelmi ágazatban kivetett magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok. Jön a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok listája, emellett a munkaügyi bírságnak is két típusát különböztethetjük meg a jövőben. Mutatjuk a részleteket!
Áprilistól változik az Áfa törvény a munkaerő-kölcsönzést érintő fordított áfa szabályok vonatkozásában. A módosításra európai uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt került sor, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország kérelmét, amelyben a munkaerő-kölcsönzés szektorban általánosan alkalmazott fordított áfa további fenntartását kértük.
A járvány és a vele együtt járó karantén idején többszörösen is felértékelődik a webáruházak jelentősége: nemcsak a vásárlás, de a munkaerő megtartásának szempontjából is. Az ellenőrzések alól ilyenkor sem mentesülnek az ilyen jellegű vállalkozások, ezért érdemes összefoglalni azokat a szabályokat, melyekre leginkább figyelniük érdemes.
A kiküldetés a munkajog világának közismert, gyakran használt intézménye. A nemzetközi vagy határon átnyúló kiküldetés számos uniós és nemzetközi szabályt is érint, elsősorban a kettős adóztatás körében. Az alábbiakban a küldő és a fogadó országok munkajogi szabályainak összehangolására és annak biztosítására vonatkozó ún. Posting irányelv néhány rendelkezése kerül elemzésre, kiegészítve a bírósági gyakorlat néhány estével a minimális bérszint témakörében.
Előfordulhat, hogy a kibocsátott bizonylatról kiderül, hibás vagy hiányos, de lehet, hogy egy utólagosan bekövetkezett tény vagy körülmény miatt szükséges az eredeti számla korrekciója. Amennyiben azonban fiktív számla esete forog fenn, akkor az adót meg kell fizetnie annak, aki a számlán kibocsátóként szerepel. Ilyenkor korrekcióra, egyéb bizonyításra, és az adófizetés alóli mentesülésre nincs lehetőség. Vagy mégis?
A „kedvező adójogi struktúrák kialakítása” egyszerűbben fogalmazva: adókikerülés érdekében a vállalatok sokszor agresszív adótervezéssel élnek. Ennek leleplezésére és megakadályozására fogadták el azt az új, ún. ATAD tanácsi irányelvet, amely több új eszközt is intézményesít a cél érdekében. Cikkünk a kamatlevonás korlátozásának szabályát részletezi.
Magyarországon 2019. január 1-jétől van lehetőség csoportadózás választására. Különösen érdekes oldala a kérdésnek a veszteségek elszámolása. Cikkünkben a közelmúltban keletkezett EU-s jogeseteket mutatjuk be, kiegészítve a meghatározó jelentőségű ún. Marks & Spencer ügy elemzésével.