Az érintett cégnél konyhai kisegítő munkakörben dolgozó alkalmazottnak az üzemorvos nem ad orvosi engedélyt a munkavégzésre (allergiás sokk kockázata). A dolgozó nem akarja megszüntetni a munkaviszonyt, a munkáltató pedig nem akar felmondani, mert felmondási időt és végkielégítést kellene fizetnie. Mi lehet a megoldás ebben a helyzetben?
Több évtizedes hiányt pótol a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelete, amely 2025. május 2-ától már hatályba is lépett. A munkabiztonsági szaktevékenységként szabályozott feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
A kérdésben érintett munkaviszony felmondásának indoka átszervezés, a felajánlott munkakörre viszont a munkavállaló nem kapja meg az orvosi alkalmasságit. Ebben az esetben kötelező újabb munkakört felajánlani?
Jellemzőnek mondható élethelyzet, amikor egy gyeden lévő kismama szeretné megszüntetni a fizetés nélküli szabadságát, a munkáltató visszaveszi őt, de a felgyülemlett szabadságok kivétele után fel akarnak mondani neki – „gazdasági helyzetre” hivatkozással. Mennyiben élvez védettséget a munkavállaló ebben ez esetben? Milyen felmondási indokok jelölhetőek meg?
A családi ház járdáján történt baleset nem úti baleset, de a társasház járdáján történt, igen. Mi a helyzet ikerház esetén (osztatlan közös tulajdon)? Az ingatlanon belül, de lakáson kívül történt baleset úti baleset?
Az Alkotmánybíróság határozata a munka törvénykönyvének azon szakaszában állapított meg alaptörvény-ellenességet, amelynek a lényege, hogy sem a keresőképtelen, sem a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló nem jogosult távolléti díjra.
A tavalyi évtől rendelkezésre áll a munkavédelmi szakemberek adatbázisa, amely a névtár mellett a továbbképzéseken való részvétel közzétételének lehetőségét is tartalmazza.
Gyakori, hogy a munkáltató külön szakember foglalkoztatása helyett kijelölt munkavállalójával oldja meg vagy természetes személy munkaadóként maga látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait. Ezen a téren hoz változást a februári módosítás.
Egyre több munkáltatónál alkalmazzák már hazánkban is az utolsó percben végzett kockázatértékelést (Last Minute Risk Assessment-et), rövidítve az LMRA-t. A fogalom a munkavédelmi jogszabályainkban ismeretlen, helytelen értelmezése problémákhoz vezethet, hiszen nem lehet összetéveszteni pl. az munkavédelmi törvényben rögzített kockázatértékelés kötelezettségével.
A közelmúlt jogalkotási fejleményei ismét felszínre hozták az egészségügyi alkalmassággal összefüggő kérdéseket. Miként érinti a munkavállaló egészségi alkalmatlansága a munkaviszonyból származó foglalkoztatási kötelezettséget? Kinek kell „elöl járnia” a megfelelő munkakör kiválasztásában, ha az alkalmassági vizsgálat nem hoz megfelelő eredményt?