A szociális hozzájárulási adókedvezmények közül talán a munkaerőpiacra lépők kedvezménye az, amely legszélesebb foglalkoztatotti kör után biztosítja a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését. Ez a kedvezmény augusztusban másodszor fog módosulni az idei évben. A változásokat a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.

Cikkünkben tájékoztatni szeretnénk a munkáltatókat arról, hogy 2023 végén bevezetett jogszabályi változások milyen paradigmaváltást hoztak a munkaköri alkalmasság és a munkavédelmi oktatás terén. Tárgyaljuk azokat a fontos lépéseket, amelyeket a vállalatvezetőknek érdemes megfontolniuk ezen változások fényében. A 2024-től hatályos jogszabályok alapvetően befolyásolják a munkavállalók munkaköri alkalmasságára vonatkozó kötelező dokumentumok szükségességét, valamint a munkavédelmi oktatások technikai megvalósíthatóságát.

Ahogyan az új MI-rendelet nyilvánosságra hozott szövege fogalmaz: a mesterséges intelligenciának eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket. Jelentős terjedelmű szabályról van szó, hiszen a Preambulum 180 bekezdését a normaszöveg 113 cikke és a rendelet 13 melléklete követi.

A vendégmunkásokat foglalkoztató munkáltatóknak 2024. januárjától új idegenrendészeti szabályokkal kellett megismerkedniük, március 1-jétől pedig a munkaügyi bírságok összege is jelentősen megemelkedett ezen a téren. Mindemellett a vendégmunkásokat zömében foglalkoztató minősített kölcsönbeadókra irányadó szabályok is szigorodtak, így összességében számos többletkötelezettségre kell figyelemmel lenniük a foglalkoztatással érintett munkáltatóknak.

Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?

Az idei év örvendetes jogszabályváltozása alapján 2025-től megszűnik a munkáltatók azon kötelezettsége, hogy a munkaügyi iratokat és foglalkoztatási igazolásokat a munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi, dokumentációhoz kapcsolódó kötelezettségünk megszűnt.

Mi a teendő, ha az e-ügyintézés felületén megkeresés érkezik egy önkormányzathoz olyan ügyben, amelyhez a „címzettnek” semmi viszonya nincs? Mi a helyes és követendő eljárás ilyenkor?

2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális állampolgárságot szabályozó törvény egyes rendelkezései. A törvény fontos újítása a digitális állampolgársághoz fűződő új szolgáltatások bevezetése.

A távmunkavégzés elterjedésével egyre lényegesebb a munkavállalók megfigyelésének kérdése. A távoli munkavégzés új kihívások elé állítja a munkáltatókat, különösen az adatvédelmi szempontok terén. A cikkünkben arról olvashat, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkavállalók hatékony felügyelete és a személyes adatok védelme között.

2024. július 1-től az Alaptörvény szintjén került kimondásra, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egyedi digitális azonosítót biztosít. Ugyanezen a napon, illetve 2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól a 2023. évi CIII. törvény egyes rendelkezései.