Változások a Békéltető Testületi eljárásban

2025 nyarán újabb változások léptek életben a Békéltető Testületi eljárásban, a módosulások egy része a vállalkozásokat, mint bepanaszoltakat érinti, másik része pedig fogyasztóként is érintheti. 2025. július 23-án hatályba léptek a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításai, ez a törvény tartalmazza a Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályokat.

A vállalkozások, mint bepanaszoltak

Kártérítés

Korábban (2024. január 1-jén) kikerült a Testületek hatásköréből a kártérítéssel kapcsolatos vitás ügyben való eljárás a fogyasztó és a vállalkozás között. Azonban 2025. július 23. napjától ismételten fordulhat a fogyasztó kártérítési ügyekben a vállalkozással szemben a Békéltető Testület felé. Fontos, hogy a felek között lévő fogyasztói szerződés kapcsán felmerülő ún. tapadó károk esetén tud a Testület eljárni, tehát a szerződésen kívüli károkozás, és az ún. sérelemdíj továbbra sem tartozik a Testület hatáskörébe. Továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti bizonyítási szabályok érvényesülnek, tehát a fogyasztónak kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, a mértékét, és az ok-okozati összefüggést. Ezt követően a bepanaszolt vállalkozásnak lehet mentesülnie a kártérítési felelősség alól, méghozzá úgy, hogy ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Kötelezést tartalmazó határozat

További fontos változás, hogy 250 000 forintra emelkedik az az értékhatár, ameddig a Testület kötelezést tartalmazó határozatot hozhat. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó kérelme megalapozott, de a felek nem tudnak egyezségre jutni, a Testület 250 000 forintig terjedő ügyekben kötelezheti a vállalkozást a fogyasztói igény teljesítésére. Ha a vállalkozás nem hajtja végre a döntést, a határozat végrehajtási záradékkal ellátható, és a végrehajtó intézkedhet a követelés behajtása érdekében. Lényeges kiemelni és tudatosítani a vállalkozások számára, hogy amennyiben a Testület kötelezést hoz a 250 000 forintos értékhatárig, akkor nem releváns az, hogy a vállalkozás tett-e alávetési nyilatkozatot, azaz kötelezettségként ismeri-e el a határozatot. Ráadásul a korábbi változások alapján, kötelezés esetén a Testület eljárási költségről is rendelkezik a vállalkozás terhére. 

A fogyasztói igény értékhatára kötelező határozat szempontjából korábban 200 000 forint volt (2024. január 1. – 2025. július 23.), ez az összeg emelkedett 250 000 forintra. 

Azaz, megalapozott kérelem esetén még több fogyasztói kérelem végződhet kötelezést tartalmazó határozattal a Testület előtt.

A vállalkozások, mint fogyasztók

Az előzőekben azokról a fogyasztóvédelmi törvényben lévő változásokról írtam, amelyek a vállalkozásokat érintik bepanaszoltként. Jelen pontban a Polgári Törvénykönyvben 2025. augusztus 22-én hatályba lépő módosításokról lesz szó. Ezek azok a módosítások, amelyek a vállalkozásokat, pontosabban a mikro, kis- és középvállalkozásokat érinthetik mint fogyasztókat.  Röviden tekintsük át, hogyan!
A Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésről szóló XXIV. fejezetében történt módosítás, méghozzá az ott leírtak kiegészülnek azzal, hogy a fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra (továbbiakban: kkv) is alkalmazni kell. Ez a kiegészítés tehát azt jelenti, hogy 2025. augusztus 22-étől ugyanazok a jogok illetik meg a kkv-kat a kellékszavatosság, a termékszavatosság körében, mint a természetes személy fogyasztókat. Ezeket a vállalkozásokat is úgy kell tehát tekinteni a szavatossági jogok érvényesítése esetén, mintha hagyományos értelemben vett fogyasztók lennének. Hangsúlyozandó, hogy a jogszabály-módosítás nem változtatott a Polgári Törvénykönyv fogyasztó fogalmán, ez azt jelenti, hogy a kkv-k továbbra sem tekinthetők fogyasztónak, csak az eladó hibás teljesítése körében kapnak a fogyasztóknak járó védelmet.

Két lényeges elemet kell kiemelnünk: 

1. 
Az ebben a pontban leírt változások csak a kkv-kat érintik (mikro, kis- és középvállalkozások). A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § -ának (1)–(3) bekezdései meghatározzák, hogy kik a kkv-k. Tehát kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. ( Ezek a vállalkozások a középvállalkozások.)
A kkv gyűjtőfogalmon belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kkv gyűjtőfogalmon belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2.
Az ebben a pontban leírt változásokat a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokra kell alkalmazni.  Maga a jogszabály, se a módosítás nem ad pontos leírást arra nézve, hogy mit jelent az önálló foglalkozás és üzleti tevékenysége körén kívül eljáró kkv, de álláspontom szerint azt tekinthetjük a kiindulási pontnak, hogy ha egy kkv olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol olyan célra, ami nem a vállalkozás üzleti működését szolgálja, akkor a kkv-k is természetes személy fogyasztókhoz hasonló jogvédelmet kapnak. Ennek megfelelően 2025. augusztus 22. napjától, a fenti feltételeknek megfelelve, ezek a vállalkozások fogyasztónak minősülnek. Továbbá, amennyiben módosul a fogyasztóvédelemről szóló törvény is (ez jelenleg még nem történt meg), akkor a Békéltető Testületi eljárásban hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitában, a fent leírt feltételek szerint előfordulhat, hogy egy vállalkozás (feltételeknek megfelelő KKV) a Testület előtt eljárást indít egy jogviszonyban és jogvitában álló vállalkozással szemben.