Vállalkozások reorganizációja új eljárásban
Olvasási idő: 6 perc
Április 16-án került kihirdetésre az a kormányrendelet melynek célja a veszélyhelyzet során a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének reorganizációja. Ennek keretében került megalkotásra reorganizációs eljárásnak nevezett új fizetésképtelenségi eljárás. Fontos, hogy a jogszabály május 23-án veszti hatályát, vagyis a május 22. napjáig megindított reorganizációs eljárások a rendelet hatályvesztését követően is lefolytathatóak.
A veszélyhelyzetre tekintettel az elmúlt napokban kihirdetésre került a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), melynek célja a veszélyhelyzet során a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel együtt a további tevékenységvégzés biztosítása. A reorganizációs eljárás egy új típusú fizetésképtelenségi eljárás.
A Kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére a már létező fizetésképtelenségi eljárások (csőd- és felszámolási eljárás) mellett létrehozott egy új típusú fizetésképtelenségi eljárást, az ún. reorganizációs eljárást is.
A reorganizációs eljárás fő célja a fizetési nehézséggel küszködő (fizetésképtelen vagy azzal fenyegetett) adós vállalkozás reorganizációja, azaz fizetőképességének helyreállítása. A csőd- és felszámolási eljáráshoz hasonlóan a reorganizációs eljárás is polgári nemperes eljárás, lefolytatására azonban a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
Időbeli és tárgyi hatály
Alapvetően a veszélyhelyzet idejére kerül bevezetésre és a Kormányrendelet hatályos szövegezése szerint 2021. május 23-án veszti hatályát, azonban a rendelet szerint május 22. napjáig megindított reorganizációs eljárások a rendelet hatályvesztését követően is lefolytathatóak.
Tárgyi hatályát tekintve reorganizációt a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek folytathatnak le, melyeket a Kormányrendelet a továbbiakban vállalkozásoknak nevez. A pénzügyi szervezetek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
A reorganizációs eljárás
Reorganizációs eljárást az adós vállalkozás kezdeményezheti, a döntéshozó szervének határozata alapján, feltétel, hogy az adós vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben legyen.
Fenyegető fizetésképtelenség olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan az adós vállalkozás ügyvezetése előterjesztést készít, melynek része az előzetes reorganizációs terv is. A Kormányrendelet taxatív módon felsorolja, hogy mely esetekben nem lehet reorganizációt kezdeményezni. Kizáró ok, amikor más fizetésképtelenségi (csőd, felszámolás), megszüntetésre irányuló társasági jogi (végelszámolás, kényszertörlés) vagy akár másik reorganizációs eljárás van folyamatban, de ide tartozik az az eset, ha a vállalkozás a reorganizáció kezdőnapját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.
A reorganizációs eljárásban külső szakértő közreműködése kötelező. Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogosult eljárni. Bár a Reorganizációs Rendelet e körben nem tartalmaz kifejezett korlátozást, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. közreműködése, a reorganizációs szakértő viszonylag magas díja (minimum 300 ezer Ft), és az állami támogatások nevesítése arra utal, hogy ez az eljárás talán a kiemelkedő vállalkozások számára lett megalkotva.
A reorganizációs eljárás fajtái
A reorganizációs eljárásnak két formája került nevesítésre: nem nyilvános és nyilvános eljárások.
A Kormányrendelet szerint a nem nyilvános eljárás kizárólag a reorganizációba bevont hitelezőkre terjed ki. A reorganizációs eljárás megindításáról szóló bírósági végzés nem kerül közzétételre, az eljárás adatai csak a rendeletben meghatározott személyek részére hozzáférhetők.
A reorganizációs szakértő számára viszonylag rövid, 5 munkanapos határidő áll rendelkezésre arra, hogy megvizsgálja az ügyvezetés reorganizációra vonatkozó előterjesztését és állást foglaljon arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. A reorganizációs szakértő előzetes szakvéleménye alapján a bíróság 90 napos moratóriumot rendel el, ami 60 nappal meghosszabbítható. A moratórium nem kerül közzétételre a Cégközlönyben. A moratórium nem nyújt védelmet a reorganizációba be nem vont hitelezők követeléseivel szemben.
A reorganizációs szakértőnek fontos jogosítványai vannak, például a moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást. A reorganizációs terv a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, ideértve a működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával, valamint állami finanszírozást is. A reorganizációs tervben a hitelező a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.
A nem nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet valamennyi, az eljárásba bevont hitelezőnek jóvá kell hagynia, ez azt jelenti, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az egyet nem értő hitelezőkre is kiterjedő kényszeregyezség megkötésére. A reorganizációs tervet, a reorganizációs szakértő pozitív tartalmú állásfoglalása figyelembe vételével a bíróság hagyja jóvá.
A nyilvános eljárás esetén a cégnyilvántartásban a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki, valamint bizonyos kivételekkel a Cstv. csődeljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A Kormányrendelet szerint a reorganizációs eljárás alatti működéshez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozás igénybevételére van lehetőség. Azon hitelezők, amelyek ilyen finanszírozást biztosítanak a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az átmeneti- vagy új finanszírozást a jogszabály külön védelemben részesíti, azaz, ha a reorganizációs szakértő jóváhagyta és a finanszírozás szerepel a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása. Az átmeneti- és új finanszírozás alapján fennálló hitelezői követelések a reorganizációs eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelt felszámolás esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriába (felszámolási költségek), azaz a zálogjogos hitelező utáni első helyre kerül. A sikertelen reorganizációs eljárás nem jár a felszámolás elrendelésével, azonban ez számos egyéb kérdést is felvet(het).
A „leválasztás”
A Kormányrendelet tartalmazza a „leválasztás” fogalmát.
A leválasztás lényege, hogy az adós társaság kizárólagos részesedésével kiválás útján egy új társaság jön létre, melynek az adós rendelkezésre bocsátja azon vagyonelemeit (a szerződéseket és jogokat is), melyek a gazdasági tevékenység vagy üzletág további működését biztosítják. Mindezek után az új társaságban fennálló részesedés kerül értékesítésre, illetve az abból származó bevétel kerül felhasználásra a reorganizációs terv részeként. A kiválásra, értékesítésre vonatkozó részletes feltételeket azonban a jogszabály nem tartalmazza.
A Kormányrendelet alkalmazása kapcsán további kérdések merülnek fel, így elképzelhető annak módosítása, illetve meghosszabbítása is.
Szerkezetátalakítás: új eljárás fizetésképtelenség esetén
Az uniós jogharmonizáció keretében kihirdették a fizetésképtelenné váló vállalkozások (adós) szerkezetátalakítására vonatkozó szabályokat.
Az adós a fizetésképtelenné válás valószínűsége esetén szerkezetátalakítást határozhat el.
A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. A bírósági polgári nemperes szerkezetátalakítási eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. (2021. évi LXIV. törvény, Magyar Közlöny 102. szám)