A számviteli szabályzatok változásai

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. számú törvény tartalmazza. A változások egy részér elemezzük az alábbiakban részetesen is. 

A kiegészítő adó számviteli elszámolási szabályainak kiegészítése

A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra „visszamenőlegesen”), ezért indokolt rendelkezni arról, hogy az adott üzleti évet terhelő, várható kiegészítő adó összege – az összemérés elvének teljesülése érdekében – elszámolásra kerüljön már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint.
A számviteli törvény új előírása szerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben.

Az új szabályok 2026. január 1-jével lépnek hatályba, a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban az átmeneti szabályok alapján a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó, értékhatáron alapuló mentesülés alóli kivételek pontosítása a pénzügyi vállalkozásokat illetően

A törvénymódosítás szűkíti azon pénzügyi vállalkozások körét azon közérdeklődésű vállalkozásokra, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel. Az új előírás szerint az értékhatáron alapuló mentességgel nem élhet az anyavállalat, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha az anyavállalat leányvállalata vagy közös vezetésű vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

Az új szabályok 2026. január 1-jével lépnek hatályba, a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót nem készítő anyavállalatok mentesítése a könyvvizsgálati kötelezettség alól

A jelenleg hatályos előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A törvénymódosítás alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat – a többi vállalkozással azonos módon – a kötelező könyvvizsgálat alól is mentesülhet a nagyságrendi mentesítés szabályai alapján (ha az 600 millió Ft árbevételi határt és az 50 fő foglalkoztatotti létszámot együttesen teljesíti). Nem változott azonban az a törvényi előírás, hogy a konszolidálásba bevont leányvállalat és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás nem élhet könyvvizsgálat tekintetében nagyságrend mentesítéssel, náluk minden esetben kötelező a könyvvizsgálat. Nem változott az az előírás sem, ha a leányvállalatot és a közös vezetésű vállalkozást az anyavállalat nem vonja be az összevont (konszolidált) éves beszámolójába, akkor a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás élhet könyvvizsgálat tekintetében a nagyságrendi mentesítéssel.

Az új szabályok 2026. január 1-jével lépnek hatályba, a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni,

Fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos előírások változása

A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az ESEF formátum csak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozik és a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni.
A beszámoló könyvvizsgálójának nem feladata azt megítélni, hogy az üzleti jelentés részét képező fenntarthatósági jelentés és a beszámoló összhangban van-e, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelel-e. Ugyanakkor a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmaz-e lényeges hibás állítást. Az ellentmondás feloldása érdekében a törvénymódosítás rögzíti, hogy a könyvvizsgáló lényeges hibás állításokról szóló nyilatkozata a fenntarthatósági jelentésre nem vonatkozik.

2025. április 16-án került kihirdetésre az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításról szóló (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelv a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak a nemzeti jogba 2025. december 31-ig kell átültetni. Az irányelv új szabályai a törvény módosításában átültetésre kerültek.

Az új előírások szerint az a vállalkozó, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,  a számviteli törvény fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2027. évben induló üzleti évre alkalmazza. 

Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, a számviteli törvény összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2027. évben induló üzleti évre alkalmazza. 

Az új előírásoknak megfelelően az a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, a számviteli törvény fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.

Az új szabályok szerint az az (EU) 575/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kisméretű és nem összetett intézmény, a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozás, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, a számviteli törvénynek a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza. 

Az új előírások szerint az a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosító, és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosító, a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, a számviteli törvénynek a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.

Az új szabályok 2025. június 20-án léptek hatályba.

A könyvviteli szolgáltatást végzők, az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők névjegyzékeinek kiegészítése, a szakmai szervezetek adatainak nyilvántartására vonatkozó törvényi felhatalmazás

A könyvviteli szolgáltatást végzők, az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők névjegyzékei kiegészülnek azzal az információval, hogy az akkreditált továbbképző szervezetek adatszolgáltatása alapján a névjegyzékben szereplők hány kreditpontot teljesítettek az adott továbbképzési évben. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek év közben ellenőrizhessék a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontjaikat és az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék.

A hatályos előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében 2 kreditpontot adhat minősített szakmai szervezet. A minősített szakmai szervezetek adatai nyilvántartásra kerülnek, azonban ennek részben hiányzik a törvényi felhatalmazása. A módosítás ezt pótolja azzal, hogy az adatváltozással kapcsolatos eljárási szabályokat a nyilvántartásra vonatkozó kormányrendelet fogja majd szabályozni.

Az új előírások szerint a nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább 2 alkalommal közzéteszi. A továbbképzési kötelezettség egyéb módon történő teljesítésének igazolása és ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet a szakmai szervezetként elismert szervezetekről nyilvántartást vezet. A kormányrendeletben meghatározott szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, hivatalos rövidített nevét,
b) székhelyét, levelezési címét,
c) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
d) felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
e) szervezett szakmai konzultációin, képzésein, szakmai rendezvényein részt vevő személyek évi átlagos létszámát,
f) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó nevét,
g) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó székhelyét, levelezési címét,
h) a szakmai szervezetet működtető gazdálkodó felelős vezetőjének nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.

Az új szabályok 2025. június 20-án léptek hatályba.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Könyvelői Módszertani Szemle júliusi számában olvashatják)