Bejelentkezés

Mire figyeljünk az év végi ellenőrzéseknél?

Az év végi időszak sürgés-forgása a legtöbb vállalkozást érinti, megfigyelhető, hogy a fogyasztók élénkebben vásárolnak ebben az időszakban. Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan fogyasztóvédelmi szempontot, amelyet érdemes ilyenkor is szem előtt tartani.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatalból vagy bejelentésre is ellenőrzést kezdhet a vállalkozásnál. A hatóság bejelentésre jár el abban az esetben, ha fogyasztói bejelentés érkezik, amelyben vélelmezhető a vállalkozás fogyasztóvédelmi jogszabálysértő gyakorlata. 

A Hatóság minden évben végez úgynevezett éves témavizsgálatokat, azaz előre meghatározott hatósági terv alapján végzi el valamilyen terület fogyasztóvédelmi vizsgálatát. A kormányzati oldalon ellenőrzési program 2022. címszó alatt jelenleg is megtalálható a hatóság 50 pontban felsorolt témavizsgálati terve, természetesen ezek ellenőrzésének ideje nem tudható, de a témák nyilvánosak. Az ellenőrzési tervben olvasható a kül- és beltéri díszvilágítási füzérek és karácsonyi dekorációs villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése mintavételi terv alapján, valamint fogyasztóvédelmi előírások ellenőrzése a karácsonyi ünnep idején.

A tavalyi évben a Hatóság az adventi ellenőrzések nyitányaként megvizsgálta a csokimikulásokat, a szaloncukrokat, virsliket, a fényfüzéreket és dekorációs célú világítástechnikai termékeket, illetve célzottan vizsgálta a karácsonyi vásárokat is.

A fogyasztók megtévesztése

A tapasztalat azt mutatja, hogy az év végi felfokozott vásárlási kedv a vállalkozások közötti versenyt is fokozza. Így a vállalkozások könnyen kerülnek abba a helyzetbe, hogy a vásárlókért való versengésben – akarva-akaratlanul – megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot alkalmaznak.

Tisztességtelen a kereskedelmi gyakorlat, ha

  • nem tartja be a vállalkozás a szakmai gondosságot, és a fogyasztói döntés torzítására alkalmas a gyakorlata;
  • ha a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő vagy agresszív;
  • ha az adott gyakorlat feketelistás tényállás jogszabályi listáján szerepel.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény tartalmazza annak szabályozását, hogy mi számít tisztességtelen gyakorlatnak. A vállalkozások által tanúsított kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata kapcsán már sokszor megállapításra került, hogy a fogyasztó a piac központi szereplője, a termék és a vállalkozások közötti választásban megmutatkozó döntése alapvetően meghatározza a gazdasági verseny kimenetelét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat félrevezeti a fogyasztót, döntési szabadságát csökkenti vagy meg is szünteti. Éppen ezért védi a jogalkotó a gyengébb pozícióban lévő fogyasztót, és tiltja a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokat. 
Továbbá a fogyasztó megtévesztése a piacműködés zavaraihoz vezet, és a valóságos érdemeihez képest versenytársával szemben aránytalan előnyhöz juttatja az ezt kihasználó vállalkozást.

Megtévesztés az akciózásban

Az ár és az árkedvezmény olyan tényezők, amelyek erőteljesen befolyásolják a fogyasztó döntését abban, hogy vásároljon-e az adott kereskedőnél vagy sem. Így amennyiben az ár vagy az árkedvezmény tekintetében nem megfelelően tájékoztatják a fogyasztót, az tisztességtelen.
a) Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.
b) A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.
c) Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.
d) Az előbbiekben leírtak nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
e) Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban a b) pontban meghatározott időtartamhoz képest, a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.

Tehát 2022 májusától az új szabályok életbe lépésével már egyértelműen nem szabályos, hogy az üzlet csak pár napra, a leárazás előtti napokban emeli meg egy-egy termék árát, hogy aztán nagyobb mértékűnek, látványosabbnak tűnjön az akciózás.

Online rendelés, szállítási idő

Az év végi, ünnepi vásárlás időszakában, különösen a jelenlegi helyzetben, egyre többen döntenek úgy, hogy vásárlásaikat online módon bonyolítják le. Online szerződéskötés esetén a 45/2014. Korm. rendelet meghatározza azt, hogy számos információról tájékoztatni kell a fogyasztót még a vásárlás előtt, így például tájékoztatni kell a fuvarozásról és a teljesítési határidőről.
A karácsonyi vásárlás időszakában azt tapasztalom, hogy az ár mellett a legfontosabb tényező a szállítás ideje. A fogyasztók többsége ajándékként vásárolja a megrendelt termékeket, ezért az ügyleti döntésükben kulcsfontosságú az, hogy milyen időtartamra ígéri a vállalkozás a termék megérkezését. Mivel ez egy forgalmas időszak a webáruház számára, ezért akár figyelmetlenségből vagy túlvállalásból is könnyen megvalósulhat a jogsértő gyakorlat. Ugyanis, amennyiben a webáruház előzetesen rövidebb szállítási időt ígért, mint amennyi idő alatt a terméket végül kiszállította, úgy megtévesztés miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak lehet helye. Éppen ezért fontos, hogy megvalósítható, reális szállítási időt adjon meg, hirdessen a vállalkozás.

Online rendelés, elállási jog

Gyakran olvasható, különösen a karácsonyi vásárlás idején, hogy a vállalkozások 30 napot, vagy akár több hónapot is biztosítanak az indokolás nélküli elállásra. Az utóbbi időben az is megfigyelhető, hogy fogyasztóbarát gyakorlat vagy egyéb üzletpolitikai megfontolásból egyre több vállalkozás dönt úgy, arról tájékoztatja webshopjában a fogyasztót, hogy a jogszabály által biztosított minimum 14 naptári napos elállási időtől több napot biztosít a fogyasztó számára. Ez a gyakorlat nem jogszabálysértő, hiszen a jogszabályban meghatározott minimum követelménytől a fogyasztó javára el lehet térni. Mivel ez egy pozitív eltérés, a fogyasztó számára ez kedvező, és figyelemfelkeltő lehet, így ez a lehetőség erőteljesen befolyásolhatja a fogyasztói döntést, tehát ajándékozáskor a fogyasztónak biztonságot adhat az, ha az adott webshop nem csak 14 napot biztosít az indokolás nélküli elállásra, hanem ennél több időt, és ezért az ezt kínáló webáruházat előnyben részesíthetik a többivel szemben. Ezért, ha a vállalkozás üzletpolitikai megfontolás miatt úgy tájékoztatja a fogyasztót, hogy 14 napnál több időt biztosít elállásra, akkor ezt mindenképpen be kell tartania, ugyanis ennek megszegése esetén megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot valósít meg.

Megkülönböztethetőség

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet. Fogyasztóvédelmi szempontból fontos, hogy a fogyasztó, a vásárló minden információt tudjon az adott termékről, mielőtt a vásárlás mellett dönt. Éppen ezért minden olyan helyzet, tény, adat, megjelenés, amely a döntés előtt negatív módon befolyásolja őt, nem megfelelő. Fogyasztóvédelmi szempontból is lényeges, hogy a piacon értékesített termékek megkülönböztethetőek legyenek a fogyasztók számára, hogy saját döntésük alapján, és ne tévedésből vásároljanak. (Korábban két csokinyuszi hasonlósága okozott jogvitát két külföldi cég között.)

Dr. Kiss Benedek Damarisz (2022-11-13)