Egyszerűsített foglalkoztatás megszűnéskor kiadandó igazolások

dr. Jónás Tünde Dátum Legutoljára frissítve: 2024.03.17

Olvasási idő: 7 perc


2024. január 1-jétől hatályos jogszabály rendeli el a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkáltató álláskeresési igazolólap helyett foglalkoztatási igazolás kiadását. Ugyanez a törvény rendezi az ún. a kivétel szabály hatályon kívül helyezésével előálló új szabályokat az egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában.

2024. január 1-jétől az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 4. §-a módosította a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.), amelynek eredményeképp a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkáltató álláskeresési igazolólap helyett foglalkoztatási igazolást köteles kiadni.
Ugyanezen módosító törvény 72. §-a hatályon kívül helyezte a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdését, amely arról rendelkezett, hogy egyszerűsített foglalkoztatás megszűnésekor 2023. 12. 31-ig nem kellett kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

A kivétel-szabály hatályon kívül helyezése

2024. január 1-jétől a kivétel-szabály hatályon kívül helyezésével egyszerűsített foglalkoztatás megszűnése, megszüntetése esetén is ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, tehát ugyanúgy kell eljárni, mint egy hagyományos munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén.
Az egyszerűsített foglalkoztatás fő jellemzője ugyanakkor éppen az átmeneti, illetve időszakokhoz kötött munkavégzés, és sokszor úgy néz ki egy alkalmi munkákat vállaló munkavállaló foglalkoztatása, hogy 2-3 napos jogviszonyok követik egymást rövid szünetekkel, ami meglehetősen nagy adminisztrációs terhet róna a munkáltatóra, ha minden egyes jogviszony zárásakor ki kellene adnia a kilépő papírokat. Ugyanis ezek teljes listája az alábbi:

  1. Foglalkoztatási igazolás
  2. Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnésekor
  3. Járulékigazolás
  4. „TB kiskönyv”/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról
  5. Igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről

Valóban ki kell-e adni egyszerűsített foglalkoztatás megszűnése, megszüntetése esetén valamennyi fentiekben felsorolt igazolást?

Foglalkoztatási igazolás

Erről maga az Flt. mondja ki, hogy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetén nem kell foglalkoztatási igazolást kiállítani. Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi foglalkoztatásnak minősül.

Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnésekor

2023. december 31. napjáig az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm.rendelet 23. § (5) bekezdése akként rendelkezett, hogy a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) volt köteles kiállítani. Ez a szakasz 2024. 01. 01-től akként változott, hogy foglalkoztatói igazolás kiadására kötelezi a munkáltatót év közben megszűnő munkaviszony esetén. De a fentiekben tisztáztuk, hogy a foglalkoztatási igazolás egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem irányadó, így a korm.rendelet ezen szakasza sem alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

Egyébként az elszámolási évet követően se kell kiadni a jövedelemigazolást, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efotv.) 14. §-a akként rendelkezik, hogy:

Nem kell alkalmazni az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek.

Járulékigazolás

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 75. § (2) bekezdése szerint: A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Ez a szakasz biztosított részére írja elő az igazolás kiadását, azonban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nem minősül biztosítottnak [az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) 10. § (1) bekezdés a)], így ez az igazolás biztosítási jogviszony hiányában fogalmilag kiesik a listából. A biztosítotti minőség fenn nem állását a NAV is megerősíti egyszerűsített foglalkoztatás tárgyában született 46. sz. Információs füzetében (7.1. pont). Azonban biztosítási jogviszony hiányában is jogosult az egyszerűsített foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra [Efotv. 10. § (1) bekezdés b)].

„TB kiskönyv”/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról

Biztosítási jogviszony hiányában ugyanarra az eredményre jutunk, mint az előző pontban.

Igazolás a bírósági végzés alapján megállapított tartási kötelezettségről

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 78. §-a szerint a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs ilyen tartozása. Ha a munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni, aki köteles a tartozásigazolást a munkavállalótól bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

Ez az igazolás gyakorlatilag a munkabérből történő levonások teljesítése érdekében fontos.

Ha azonban felhívjuk a Vht. azon rendelkezését, hogy miből lehet a Vht. szabályai szerint levonni, akkor arra jutunk, hogy levonás csak olyan jövedelemből foganatosítható, amelyet személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel. Egész pontosan a Vht. 65. § (4) bekezdése ezt akként határozza meg, hogy munkabérből történő levonás során munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. De egyszerűsített foglalkoztatás esetén főszabály szerint nincs személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség, mivel a közteher megfizetésével az teljesítettnek minősül [Efotv. 8. § (3) bekezdés b)].

Mégis azonban van két olyan eset, amikor ezt az igazolást célszerű és javasolt kiadni egyszerűsített foglalkoztatás esetén is:

  • levonás nemcsak munkabérből foganatosítható, hanem álláskeresők ellátásaiból is (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból), meghatározott szabályok szerint [Vht. 72. §];
  • mentesített keretösszegen felül kap munkabért az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző munkavállaló, és így személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik [Efotv. 9. §].