Akció. Fikció? A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat

dr. Kiss Benedek Damarisz Dátum Legutoljára frissítve: 2020.06.16

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1496 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az akciós felhívás körében akkor lehet egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, ha az így meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesítik a termékét, nem a meghirdetett mértékű, vagy nem a meghirdetett időszakban valósul meg az akció. A jogalkotó az esetek gyakoriságára tekintettel döntött úgy, hogy a fogyasztókat védelemben részesíti, és szigorú szabályokat állapít meg az akciózásra vonatkozóan.

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jeleníti meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Tehát megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, ha az általa meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesíti a termékét, vagy nem a meghirdetett mértékű, vagy nem a meghirdetett időszakban valósul meg az akció.

Tisztességtelennek minősülhet az a kereskedelmi gyakorlat, amikor a fogyasztó valamilyen okból nem a közölt mértékű árkedvezményben részesül, így nem valósul meg az ígért akció.

Ez az alábbi esetekben valósulhat meg:
- a kereskedő nem teszi lehetővé az akció időtartama alatt a fogyasztók számára, hogy az ígért áron vásárolják meg az árut, azaz az üzletben az előzőleg közöltnél magasabb árat kell fizetni;
- a közölt „eredeti”, magasabb árat korábban nem alkalmazta a vállalkozás. Korábban nem forgalmazott termék bevezető kedvezményes áron történő árusítására akkor van egy vállalkozásnak lehetősége, ha az áru akció utáni ártörténete igazolja, hogy annak lezárultát követően valóban a feltüntetett magasabb ár minősült jellemzőnek;
- a magasabb árat ugyan alkalmazta korábban a vállalkozás, de az akciót közvetlenül megelőző időszakban az nem érvényesült, vagy csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (például csak ésszerűtlenül rövid ideig) érvényesült, vagyis nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának. Az utóbbi esetekben megjegyzendő az is, hogy a folyamatosan, huzamosabb ideig alkalmazott akciós ár az áru jellemző árának minősülhet, amire egy újabb akció során tekintettel kell lenni.

Ahogy fentebb is említettük, a fogyasztó döntési folyamatát már önmagában az is befolyásolja, amikor közli a vállalkozás, hogy az ár kedvezményes. Ezért az „eredeti” akciós ár összehasonlítása nélkül is megtévesztő lehet a vállalkozás gyakorlata, ha az árat kedvezményesnek nevezni, de ez ténylegesen nem áll fenn.


„Akár-állítások”

Az akciózási gyakorlatban elég gyakran alkalmazott fogás, az ún. akár-állítások. Ezekben az esetekben tulajdonképpen több, különböző mértékű kedvezménnyel kínált terméket reklámoz a vállalkozás egy közös, összefoglaló üzenetben. Ebben az esetben a hirdetés általában az akció időtartama alatt elérhető legnagyobb megtakarítás mértékére vagy arányára helyezi a hangsúlyt, azaz azt közli, hogy a fogyasztók például akár 60%-os mértékű kedvezményben részesülhetnek. Az akár-állítás önmagában nem számít jogszerűtlennek, ahogy az sem, ha a vállalkozás ilyenkor igyekszik az akcióban érintett termékek különböző mértékű árcsökkentései közül a legvonzóbbakat, a nagyobb arányúakat kiemelni. Ugyanakkor az ilyen esetekben is lényeges, hogy a fogyasztók számára közvetített üzenet ne legyen alkalmas döntéseik tisztességtelen befolyásolására. A fogyasztói döntés meghozatala tulajdonképpen egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jogalkotó. A szabályozás megköveteli, hogy a figyelem felkeltése, a vevők behívása az üzletbe se történjen tisztességtelen módon.

Ha egy vállalkozás kereskedelmi gyakorlatában akár-állítást fogalmaz meg, akkor három feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy gyakorlata szabályszerű legyen

- A kedvezménnyel érintett termékek, szolgáltatások kínálatának vagy a vállalkozás által kínált valamennyi termékhez, szolgáltatáshoz, vagy – abban az esetben, ha a kedvezménnyel érintett termékkör, szolgáltatáskör megjelölésre kerül a kampányban – a megjelölt termékkörhöz, szolgáltatáskörhöz kell kapcsolódnia, annak vonatkozásában tipikusnak kell minősülnie (például a kínált termékkör, átlagár alapján).
- Az érintett termékkörnek reálisan elérhetőnek kell lennie, azaz az „akár” ígérettel ténylegesen megvásárolhatóknak el kell érnie az összes, a reklámmal érintett termék legalább 10%-át.
- A kereskedelmi gyakorlat egyéb körülményei nem módosíthatják azt tisztességtelen irányba. Ilyen körülmények lehetnek például az „akár” kikötés feltételrendszerének észlelhetősége, reális megismerhetősége; az érintett termékek mesterséges felduzzasztása, hogy arányuk elérje a 10%-ot; vagy a készlethiány.

 (Cikkünket teljes terjedelmében a Kereskedelmi Vállalkozói Értesítő júliusi számában olvashatják)