A családi ház járdáján történt baleset nem úti baleset, de a társasház járdáján történt, igen. Mi a helyzet ikerház esetén (osztatlan közös tulajdon)? Az ingatlanon belül, de lakáson kívül történt baleset úti baleset?

Az Alkotmánybíróság határozata a munka törvénykönyvének azon szakaszában állapított meg alaptörvény-ellenességet, amelynek a lényege, hogy sem a keresőképtelen, sem a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló nem jogosult távolléti díjra.

A tavalyi évtől rendelkezésre áll a munkavédelmi szakemberek adatbázisa, amely a névtár mellett a továbbképzéseken való részvétel közzétételének lehetőségét is tartalmazza.

Gyakori, hogy a munkáltató külön szakember foglalkoztatása helyett kijelölt munkavállalójával oldja meg vagy természetes személy munkaadóként maga látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait. Ezen a téren hoz változást a februári módosítás.

Egyre több munkáltatónál alkalmazzák már hazánkban is az utolsó percben végzett kockázatértékelést (Last Minute Risk Assessment-et), rövidítve az LMRA-t. A fogalom a munkavédelmi jogszabályainkban ismeretlen, helytelen értelmezése problémákhoz vezethet, hiszen nem lehet összetéveszteni pl. az munkavédelmi törvényben rögzített kockázatértékelés kötelezettségével.

A közelmúlt jogalkotási fejleményei ismét felszínre hozták az egészségügyi alkalmassággal összefüggő kérdéseket. Miként érinti a munkavállaló egészségi alkalmatlansága a munkaviszonyból származó foglalkoztatási kötelezettséget? Kinek kell „elöl járnia” a megfelelő munkakör kiválasztásában, ha az alkalmassági vizsgálat nem hoz megfelelő eredményt?

Nem kötelező, de több szempontból is célszerű egységes szabályzatban rendezni a foglalkoztatással összefüggő munkavédelmi kérdéseket. A 2025-ös év vonatkozásában is több ponton változtak a munkavédelmi szabályok, valamennyi vonatkozó szabályzatot érintve. Tudástárunkban már megtalálható mind a 11 változással érintett munkavédelmi dokumentum.

2025. január 1-től változott a veszélyes hulladékokról szóló 225/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet, elsősorban az elszállítás dokumentálását érintő kérdésekben. A jogszabálymódosítás érinti a 2025-ös hulladékgazdálkodási szabályzatokat is.

Alkalmi munkavállalónak szeretné a cég az utazási költségét téríteni 34 Ft/km összegben. Mivel ez meghaladja az adómentesen adható 30 Ft/km összeget, a 4 Ft/km-t hogyan kell számára számfejteni? Milyen adóvonzatai vannak a munkavállaló esetében és mit kell a cégnek fizetni utána?

A kérdéssel érintett cég munkavállalóinak a cég logójával ellátott ruhát kíván adni. Megtehetik ezt adómentesen – amennyiben a cég belső szabályzatába belekerül a munkaruha is –, vagy ezt kizárólag természetbeni juttatásként számolhatja el a cég? Mivel irodai dolgozókról van szó, a tevékenység nem indokolja a munkaruhát.