Felmondás munkavédelmi bizottság tagjának
Olvasási idő: 4 perc
A kérdéssel érintett cég 1000 fő feletti munkavállalót foglalkoztat, de csak 2 fő megválasztott munkavállalói munkavédelmi képviselője van. Az egyik ilyen munkavédelmi képviselőt ráadásul a munkáltató, létszámleépítésre hivatkozva, elbocsátotta, munkáltatói felmondással. Jogszerűen történt-e a felmondás és fenntartható-e az az állapot, hogy a cégnél nem működik munkavédelmi bizottság?
A felmondás indokolása szerint a munkáltató a felmondás közlése előtt beszerezte a munkavédelmiképviselő-választás során létrejött választási bizottság jóváhagyását a munkaviszony megszüntetése kapcsán. Ezt a jóváhagyást az érintettnek nem mutatták meg. A választás 2022-ben történt, a választási bizottság 5 fős volt, ebből 3 fő már nem dolgozik a cégnél, így a választáskori választási bizottság 2 főre csökkent, amiből az egyik a munkáltatói jogkört gyakorló HR manager, aki a felmondást is aláírta. Munkavédelmi bizottság sem működik, mivel csak 2 munkavédelmi képviselő van.
Irányadó jogszabályok
A munkavállaló természetesen jogosult arra, hogy kérje munkáltatójától a hozzájárulás bemutatását.
A munkavédelmi képviselő munkajogi védelme kapcsán a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alábbi rendelkezései irányadóak:
Mvt. 76. §
(3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.
Mt. 273. §
(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerint megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
(6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
A választási bizottságról az Mt. 240. § (1)-(4) bekezdései az alábbiakat rendelik:
(1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.
(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.
(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja.
(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre.
Lehetőségek
Ellenőrizni kellene első körben azt, hogy a választási bizottság kieső tagjainak pótlására maga a választási bizottság hozott-e valamilyen szabályt. A törvény erről nem rendelkezik, a választási bizottság saját működésére, a választási eljárás szabályainak megállapítására hozott rendelkezései esetleg szólhatnak erről.
Az Mt. 240. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottságnak legalább 3 tagja kell legyen, így a jelenlegi 2 fővel biztosan nem beszélhetünk érvényesen működő választási bizottságról,
amely érvényesen nyilatkozhatott volna a munkavédelmi képviselő munkaviszony megszüntetése ügyében.
Ha nincs érvényesen működő választási bizottság, akkor kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben az üzemi tanácsnak, vannak annak hiányában a munkavállalóknak létre kell-e hozni egyet, gyakorlatilag kizárólag abból a célból, hogy a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmének intézménye realizálódni tudjon. Erre vonatkozóan sem a jogszabályok nem adnak iránymutatást, és bírói gyakorlatot sem találtam.
Azonban az együttműködési kötelezettség, valamint a jóhiszeműség és tisztesség általános magatartási követelmények szellemében álláspontom szerint a munkáltatótól elvárható (lett volna), hogy felhívja az üzemi tanácsot, vagy annak hiányában a munkavállalók közösségét, hogy érvényesen működő választási bizottság hiányában hozzanak létre egy új választási bizottságot, annak érdekében, hogy legyen arra jogosult szerv, aki a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme tekintetében a nyilatkozatot meg tudja tenni.
