Főoldal Nyíl Cikkek Nyíl Munkavédelem
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen szerepet tölt be a munkavédelmi képviselő a vállalati környezetben, és milyen feladatok tartoznak a hatáskörébe. Választ kaphat arra, hogy hogyan segíti a képviselő a munkáltatókat és a munkavállalókat a biztonságos munkakörnyezet fenntartásában.
A köznevelési törvény rendelkezik a középiskolások kötelező 50 órás közösségi munkavégzéséről. Ebben az esetben a munka-tűzvédelmi oktatást a munkahelyen kell végezni. Kérdés, hogy az oktatást munkavédelmi végzettségű személynek kell megtartani, vagy elég ha a munkahelyi vezető tart, egy oktatást a helyi szabályok betartásáról.
A munkabalesethez és munkahelyi balesethez fűződő munkáltatói kötelezettség, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor megküldeni a jegyzőkönyvet és mellékleteit a munkavédelmi hatósághoz. Ez a külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén bekövetkezett munkabalesetet követően is fennáll.
Cikkünkben betekintést nyújtunk a munkavédelmi képviselő kiválasztásának stratégiai jelentőségébe. Szeretnénk bemutatni, hogy ennek a folyamatnak az átlátható és törvényes lebonyolítása mennyire elengedhetetlen a munkáltatók számára, különös tekintettel arra, hogy 2024-től a 20 fő vagy afeletti alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kötelező munkavédelmi képviselőt választaniuk.
Az érintett cégnél a munkavédelmi feladatokat egy ideig külsős munkavédelmi vállalkozás látta el, majd az a döntés született, hogy az egyik munkavállaló feladata lesz a munkavédelmi oktatás megtartása az új belépőknek, mivel megválasztották munkavédelmi képviselőnek.
Sokszor felmerül a kérdés, pontosan mi a különbség a védőruha és a munkaruha között, hiszen mindkettő munkaruházati termék. A legfőbb megkülönböztetést ott tehetjük, hogy a munkaruha főként a munkavállaló saját ruházatát óvja a szennyeződéstől, addig a védőruha („egyéni védőeszköz”) valamilyen munkahelyi veszély ellen biztosít védelmet a munkavállaló számára. Mindez az adózás és számvitel szempontjából is lényeges lehet.
2024. február 29-én jelent meg a 42/2024. (II. 29.) kormányrendelet, amely már másnaptól hatályba léptette a járóbeteg-szakellátásnál a digitális időpontfoglaló rendszer bevezetésére vonatkozó szabályokat. Hogyan használjuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpont-foglalási rendszerét?
Új jogszabály rendezi 2024. március 1-jétől a csaknem valamennyi munkáltatók érintő munkavédelmi bírság mértékét és feltételeit. Az új szabályozás lényeges részleteit jelentik a súlyos veszélyeztetés fogalmának új meghatározása, valamint a munkavédelmi szakemberek adatbázisának létrehozásával és működésével kapcsolatos rendelkezések.
A munkavédelmi képviselő képzésére vonatkozó új szabályok fontosságát elsősorban az indokolja, hogy a képzés és az azon való részvétel biztosítása a munkáltató feladata. A képviselőnek a megválasztását követő hat hónapon belül 16 órás alapképzést kell elvégeznie. Az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén pedig évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
A 2023-as év végének változásai csak bevezették a munkavédelmi szabályok azon változásait, amelyeket a 2024-es évre át kell vezetnünk a munkahelyi foglalkoztatás körében és a kötelező szabályzatokban. A 2023 legvégén megjelent munkabalesetekkel kapcsolatos új szabályok, mondhatni, csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, fontosságuk miatt mégis ezt a szabályozási kört tekintjük át először.