Hamarosan létrejön a Mesterséges Intelligencia Hivatal

Közel egy éve, 2024. július 12-én került kihirdetésre a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (MI rendelet), amely 2025. február 1-től szakaszosan alkalmazandó. 
(A rendelet teljes nevén: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról.)

Az MI rendelet uniós szinten egységesen definiálja a mesterséges intelligencia rendszer fogalmát, továbbá kockázatarányos szabályozással különböző szintű kötelezettségeket állapít meg az MI előállítói, importálói és felhasználói számára. Az MI rendelet kockázati szintek alapján négy kategóriába sorolja az MI konkrét felhasználásaihoz kapcsolódó kockázatokat. 

Az MI rendelet a Hivatalról

Az MI rendelet 70. cikke rendelkezik az illetékes nemzeti hatóságok és az egyedüli kapcsolattartó pontok kijelöléséről, miszerint minden tagállam legalább egy bejelentő hatóságot és legalább egy piacfelügyeleti hatóságot hoz létre vagy jelöl ki illetékes nemzeti hatóságként az MI rendelet végrehajtásának céljából. A bejelentő hatóságot az MI rendelet akként definiálja, miszerint az a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez, kijelöléséhez és bejelentéséhez, valamint a nyomon követésükhöz szükséges eljárások kialakításáért és lefolytatásáért felelős nemzeti hatóság. A megfelelőségértékelő szervezet olyan szervezet, amely a biometrikus azonosítási technológiákat használó rendszerek tekintetében harmadik fél általi megfelelőségértékelési tevékenységeket végez, ideértve a tesztelést, a tanúsítást és az ellenőrzést is. A megfelelőségértékelési tevékenység pedig azon eljárás, amely kimutatja, hogy teljesítették-e egy nagy kockázatú MI-rendszerrel kapcsolatos, az MI rendeletben meghatározott követelményeket (MI rendelet 3. cikk 19–21). A bejelentő hatóságnak tehát egyfajta akkreditáló, szabályozó szerepe van az MI rendelet értelmében.

A kijelölt nemzeti hatóságoknak hatásköreiket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul kell gyakorolniuk, hogy megőrizzék tevékenységeik és feladataik objektivitását, és biztosítsák az MI rendelet alkalmazását és végrehajtását. A feladatokat egy vagy több kijelölt hatóság is elláthatja, amely során az MI rendeletben szabályozott titoktartási kötelezettségnek megfelelően kell eljárniuk, továbbá intézkedéseket kell hozniuk, hogy megfelelő szintű kiberbiztonságot biztosítsanak.

A tagállamoknak a kijelölt hatóságokról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és 2025. augusztus 2-ig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az illetékes hatóságokkal és az egyedüli kapcsolattartó pontokkal való, elektronikus kommunikációs eszközök útján történő kapcsolatfelvétel módjára vonatkozó információkat. 

A magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal tervezett őszi felállításával ezen határidő tekintetében Magyarország mulasztásban lesz. A tagállamok kijelölik a piacfelügyeleti hatóságot, hogy az MI rendelet tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontként járjon el, és bejelentik a Bizottságnál az egyedüli kapcsolattartó pont nevét. A Bizottság létrehozza az egyedüli kapcsolattartó pontok nyilvánosan elérhető jegyzékét, és elősegíti az illetékes nemzeti hatóságok közötti tapasztalatcserét.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy illetékes nemzeti hatóságaik megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokkal, valamint infrastruktúrával rendelkezzenek az MI rendelet szerinti feladataik hatékony ellátásához. Így különösen, az illetékes nemzeti hatóságoknak elegendő számú, tartósan rendelkezésre álló munkatárssal kell rendelkezniük, akiknek a kompetenciái és szakértelme kiterjed az MI-technológiák, az adatok és az adatszámítás, a személyes adatok védelme, a kiberbiztonság, az alapvető jogok, az egészségügyi és biztonsági kockázatok alapos megértésére, valamint a meglévő szabványok és jogi követelmények ismeretére. 
A piacfelügyeleti hatóságok és a bejelentő hatóságok közötti együttműködéshez és eszmecseréhez a piacfelügyelettel, illetve a bejelentett szervezetekkel kapcsolatos kérdésekben a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület is platformul szolgál majd, mivel ebből a célból a Testületen belül létre kell hozni két állandó alcsoportot (MI rendelet (149) preambulumbekezdés).
Közösségi szinten az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Hivatala már 2024 februárjától működik, és fő küldetése, hogy támogassa a megbízható MI fejlesztését és használatát, ugyanakkor védelmet nyújtson a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokkal szemben. Az egységes európai MI-irányítási rendszer alapját képezi, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértelem központjaként működik.

Előzmény: a 2024-es kormányhatározat

2024. szeptember 30-án már született egy kormányhatározat, a 1301/2024. számú, ami az MI rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről rendelkezett. Ez a kormányhatározat a célkitűzések megvalósításának határidejeként 2024. november 30-át tűzte ki, azonban ez nem vezetett eredményre.  
Ebben a határozatban a Kormány kifejezésre juttatta, hogy egyetért azzal, hogy az MI rendelet végrehajtása Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon történjen, és az MI rendelet végrehajtásához szükséges feladatokat egy olyan, az MI rendelet végrehajtására alkalmas szervezet (a továbbiakban: Szervezet) lássa el, amely egyúttal működteti az MI rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox) is. 

Ezek megvalósítása érdekében a Kormány egyetértett azzal, hogy 

• az MI rendelet végrehajtásáról egy, a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt álló, jogszabályban létrehozott Szervezet gondoskodjon, 
• a Szervezet lássa el az MI rendelet szerinti bejelentő- és piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatósági feladatokat, biztosítva különösen az egyablakos ügyintézés lehetőségét, az MI rendelet által előírt egyedüli kapcsolattartási ponthoz kapcsolódó feladatok ellátását, 
• a Szervezet hozzon létre és működtessen egy, az MI rendelet előírásainak megfelelő, olyan szabályozói tesztkörnyezetet, amelynek keretei között lehetséges a fejlesztések előzetes tesztelése, és 
• jogszabály hozza létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely az MI rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására jogosult, és amelybe különösen a következő szervezetek delegálnak tagot: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A fentieknek megfelelően a Kormány felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felkérésével készítsen előterjesztést a határozatban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.

A hírek szerint ősszel a Mesterséges Intelligencia Hivatal a korábbi elképzeléssel azonosan, a Nemzetgazdasági Minisztérium részeként fog felállni.