A munkáshitel lényege, hogy az állam - meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért. A részletszabályok közül az alábbiakban a törlesztés és a gyermekvállalási támogatás szabályait foglaljuk össze.

2025. január 1-étől is több ponton módosultak a munkavédelmi szabályok, a változások pedig érintik a vonatkozó szabályzatok aktualizálását is. Pontosításra került a munkabaleset fogalma, és a tavalyi évben jelentősen emelkedett munkavédelmi bírságok részletfizetésére is lehetőség nyílik 2025-től.

Év végéhez közeledve a foglalkoztatók már figyelik a minimálbér és a garantált bérminimum változását, mivel lényegesen befolyásolják a jövő évi költségek alakulását, és az éves tervezést. A 2025. évre vonatkozó összegek már november végén nyilvánosságra kerültek, de a valódi tervezés csak a végleges számokat jelentő kormányrendelet megjelenése után kezdődhetett.

A közéleti híradásokban is számos említést kiérdemlő munkáshitel egy állami segítséggel megtámasztott, rendkívül kedvező hitelkonstrukciót jelent, elsősorban azon fiatalok számára, akik nem kívánnak felsőoktatási intézményben továbbtanulni.

A pénzmosás elleni törvény 2024. január 1-től, valamint július 1-től több ponton változott, ami a vonatkozó szabályzat módosítását indokolja. A jogszabályoknak megfelelő belső szabályzat meglétét, annak tartalmát és a gyakorlattal kapcsolatos összhangját a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) a hatósági ellenőrzései során vizsgálja.

Egy Parlament előtt álló törvényjavaslat több törvényt, köztük a Munka Törvénykönyvét is módosítja és számos munkajogi változás tartalmaz a 2025-ös év vonatkozásában.

2024. szeptember 1-től általános jelleggel megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. A jogszabály ugyanakkor a jövőben is meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor marad a kötelezettség, és az új belépők esetén is felmerülhet ennek teljesítése.

A haszonélvezet joga kiterjed arra, hogy a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokolja, használja, hasznosítsa és hasznait szedje. A tulajdonjog önállósult részjogosítványait – a rendelkezési jog kivételével – gyakorolhatja. Főszabályként a haszonélvezeti jog ingyenesen gyakorolható, de alapítása – szerződéssel való alapítás esetén – történhet ellenérték fejében.

Uniós jogi kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges megalkotnunk a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum meghatározott szabályait 2024. november 15-ig.

Bérbeadó nemcsak a tulajdonos lehet, hanem mindenki más is, aki a szerződésben meghatározott dolog harmadik személy használatába adására jogszabály vagy szerződés alapján jogosult. A jogviszony szenzitív jellege számos nehéz helyzetet eredményezhet, amelyekhez azonban hatékony megoldások állnak rendelkezésre.