Főoldal Nyíl Cikkek Nyíl Jogalkotás
Ahogyan az új MI-rendelet nyilvánosságra hozott szövege fogalmaz: a mesterséges intelligenciának eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket. Jelentős terjedelmű szabályról van szó, hiszen a Preambulum 180 bekezdését a normaszöveg 113 cikke és a rendelet 13 melléklete követi.
A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024. januárjától új idegenrendészeti szabályokkal kellett megismerkedniük, március 1-jétől pedig a munkaügyi bírságok összege is jelentősen megemelkedett ezen a téren. Mindemellett a vendégmunkásokat zömében foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra irányadó szabályok is szigorodtak, így összességében számos többletkötelezettségre kell figyelemmel lenniük a foglalkoztatással érintett munkáltatóknak.
Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?
Az idei év örvendetes jogszabályváltozása alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi, dokumentációhoz kapcsolódó kötelezettségünk megszűnt.
Mi a teendő, ha az e-ügyintézés felületén megkeresés érkezik egy önkormányzathoz olyan ügyben, amelyhez a „címzettnek” semmi viszonya nincs? Mi a helyes és követendő eljárás ilyenkor?
2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális állampolgárságot szabályozó törvény egyes rendelkezései. A törvény fontos újítása a digitális állampolgársághoz fűződő új szolgáltatások bevezetése.
A távmunkavégzés elterjedésével egyre lényegesebb a munkavállalók megfigyelésének kérdése. A távoli munkavégzés új kihívások elé állítja a munkáltatókat, különösen az adatvédelmi szempontok terén. A cikkünkben arról olvashat, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkavállalók hatékony felügyelete és a személyes adatok védelme között.
2024. július 1-től az Alaptörvény szintjén került kimondásra, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egyedi digitális azonosítót biztosít. Ugyanezen a napon, illetve 2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól a 2023. évi CIII. törvény egyes rendelkezései.
2024. július 1-vel módosul a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény. Mind a helyi önkormányzat, mind annak hitelezője kezdeményezheti az eljárás megindítását.
2024-től az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is fenntarthatósági kritériumoknak kell megfelelniük a vállalatoknak, amelyek megsértése esetén bírságokra számíthatnak. A tavaly elfogadott ESG-törvény célja, hogy a vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási fenntarthatóság alapján objektíven összehasonlíthatók, átláthatók legyenek.