dr. Jónás Tünde

dr. Jónás Tünde

munkajogász


Jogász, munkajogi szakértő, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó szerzője.

 

Munkajogi szakértőként, rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. 

 

Rendszeresen szemlézi a munkajog kérdéseit, kiemelt figyelemmel kíséri a munkajog szabályozás aktuális és legnagyobb érdeklődésre számot tartó témáit. Széles tematikus kört átfogó cikkei érintik többek között a munkaidő, távmunka, munkabérből levonás, foglalkoztatás-felügyelet témaköreit.


 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

Uniós jogi kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges megalkotnunk a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum meghatározott szabályait 2024. november 15-ig.
A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024. januárjától új idegenrendészeti szabályokkal kellett megismerkedniük, március 1-jétől pedig a munkaügyi bírságok összege is jelentősen megemelkedett ezen a téren. Mindemellett a vendégmunkásokat zömében foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra irányadó szabályok is szigorodtak, így összességében számos többletkötelezettségre kell figyelemmel lenniük a foglalkoztatással érintett munkáltatóknak.
2024. január 1-jétől hatályos jogszabály rendeli el a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkáltató álláskeresési igazolólap helyett foglalkoztatási igazolás kiadását. Ugyanez a törvény rendezi az ún. a kivétel szabály hatályon kívül helyezésével előálló új szabályokat az egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában.
Jelentős változásokat ígér egy tavalyi év végén megjelent jogszabály a digitalizáció és mindennapjaink viszonyának jövőbeni alakulásában. A határidők egyelőre még nem sürgetőek, de már most érdemes képben lennünk, mi minden változhat majd a hétköznapi ügyintézéseink körében a közeljövőben, amennyiben úgy döntünk, élünk a digitális állampolgárság nyújtotta lehetőségekkel.
Az alábbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor egy nevelőszülő munkaviszonyt létesít a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett. Az elemzés elsősorban arra keresi a választ, hogy ebben az esetben a munka törvénykönyve gyermekes munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak-e rá, és ha igen, azok közül mely szabályok lehetnek relevánsak egy nevelőszülő munkavállaló esetében.
A munkajogi szakirodalom az egy munkavállaló és egy munkáltató között, határozatlan időre, teljes munkaidőre, a munkáltató székhelyén vagy telephelyén végzett feladatok ellátására létrejött munkaviszonyt tekinti tipikus munkaviszonynak. Rohanó világunk velejárói ugyanakkor a foglalkoztatásban is egyre nagyobb számban igénylik azokat a formákat, amelyek a hagyományos munkaviszonytól annak valamely elemében eltérnek, és ezáltal rugalmasabb munkavégzést tesznek lehetővé.
A munka törvénykönyve egyik 2023. január 1-jétől hatályos módosítása szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az esetben is, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná válik és erre az időtartamra őt díjazás nem illeti meg. Az egészségi okból való alkalmatlanság ugyanakkor továbbra is rendes felmondás jogszerű indokát képezheti. Számos kérdést vet fel ezen új szabály gyakorlati alkalmazása.
Egy közelmúltban megjelent jogegységi határozat rögzíti, hogy a munka törvénykönyve kifejezetten nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét. A munkáltatónak ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartást objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie.
A minősített foglalkoztatókra vonatkozó rendelkezések a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatti jogalkotás eredményeként születtek, ennek megfelelően 2022. június 1-jével hatályát veszítette a szabályozás alapját jelentő kormányrendelet. A jogi környezet módosulása csak néhány tényleges szabályváltozást hozott.
A világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet megszüntetésével 2022. június 1. napjával hatályba léptek a munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó módosításai, annak munkavédelmi és adójogi változásaival együtt. Az alábbiakban a 2022. június 1-jétől hatályos megváltozott szabályokat mutatjuk be, amelyek a „home office” gyakorlati megjelenését hivatottak visszatükrözni a jogszabályokban.
Hogyan válhat egy kölcsönbeadó munkáltató minősített foglalkoztatóvá? Hohyan nyilvánulhatnak meg ennek az előnyei, nevezetesen: milyen, harmadik országbeli állampolgárok munkavállalására vonatkozó általános szabályoktól eltérő, könnyebb feltételek mellett foglalkoztathat minősített foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárokat.
Ha egy munkavállaló nyugdíjazását követően folytatni szeretné a munkaviszonyát, a versenyszférában ezt munkaidő vagy kereseti korlátozás nélkül megteheti. A munkáltatónak ugyanakkor számos eltérő munkajogi szabályra figyelemmel kell lennie, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat.
A munkabérből való levonáskor a munkáltatónak is számos kötelezettsége keletkezik: köteles például az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek. A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek
A veszélyhelyzet lehetséges, 2022-től érvénybe lépő megszűnésétől függetlenül érvényesek a távmunka legújabb, rendkívüli szabályai. A vonatkozó jogszabály értelmében a Kormány a veszélyhelyzet fennállásától függetlenül elrendelheti a távmunkavégzés különös szabályait, ezen belül a munkavédelmi törvény egyes szabályainak mellőzését is. Nézzük most pontosan és tüzetesen a részleteket!
Országgyűlési képviselők indítványozták a munka törvénykönyve módosításának alaptörvény-ellenességét. Az Alkotmánybíróság 2021. április 27. napján döntött a kérdésben, emellett – külön indítvány hiányában – megállapította a törvény egy további szakaszával összefüggésben is a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet.