Ezek érdekelnek

A munka törvénykönyvének 2023. január 1-től hatályba lépett módosításcsomagjának egyik közismert, kitüntetett eleme a munkáltató munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségének kibővülése. A tájékoztatási kötelezettség megújult szabályrendszeréből szemezgettünk.
Nem számít kivételesnek, ha egy egyetemista, hallgatói jogviszony mellett, nyelvórákat ad, mintegy keresetkiegészítésként. Hogyan teheti ezt meg optimális és jogkövető módon?
Külföldi vállalkozónk Magyarországra helyezné át székhelyét úgy, hogy a továbbiakban is külföldön (Romániában) folytatja tevékenységét. Melyik ország adózási törvényeit kell alkalmaznia? Nyeresége után melyik országban kell az adót megfizetnie, illetve a dolgozókra (román állampolgárok) melyik ország törvényei vonatkoznak?
A minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminim pedig 10 százalékkal növekszik, ami összegszerűen azt jelenti, hogy a havi minimálbér bruttó 266.800 forint, a havi garantált bérminimum pedig 326.000 forint lesz. Az első magasabb összegű kifizetés majd csak 2024 januárjában lesz esedékes, a költségeket tervező munkáltatók viszont minél hamarabb tudni szeretnék, hogy mennyibe fog kerülni ez alapján a foglalkoztatás.
A digitalizáció és mesterséges intelligencia (MI) térhódítása nemcsak technológiai változásokat jelent, hanem teljes kultúraváltást hoz és mindenki életére előbb-utóbb hatást gyakorol. Bár az MI veszélyeket is rejt magában, mégis számos előnyt kínál, például a minőségbiztosítás vagy a munkafolyamatok hatékonyabbá és egyszerűbbé tételében. Az emberi tényezőt nem hagyhatjuk figyelmen kívül és kiemelten kell foglalkoznunk azzal, hogy az MI életünkbe való integrálása felelősségteljes és etikus módon történjen.
Amennyiben egy 25 év alatti egyetemista olyan céghez megy szakmai gyakorlatra, amely az Iparkamara nyilvántartásában nem szerepel mint duális képzőhely, hogyan kell eljárni az egyetemista bérszámfejtésével kapcsolatban?
A globalizáció és a nemzetközi üzleti kapcsolatok térnyerésével egyre gyakoribbá válnak a munkavállalók kiküldetései, így számos jogi és adminisztratív kérdést vetnek fel a munkáltatók részéről. A „Külföldi munkavállalók biztosítási kötelezettsége és közterhei” című különszámunkban választ kaphat a kiküldetéssel összefüggő, legtöbbször érintett kérdésekre is. Melyek pontosan a kiküldetés feltételei? Mikor szükséges alkalmazni a munkáltató székhelye szerinti ország jogát?
A biztosított közszolgálati jogviszonya több mint fél éve megszűnt, megfelelő állást még nem talált, fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. De mi lesz a nyugdíjjal? Arra gondolt, hogy a nyugdíjbiztosításra illetékes igazgatási szervvel megállapodást köt nyugdíjra, és akkor nem kell majd fizetnie a külön egészségügy szolgáltatási járulékot. Valóban lehetséges ez?
A munkaviszony jogi rendezésével kapcsolatban számtalanszor felmerülnek a munkaköri leírás fontosságának és összeállításának kérdései. Hosszú – azaz minden feladatra kiterjedő –, vagy rövid munkaköri leírást célszerű összeállítani? A munkaköri leírás a munkaszerződés mellékletébe foglalva, vagy a munkaszerződéstől elkülönülten kerüljön átadásra? Az alábbiakban néhány, ilyen jellegű kérdésre próbálunk választ adni.
Az érintett munkavállaló magántanárként, nyelviskolában szeretne elhelyezkedni, ahol lehetőleg nem alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként, adószámos magánszemélyként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatnák. A felmerülő foglalkoztatási és adózási kérdéseket elemeztük.