Adott egy megbízási díjjal dolgozó idegenvezető, aki külföldön (Ománban) látja el a feladatait. A magyar cégnek nincs sem telephelye, sem fióktelepe a fogadó országban, a két ország között fennáll a kettős adóztatást kizáró egyezmény. Hogyan alakul az adóalanyiság és miként történik a munkavállaló megbízási díjának számfejtése?

A kérdésben szereplő cég havonta előleget (100-150.000 Ft) ad a munkavállalóinak. Az előlegről megállapodást írnak és általában 1-2 havi részletben kerül levonásra a munkavállaló béréből. Adómentes-e így a munkabér előleg, ha 1-2 hónapon belül visszafizetésre kerül, de éves összesítésben meghaladja a minimálbér ötszörösét?

Az érintett cég (egy kft.) nappali tagozatos tanulót és nyugdíjast is foglalkoztatna megbízási szerződéssel, melynek keretében ötnapos külföldi konferencián venne részt. Ebben a jogviszonyban hogyan számolható el a külföldi kiküldetés költsége?

Informatikai szaktanácsadást, üzemeltetést és fejlesztést végző munkavállaló külföldi cégnél dolgozna, a munkavégzés Magyarországról történne, távmunkában. A foglalkoztatott alanyi adómentes átalányadós vállalkozást kíván nyitni és így szerződne le a céggel. A sajátos helyzetből adódó, adózással összefüggő kérdéseket tekintjük át az év eleji változásokra tekintettel.

Gyakori, hogy a munkáltató külön szakember foglalkoztatása helyett kijelölt munkavállalójával oldja meg vagy természetes személy munkaadóként maga látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait. Ezen a téren hoz változást a februári módosítás.

Habár az általános adatvédelmi rendelet – ismertebb nevén a GDPR – már 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó, minden bizonnyal mai is aktuális kérdés, hogy egy HR munkatárs felvételi elbeszélgetésén a munkavállaló személyes okmányairól készíthetnek-e másolatot? A válasz röviden: nem. A bővebb válasz természetesen már összetettebb ás árnyaltabb…

Jól ismert tavalyi fejlemény, hogy 2024. augusztus 1-je óta az egyes mulasztási bírságok mértékének felső határa a duplájára emelkedett. A módosítások 2025-től is eredményeztek újabb, nem túl kellemes, változásokat az egyes adótörvényekben.

Az egyszerűsített foglalkoztatás körében felmerülő „120 napos szabály” és az alkalmi munka fogalmának összefüggéseit elemeztük.

Több időponthoz kötődően módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, részben az idei minimálbér emelkedésnek, részben a vonatkozó közteher fizetési kötelezettség emelkedésnek folyományaként. A január 1-jei minimálbér-emeléshez kapcsolódó változásokon túl két lépcsőben történik a módosítás: van, ami február 1-jétől hatályos, és van, amely 2025. július 1-jétől alkalmazandó.

Ha kiválik egy tag a kft.-ből, a tagsága alatti nyereséget – aminek egy része még eredménytartalékban van, egy része pedig a még ki nem fizetett osztalék ágon – köteles-e a cégben maradó tag a kivált tag részére kifizetni?