Közhelynek számít, hogy az erős vezetői identitással rendelkező egyének magabiztosak a képességeikben, világos elképzelésük van arról, hogy mit akarnak elérni, és képesek inspirálni, motiválni másokat. Mindez a vezetett csapat, szervezet, vállalat számára erős célorientáltságot, motivációt és inspirációt ad, mellyel a teljesítmény növekszik – de csak abban az esetben, ha a vezető ezt az identitást kész és képes úgy megmutatni, hogy azt a csapat minden tagja megértse és elfogadja.

Cikkünkben tájékoztatni szeretnénk a munkáltatókat arról, hogy 2023 végén bevezetett jogszabályi változások milyen paradigmaváltást hoztak a munkaköri alkalmasság és a munkavédelmi oktatás terén. Tárgyaljuk azokat a fontos lépéseket, amelyeket a vállalatvezetőknek érdemes megfontolniuk ezen változások fényében. A 2024-től hatályos jogszabályok alapvetően befolyásolják a munkavállalók munkaköri alkalmasságára vonatkozó kötelező dokumentumok szükségességét, valamint a munkavédelmi oktatások technikai megvalósíthatóságát.

A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024. januárjától új idegenrendészeti szabályokkal kellett megismerkedniük, március 1-jétől pedig a munkaügyi bírságok összege is jelentősen megemelkedett ezen a téren. Mindemellett a vendégmunkásokat zömében foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra irányadó szabályok is szigorodtak, így összességében számos többletkötelezettségre kell figyelemmel lenniük a foglalkoztatással érintett munkáltatóknak.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen szerepet tölt be a munkavédelmi képviselő a vállalati környezetben, és milyen feladatok tartoznak a hatáskörébe. Választ kaphat arra, hogy hogyan segíti a képviselő a munkáltatókat és a munkavállalókat a biztonságos munkakörnyezet fenntartásában.

Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?

A távmunkavégzés elterjedésével egyre lényegesebb a munkavállalók megfigyelésének kérdése. A távoli munkavégzés új kihívások elé állítja a munkáltatókat, különösen az adatvédelmi szempontok terén. A cikkünkben arról olvashat, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkavállalók hatékony felügyelete és a személyes adatok védelme között.

A munkabalesethez és munkahelyi balesethez fűződő munkáltatói kötelezettség, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor megküldeni a jegyzőkönyvet és mellékleteit a munkavédelmi hatósághoz. Ez a külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén bekövetkezett munkabalesetet követően is fennáll.

Cikkünkben betekintést nyújtunk a munkavédelmi képviselő kiválasztásának stratégiai jelentőségébe. Szeretnénk bemutatni, hogy ennek a folyamatnak az átlátható és törvényes lebonyolítása mennyire elengedhetetlen a munkáltatók számára, különös tekintettel arra, hogy 2024-től a 20 fő vagy afeletti alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kötelező munkavédelmi képviselőt választaniuk.

A gyakran emlegetett, de mélységében ritkán tárgyalt ESG rendszerről beszélgettek szakemberek, akik az üzleti életre vonatkozó fenntarthatósági szempontokat járták körül, különösképpen a HR ezzel kapcsolatos feladataira koncentrálva. Az ESG három pillére a vállalkozások környezeti hatásait, társadalmi felelősségvállalását és irányítási gyakorlatát foglalja magában. A podcast rávilágított arra, hogy bár az ESG elvei könnyen érthetők, gyakorlati alkalmazásuk sok cég számára még kihívást jelent.

Az érintett belföldi társaság értékesítési feladatokra alkalmaz szlovák állampolgár munkavállalót. Munkavégzési helye a munkaszerződés szerint Szlovákia, munkáját ott végzi távmunkaszerződés keretében, a társaság székhelyén néhány alkalommal van jelen. Hogyan alakul a munkavállaló adókötelezettsége, ha a társaságnak nincs Szlovákiában telephelye?