Fontos újdonságok a szavatosság és jótállás körében
Olvasási idő:
Egy június 12-én kihirdetett kormányrendelet jelentősen módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályait. A jótállási idő sávosan, a fogyasztási cikk eladási árához igazodva kerül meghatározásra, azzal, hogy tízezer forintnál olcsóbb termékekre nincs jótállási kötelezettség. Jön az elektronikus jótállási jegy és az igények érvényesítésének már nem lesz feltétele a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának visszaszolgáltatása.
A Magyar Közlöny 2020. évi 140. számában megjelent a 270/2020. Kormány rendelet, illetve a 18/2020. ITM rendelet, amelyek több helyen módosítják az eddig megszokott szavatossági és jótállási szabályokat.
A szabályokat első megközelítésben elemezve elmondható, hogy egyértelműsítésre kerülnek olyan szabályok, amelyek eddig jogértelmezés, jogalkalmazás kérdése volt, illetve például a kötelező jótállás sávossá tételével a fogyasztók régi kérése került be a szabályozásba. A jogalkotó célja, továbbá a fogyasztók minőségi kifogással kapcsolatos panaszainak hatékonyabb és átláthatóbb szabályok alapján való kezelése, fogyasztói jogok érvényesítése érdekében.
Az új Kormányrendelet 2021. január 1-jétől hatályos, ekkortól kell kötelezően alkalmazni az új rendelkezéseket, illetve ezen időpontot követően értékesített termékekre vonatkoznak az új szabályok.
Az alábbiakban a módosítások lényegi, tartalmi elemeit vesszük sorba:
- ha első meghibásodás esetén megállapítható, hogy a termék nem javítható, a vállalkozás köteles azt 8 napon belül cserélni, ha cserélni nincs lehetőség, akkor 8 napon belül a vételárat visszatéríteni. A Kormány rendelet kivételi kört is említ, amelyekre ezen szabály nem alkalmazható: például autó, elektromos kerékpár, motorkerékpár stb.
- ha 30 napon belül nem javítható a termék, a vállalkozás köteles az árut 8 napon belül cserélni, ha cserélni nincs lehetőség, akkor 8 napon belül a vételárat visszatéríteni. A Kormány rendelet kivételi kört is említ, amelyekre ezen szabály nem alkalmazható: például autó, elektromos kerékpár, motorkerékpár stb.
- a 151/2003. Korm. rendeletben meghatározott 15 napos „törekvési szabályt” pontosítja a módosítás, tehát ha a javítás ideje meghaladja a 15 napot, erről tájékoztatni kell a fogyasztót. Viszont, a 30 nap után már 8 napon belül kötelező a csere vagy ha ezt sem tudja megtenni a vállalkozás, akkor köteles a vételár visszafizetésére.
A kötelező jótállás időtartamára sávos szabályozás kerül bevezetésre.
A 151/2003. Kormány rendelet mellékletében meghatározott 10 000 forint feletti termékek értékéhez kapcsolódó sávos határok kerültek kialakításra.
- 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén 1 év kötelező jótállás
- 100 000 forintot meghaladó, de maximum 250 000 forint eladási ár esetén 2 év kötelező jótállás
- 250 000 forint eladási ár felett 3 év kötelező jótállást határoz meg az új szabályozás
- a jótállás kezdő időpontjának a pontosítása is megtörténik az olyan terméknél, ahol beszerelés szükséges: tehát ha az üzembehelyezést a fogyasztó a vásárlást követő 6 hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának időpontja a termék átadásának (vásárlásának) a napja lesz
Bevezetésre kerül az e-jótállási jegy. A jótállási jegy elektronikus úton átadható a fogyasztó részére, ezt e-mailben, applikációs letöltés biztosításával stb. is megtehető.
- a mindennapi életben gyakran felmerülő kérdés is egyértelműen leírásra került, amely szerint a csomagolás megőrzése nem lehet feltétele a jótállási igény érvényesítésének
- a kötelező jótállás hatálya alá eső termékek köre is kiegészítésre kerül. Ezen termékek körét eddig is a 151/2003 Kormány rendelet melléklete határozta meg, most ez a melléklet bővül ki. Többek között bekerültek a 10 000 forint eladási ár feletti napelemes rendszerek, nyílászárók, riasztóberendezések stb.
- a szakvélemény kötelező tartalmi elemei is meghatározásra kerültek
- a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörei is kibővítésre kerültek.
Az új szabályozás egyaránt szolgálhatja a fogyasztók és tisztességes jogkövető vállalkozások érdekeit. Fontos szerepe lehet a fenntarthatósági szempontoknak is a módosításban, amely a sávos jótállás bevezetését indokolja. Hiszen a nagy értékű termékeknél (pl. háztartási nagygépek) elvárható lenne a hosszabb „élettartam”, amely elősegíti, hogy hosszabb ideig használható, nem pedig rövid idő alatt hulladékká váló termékek kerüljenek a piacokra.
