Informatikai szaktanácsadást, üzemeltetést és fejlesztést végző munkavállaló külföldi cégnél dolgozna, a munkavégzés Magyarországról történne, távmunkában. A foglalkoztatott alanyi adómentes átalányadós vállalkozást kíván nyitni és így szerződne le a céggel. A sajátos helyzetből adódó, adózással összefüggő kérdéseket tekintjük át az év eleji változásokra tekintettel.

Gyakori, hogy a munkáltató külön szakember foglalkoztatása helyett kijelölt munkavállalójával oldja meg vagy természetes személy munkaadóként maga látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait. Ezen a téren hoz változást a februári módosítás.

Az érintett cégnél a külföldi tulajdonos a munkaszerződéseket a munkáltatói jogkör gyakorló elektronikus aláírással látta el, majd e-mailben továbbította a munkavállalóknak, akik szintén elektronikusan írták alá azokat. Az ilyen módon aláírt dokumentumok hitelesnek minősülnek?

Jól ismert tavalyi fejlemény, hogy 2024. augusztus 1-je óta az egyes mulasztási bírságok mértékének felső határa a duplájára emelkedett. A módosítások 2025-től is eredményeztek újabb, nem túl kellemes, változásokat az egyes adótörvényekben.

Az egyszerűsített foglalkoztatás körében felmerülő „120 napos szabály” és az alkalmi munka fogalmának összefüggéseit elemeztük.

Több időponthoz kötődően módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, részben az idei minimálbér emelkedésnek, részben a vonatkozó közteher fizetési kötelezettség emelkedésnek folyományaként. A január 1-jei minimálbér-emeléshez kapcsolódó változásokon túl két lépcsőben történik a módosítás: van, ami február 1-jétől hatályos, és van, amely 2025. július 1-jétől alkalmazandó.

A nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.

A közelmúlt jogalkotási fejleményei ismét felszínre hozták az egészségügyi alkalmassággal összefüggő kérdéseket. Miként érinti a munkavállaló egészségi alkalmatlansága a munkaviszonyból származó foglalkoztatási kötelezettséget? Kinek kell „elöl járnia” a megfelelő munkakör kiválasztásában, ha az alkalmassági vizsgálat nem hoz megfelelő eredményt?

Egyre több munkáltatónál alkalmazzák már hazánkban is az utolsó percben végzett kockázatértékelést (Last Minute Risk Assessment-et), rövidítve az LMRA-t. A fogalom a munkavédelmi jogszabályainkban ismeretlen, helytelen értelmezése problémákhoz vezethet, hiszen nem lehet összetéveszteni pl. az munkavédelmi törvényben rögzített kockázatértékelés kötelezettségével.

Az építőipari vállalkozás csökkenteni kívánja a dolgozói létszámot. A dolgozók között két fő a védett korban levő kategóriába esik: egy fő fizikai, egy fő szellemi állományú. A vállalkozás a tervek szerint segíteni kívánja a dolgozók elhelyezését és áthelyezését tőlük független, működő, másik vállalkozásba. Hogyan járnak el helyesen a „védett korban” lévő munkavállalók esetén?