Harmadik országbeli munkavállalók adókedvezményre jogosultsága
Olvasási idő: 3 perc
A családi adókedvezmények májustól jól ismert bővítésének szabályai a Magyarországon munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel dolgozó harmadik országbeli munkavállalókat is érinthetik. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy ők jogosultak-e a magyar munkaviszonyból származó jövedelmük után a 30 év alatti anyák, valamint a kettő, illetve három gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
A kérdés megválaszolásához a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szjatv.), valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) rendelkezéseit is fel kell hívni.
Az Szjatv. 1/A. § (3) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi, hogy a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt érvényesítsen.
A 30 év alatti anyák adókedvezménye alapvetően a családi kedvezményre jogosultsághoz kötött, amelyről azonban az Szjatv. 29/B. § (5) bekezdése 2025. 01. 01. napjától azt mondja ki, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély tekintetében. Tehát a Magyarországgal nem határos, nem EGT-államok állampolgárait (pl. mongolok, fillippínók) kizárták a családi kedvezményre jogosultságból, így ők a 30 év alatti anyák kedvezményét se vehetik igénybe. 2024. 12. 31. napjáig bármely külföldi államból származó természetes személy érvényesíthette a kedvezményt az egyéb feltételek teljesülése esetén.
A kettő, illetve három gyermeket nevelő anyák kedvezménye a családi pótlékra jogosultsághoz van kötve, amelyet a Cst. szabályoz.
A Cst. hatálya kiterjed a Magyarország területén élő, összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték [Cst. 2. § a) af)].
A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás jogszabályi feltétele – egyebek mellett – a gyermek saját háztartásban nevelése, gondozása, amely azt jelenti, hogy a gyermek a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 7. § (1) bekezdés, 8. § (1) bekezdés, 4. § k) pont].
A Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok több mint 6 hónapra, jellemzően 2 évre, vagy az engedély hosszabbítása esetén akár ezt meghaladó időre jönnek dolgozni.
Sokszor több kisgyereket hagynak hátra, a gondozásukról megfelelően gondoskodva ugyan, de ők maguk akár egy évig se utaznak haza családjukhoz.Mindebből az következik, hogy esetükben nem valósul meg a családtámogatási ellátásokra jogosító, Magyarországon életvitelszerűen való együttélés, saját háztartásban való nevelés feltétele.
Továbbá az említett munkavállalók harmadik országban élő gyermekei a Cst. 2. §-a szerint nem tartoznak a Cst. személyi hatálya alá, így utánuk Magyarországon családi pótlékra való jogosultságot erre való tekintettel sem lehet megállapítani, tehát a kettő, illetve három gyermeket nevelő anyák kedvezményére se válhatnak jogosulttá.
