Munkavállalói szabadság: hogyan adjuk/ vegyük ki 2026-ban?

A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről-Mt.) is úgy rendelkezik, hogy a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, azaz idén, 2026. évben kell kiadni. 

Megjegyzés: A szabadságot nem az esedékességének évében kell kiadni az apasági szabadság és a szülői szabadság esetén. A szülői szabadság a gyermek születésétől 3 éves koráig igénybe vehető, míg az apasági szabadság kiadása a születést követő negyedik hónap végéig vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig adható ki akkor is, ha a négy hónap vagy annak egy része áthúzódik következő évre.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele 2026. évben megkezdődik és a szabadság 2027. évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. 

Azaz például 5+2-es munkarendben dolgozó munkavállaló szabadsága 2026. december 21-én kezdődik és 2027. január 8-ával bezárólag kerül kiadásra.

Az Mt. szűk körben engedi meg az eltérést az esedékesség évében történő szabadságkiadás szabálya alól. 

Ilyen kivétel például, hogy a munkáltató – a felek megállapodása alapján – az életkorhoz kötött pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Ez esetben a munkáltató és a munkavállaló az életkorhoz kötött pótszabadság következő évre átvitt napjait írásban, megállapodás keretében rögzíti. 

Kivételek közé tartozik továbbá, hogy 

• a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki;
• a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni – például a munkavállaló beteg volt, vagy gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon volt –, akkor az adott ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni;
• a munkáltató – ha intézkedését írásban indokolja és a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel – kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. 

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A szabadság kiadása tekintetében munkaidőkeret alkalmazásakor fontos, hogy a munkáltató mindig meghatározza a munkaidő-beosztásnál, hogy a hét melyik napjai a pihenőnapok. A pihenőnapokat és az esetleges munkaszüneti napokat leszámolva, a többi napot munkanapként kell figyelembe venni. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. 

Szabadság kiadásának módosítása, megszakítása és megváltása

A munkáltató – ha intézkedését írásban indokolja – kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 

• a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja azzal, hogy a kiadás általa javasolt új időpontját egyidejűleg közli a munkavállalóval;
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – megszakíthatja. Ez esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit.

Végezetül meg kell említeni, hogy mivel a szabadság elsődleges célja, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt regenerálódjon, pihenjen és feltöltődjön, így csak a munkaviszony megszűnésekor/megszüntetésekor lehet a szabadságot pénzben kifizetni. Azaz, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig/megszüntetéséig a munkavállalót megillető arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – pénzben megváltja.