Üzletben vásárolt, nem hibás termékek cseréje

dr. Kiss Benedek Damarisz Dátum Legutoljára frissítve: 2020.04.03

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1474 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Erősen él a köztudatban az a hit, hogy ha a vásárló meggondolja magát, bizonyos időn belül visszaviheti az árut, a kereskedő pedig köteles ezt elfogadni. Vagyis minőségi kifogás, hiba nélkül is, csupán a fogyasztó kérésére ki kell cserélni a terméket, feltéve, hogy a vásárló azt még nem használta. Figyelem! Ez a szabály ma már nem érvényes! Írásunkban kitaláljuk a tévhit okait is.

Valószínűleg a régi szabályozás, az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet miatt él a köztudatban a, hangsúlyozottan, nem hibás termékek cseréjére ilyen jellegű vonatkozó kötelezettség.

Az említett jogszabály egészen pontosan úgy rendelkezett, hogy a vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő, az üzletében vásárolt árut minőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó még nem használta.
Ez a szabályozás valóban arra kötelezte a kereskedőt, hogy minőségi kifogás, hiba nélkül is, csupán a fogyasztó kérésére kicserélje a terméket, feltéve, hogy a vásárló azt még nem használta. 

A rendelet 1997. évig volt hatályban, tehát tulajdonképpen már régóta nincs olyan szabály, ami arra kötelezné az üzleteket Magyarországon, hogy az egyébként hibátlan árut visszavegyék, cseréljék. 

Ez azt jelenti, hogy ha az üzletben megvásárolt termék nem hibás, egyszerűen nem tetszik, nem megfelelő a mérete, vagy csak a fogyasztó meggondolta magát, akkor a vállalkozás nem köteles ezt a terméket cserélni vagy visszaadni a vételárat.

A vállalkozás azonban dönthet úgy, hogy bár jogszabály nem kötelezi, mégis önkéntesen vállalja, hogy cseréli, visszaveszi a terméket, vagy biztosítja a vételár levásárlását. 

Amennyiben a vállalkozás ilyen vállalást tesz, annak feltételeit is ő határozza meg, például a határidőt, a címke, a blokk meglétét stb.. Mivel nem hibás teljesítésről beszélnünk, ezért a vállalkozás dönti el azt is, hogy a nem hibás termék esetén milyen megoldást biztosít a fogyasztónak a feltételek teljesülésekor. Tehát dönthet úgy is, hogy a cserét ajánlja fel, de levásárlást vagy vételár visszafizetést is biztosíthat. 

Ezen vállalás fogyasztói és üzletpolitikai szempontból is lényeges. Ugyanis az, hogy a fogyasztó az üzletben történő vásárlás után, minőségi kifogás nélkül is meggondolhatja magát, egy fontos tényező az ügyleti döntés szempontjából. A fogyasztók különösen az ajándék vásárláskor szívesen helyezik előtérbe azokat az üzleteket, ahol tudják, hogy később meggondolhatják magukat. Ebből kiindulva azon vállalkozások, akik ilyen téren is kedvező üzletpolitikát folytatnak, kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, amikor a fogyasztók az üzletek között választanak. Így a vállalkozások vállalása alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztó döntését. Éppen ezért fontos szem előtt tartani, hogy ha a vállalkozás önként vállalja, hogy a nem hibás termékre is valamilyen megoldást ad, akkor azt köteles betartani. Amennyiben ígéretét nem tartja meg, megtéveszti a fogyasztókat, hiszen lehetséges, hogy a vásárló a vállalkozás önkéntes vállalása nélkül másik üzletet választott volna, azaz az ügyleti döntése máshogy alakult volna. A vállalás megszegése miatt a fogyasztó akár bejelentéssel is élhet a megyeszékhely szerinti Járási Hivatal Fogyasztóvédelmi Osztályánál.

A fogyasztó és a vállalkozás számára is hasznos, valamint segít elkerülni a vitákat, ha vállalását a kereskedő egyértelműen, a vásárlók számára már a vásárlás előtt is érthető és elérhető módon rögzíti.