dr. Kiss Benedek Damarisz

dr. Kiss Benedek Damarisz

fogyasztóvédelmi szakértő


Jogász, fogyasztóvédelmi szakértő, a Menedzser Praxis állandó szakértője.

 

Rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a fogyasztóvédelemmel összefüggő hatósági eljárások, ellenőrzési gyakorlat, jogorvoslati lehetőségek.

Kiemelten figyelemmel és terjedelemben szemlézi a fogyasztóvédelem dinamikusan fejlődő eljárásjogának és intézményi rendszerének aktuális jogszabályváltozásait, legújabb ellenőrzési gyakorlatát.

 

A kereskedelmi vállalkozásokat fogyasztóvédelmi kockázatokra felkészítő útmutatásait cikkei mellett rendszeresen megjelenő különszámokban is összegzi.
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

2021. augusztus 31-től már csak az új címkés világítástechnikai termékek kerülhetnek a kereskedőkhöz. Az uniós szabályok ugyanakkor adtak egy 18 hónapos türelmi időt a világítástechnikai termékek tekintetében, ami segítette a kereskedőket az alkalmazkodásban. Ez a türelmi idő az új energiacímkézés kapcsán járt le 2023. február 28-án, márciustól tehát a vállalkozások ezen a téren is ellenőrzésekre számíthatnak.
Az Igazságügyi Minisztérium közzétette a 2023. évre tervezett fogyasztóvédelmi ellenőrzési programját. A Fogyasztóvédelmi Hatóság minden évben tervez éves téma vizsgálatokat, az ellenőrzési program 4. pontjában szerepel például a magyar nyelv védelmét szolgáló előírások alkalmazásának ellenőrzése is.
Ismerős az eset: az ünnepek alkalmával (majd elmúltával) kiderül, hogy nem tetszik az ajándék annak, akinek vették, vagy éppen kettőt kapott belőle. Ilyenkor élnek leggyakrabban a megajándékozottak, mint fogyasztók, az indokolás nélküli elállási jogukkal.
Az év végi időszak sürgés-forgása a legtöbb vállalkozást érinti, megfigyelhető, hogy a fogyasztók élénkebben vásárolnak ebben az időszakban. Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan fogyasztóvédelmi szempontot, amelyet érdemes ilyenkor is szem előtt tartani.
Tapasztalataink szerint sok kereskedő nem tudja, vagy nem helyesen tudja a használt autókra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat. Gyakran halljuk az ún. „kapugarancia” kifejezést, azt, hogy a kereskedő csak a kereskedés kapujáig vállal felelősséget. A valóság az, hogy a kereskedő ilyenfajta tájékoztatása, hozzáállása jogsértő, és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.
Fogyasztói jogvita esetén az egyik jogi lépés a békéltető testületi eljárás kezdeményezése. A békéltető testületi eljárás nem peres eljárás és nem is hatósági, azonban jogi eljárás a bepanaszolttá vált vállalkozásra is vonatkozó eljárási szabályokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Mit tehet a vállalkozás, ha szabályszerűen szeretne eljárni?
A világjárvány hatására a fogyasztók jelentős része fordult az online vásárlás felé, olyanok is, akik korábban nem, vagy csak ritkán intézték így vásárlásaikat. A járvány csillapodásával is sokan döntöttek úgy, hogy maradnak az online vásárlás mellett, akár megszokásból, akár praktikumból akarva vagy akaratlanul is jelentős mennyiségű adatot átadva a kereskedőnek.
Számos korábbi jogszabályváltozás lép életbe 2022-től a fogyasztóvédelem területén. Bővülnek a kellékszavatossági igények re vonatkozó szabályok, lényeges szabályok lépnek életbe a jótállásra vonatkozóan is. Erősödnek a fogyasztói jogok a digitális termékeknél és szolgáltatásoknál. Összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.
A fogyasztói vélemények megjelenítése jelentősen befolyásolhatja a fogyasztók ügyleti döntéseit. 2022. május 28-tól válik kötelezően alkalmazandóvá a fogyasztói vélemények megjelenítésére vonatkozó szabályozás, ami azért fontos határidő, mert innentől számítva a kereskedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósíthat meg a vonatkozó szabályok nem megfelelően alkalmazásával.
Új fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását írja elő 2022-től a nyáron kihirdetésre került kormányrendelet. Az új szabályokat az olyan, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni, melynek tárgya digitális szolgáltatás nyújtása vagy áruk adásvétele, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is.
Több helyen is módosult a piacfelügyeleti törvény 2021. július 16. napjától. A változások előírják a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, és érintik a termékek visszahívásával kapcsolatos vállalkozói önkéntes intézkedéseket. A jövőben a veszélyes termékek kapcsán a logisztikai szolgáltató is felelősséggel tartozik, emellett a hatóság hatásköre is számos ponton kibővült.
Az internetes vásárlás növekvő népszerűsége és terjedése már az élelmiszerek piacán is jól érzékelhető. Egyre többen vásárolnak élelmiszert is webáruházból, ami az online értékesítés növekvő kockázatát jelenti az élelmiszerlánc-biztonság területén is egyre nagyobb kockázatot jelent az online értékesítés. Minderre tekintettel a hatóságok idén nyártól már alkalmazni kívánják az élelmiszerlánc-biztonsági szempontból jogsértő weboldalak „elsötétítését”.
A legtöbb vállalkozásnak minden bizonnyal volt már része „szúrópróbaszerű”, vagy bejelentésre érkező fogyasztóvédelmi ellenőrzésben, és az is könnyen előfordulhat, hogy egy panaszos fogyasztó emlegette, hogy a fogyasztóvédelemhez fordul. A jövő évtől hatályos új fogyasztóvédelmi szabályokról talán nem korai már jó előre tájékozódni.
Mindannyian találkoztunk már azzal az eladói gyakorlattal, amikor egy üzlet néhány napra, jellemzően a leárazás előtti napokban, emeli meg egy-egy termék árát, hogy aztán nagyobb mértékűnek, látványosabbnak tűnjön az árcsökkentés, az „akciózás”. Ezt 2022 májusától már nem tehetik meg.
Az internetes vásárlás esetén alkalmazható, indokolás nélküli elállási jog lassan kezd beépülni a köztudatba mind a fogyasztók, mind a webáruházat üzemeltető vállalkozások oldalán. A részletszabályok alkalmazásában azonban még sok a bizonytalanság és rendszeresek a különböző szabálytalanságok is. Ezeket a szabálytalanságokat és hibaforrásokat tekintjük át most röviden.
Egy június 12-én kihirdetett kormányrendelet jelentősen módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályait. A jótállási idő sávosan, a fogyasztási cikk eladási árához igazodva kerül meghatározásra, azzal, hogy tízezer forintnál olcsóbb termékekre nincs jótállási kötelezettség. Jön az elektronikus jótállási jegy és az igények érvényesítésének már nem lesz feltétele a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának visszaszolgáltatása.
Az akciós felhívás körében akkor lehet egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, ha az így meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesítik a termékét, nem a meghirdetett mértékű, vagy nem a meghirdetett időszakban valósul meg az akció. A jogalkotó az esetek gyakoriságára tekintettel döntött úgy, hogy a fogyasztókat védelemben részesíti, és szigorú szabályokat állapít meg az akciózásra vonatkozóan.
Erősen él a köztudatban az a hit, hogy ha a vásárló meggondolja magát, bizonyos időn belül visszaviheti az árut, a kereskedő pedig köteles ezt elfogadni. Vagyis minőségi kifogás, hiba nélkül is, csupán a fogyasztó kérésére ki kell cserélni a terméket, feltéve, hogy a vásárló azt még nem használta. Figyelem! Ez a szabály ma már nem érvényes! Írásunkban kitaláljuk a tévhit okait is.
A köznyelvi értelemben reklamációnak nevezett magatartás egy olyan gyűjtőfogalmat takar, amikor a fogyasztó valamilyen problémát jelez a vállalkozással kapcsolatban. A vonatkozó jogszabályok alapján ugyanakkor meg kell különböztetnünk a minőségi vagy „érdemi” kifogást és a minden más lehetőséget magában foglaló fogyasztói panaszt. Írásunkban ez utóbbit járjuk körül.