Bejelentkezés

Ez a tartalom 57 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az ünnepek utáni fogyasztói igények

Ismerős az eset: az ünnepek alkalmával (majd elmúltával) kiderül, hogy nem tetszik az ajándék annak, akinek vették, vagy éppen kettőt kapott belőle. Ilyenkor élnek leggyakrabban a megajándékozottak, mint fogyasztók, az indokolás nélküli elállási jogukkal.

Webáruházban vagy üzletben?

Elsőként azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés hol köttetett. Ha a fogyasztó a webáruházban a virtuális kosárba tette a terméket, majd végighaladva a vásárlás folyamatán megrendelte a terméket, akkor távollévők között köttetett a szerződés, a webáruházban. Ezt akkor is így kell tekinteni, ha a fogyasztó a webáruhon keresztül rendeli meg a terméket, de azt az üzletben vagy csomagponton veszi át. Ez azért is lényeges, mert a webáruházas vásárlás esetén a fogyasztót megilleti a 14 napos indokolás nélküli elállás jog, míg hagyományos üzletben történő vásárlás esetén nem.

Indokolás nélküli elállási jog – webáruház

Ahogyan a nevéből is kitűnik, ilyen esetekben a fogyasztónak nem kell az eladó felé indokolnia, hogy milyen ok áll az elállás hátterében. A 45/2014. Korm. rendelet lehetőséget biztosít arra a fogyasztónak, hogy indokolás nélkül elálljon a vásárlástól. Ezzel a joggal a termék megrendelése után, illetve a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül élhet a fogyasztó. Amennyiben a fogyasztó nyilatkozata határidőben megérkezik, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (tehát az első szállítási költséget, csomagolási díjat is, ha volt). 

Az indokolás nélküli elállás kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy ki lehet-e próbálni a terméket? Visszatarthatja-e a vállalkozás a termék ellenértékének egy részét arra hivatkozással, hogy a fogyasztó a terméket kipróbálta, és ezért annak ellenértéke csökkent?

A jogszabály értelmében a fogyasztó a terméket annak kézhezvételét követő kipróbálhatja, csak a termékben bekövetkező olyan mértékű értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás az elállási jogról, határidejéről és annak egyéb jogszabályi feltételeiről előzetesen nem tájékoztatta a fogyasztót. A jogszabályi rendelkezésből kiindulva, álláspontom szerint, ha a fogyasztó a jogszabályban leírt és fent említett határidőben közli a nyilatkozatát, majd időben visszaküldi a terméket, akkor a vállalkozás abban az esetben sem utasíthatja el az elállási szándékot, ha a fogyasztó kipróbálása a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja. Ebben az esetben a vállalkozásnak arra van lehetősége, hogy az értékcsökkenés mértékét érvényesítse a fogyasztóval szemben.

Szintén gyakran merül fel az a kérdés, hogy milyen módon kell visszafizetni a vételárat?

A jogszabály a kérdésre egyértelmű választ ad, elállás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben igazából nem reklamációról van szó, hiszen nem beszélhetünk hibás teljesítésről. A fogyasztó nem azért kíván elállni a szerződéstől, mert a vállalkozás nem megfelelően, nem szerződésszerűen teljesített, hanem a jogszabályban biztosított meggondolási lehetőségével él. A legtöbb esetben a termék hibátlan. Azonban lényeges, hogy a vállalkozás ezekben az esetekben is jogszabályszerűen kezelje, bonyolítsa le az indokolás nélküli elállás folyamatát.

Indokolás nélküli elállási jog – üzletben

Jelenleg nincs olyan jogszabály, ami arra kötelezné az kereskedőket Magyarországon, hogy az egyébként hibátlan árut visszavegyék, cseréljék, ha azt a fogyasztó az üzletben vásárolta. 

Ez azt jelenti, hogy ha az üzletben megvásárolt termék nem hibás, egyszerűen nem tetszik, nem megfelelő a mérete, vagy csak a fogyasztó meggondolta magát, akkor a vállalkozás nem köteles ezt a terméket cserélni vagy visszaadni a vételárat.
A vállalkozás azonban dönthet úgy, hogy bár jogszabály nem kötelezi, mégis önkéntesen vállalja, hogy cseréli, visszaveszi a terméket, vagy biztosítja a vételár levásárlását. Amennyiben a vállalkozás ilyen vállalást tesz, annak feltételeit is ő határozza meg, például a határidőt, a címke, a blokk meglétét stb. Mivel nem hibás teljesítésről beszélünk, ezért a vállalkozás dönti el azt is, hogy a nem hibás termék esetén milyen megoldást biztosít a fogyasztónak a feltételek teljesülésekor. Tehát dönthet úgy is, hogy a cserét ajánlja fel, de levásárlást vagy vételár-visszafizetést is biztosíthat. Fontos azonban figyelembe venni azt, hogy ha a vállalkozás önként vállalja, hogy a nem hibás termékre is valamilyen megoldást ad, akkor azt köteles betartani. Amennyiben ígéretét nem tartja meg, megtéveszti a fogyasztókat, hiszen lehetséges, hogy a vásárló a vállalkozás önkéntes vállalása nélkül másik üzletet választott volna, azaz az ügyleti döntése máshogy alakult volna. A vállalás megszegése miatt a fogyasztó akár bejelentéssel is élhet a Kormányhivatalokban működő Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.

A fogyasztó hibára hivatkozik

Amikor a fogyasztó hibára hivatkozik, akkor jogi kifejezéssel élve minőségi kifogással él, azaz felmerül, hogy a vállalkozás hibásan teljesítette a köztük lévő szerződést, mert a termék hibás. A minőségi kifogás esetén nincs különbség abban, hogy a fogyasztó webáruházban vagy üzletben vásárolta a terméket, ugyanis ugyanazok a kellékszavatosság, jótállás szabályai. Éppen ezért gyakori tévedés, hogy a webáruházban vásárolt termékekre nem vonatkoznak a kellékszavatossági, illetve jótállási garanciák. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis ezen termékek meghibásodása esetén is a törvényben meghatározott helytállási kötelezettséggel tartozik az eladó vállalkozás.

Tartós fogyasztási cikkek

A 10000 forint feletti eladási árú, új, tartós fogyasztási cikkek jótálláskötelesek, ezen termékcsoportok megtalálhatóak a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében. Többek között ide tartoznak a műszaki cikkek, gyermekgondozási cikkek, hangszerek, 2021.január 1-jétől  a nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, zuhanykabin, kád, csaptelep stb. Ezekre a termékekre a jogszabály kötelező jótállási kötelezettséget ír elő, amely 2021. január 1-jétől sávos felosztásban igazodik a termék eladási árához. Az eladó vállalkozásnak jótállási jegyet kell kiállítania és a fogyasztó rendelkezésére bocsátania a vásárláskor. Ha jótállási időn belül meghibásodik a termék, és a fogyasztó ezt jelzi a vállalkozásnak, akkor az eladó köteles helytállni. A vállalkozás csak akkor tud jogilag mentesülni a helytállási kötelezettsége alól, ha szakvéleménnyel bizonyítja, hogy a hiba nem hiba, vagy a teljesítés után keletkezett, például a nem rendeltetésszerű használat miatt.

Ruházati termékek, cipők (és egyéb nem kötelező jótállásos termékek)

Ruházati termékek, cipők és egyéb termékek (amelyek nem tartoznak a 151/2003. Korm. rendelet mellékletébe) esetén a hatályos magyarországi szabályok alapján nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogait. Az is előfordulhat, hogy a forgalmazó/gyártó részéről volt egyoldalú jótállási nyilatkozat, de ennek hiányában is a törvény szerint az ún. kellékszavatosság alapján is érvényesítheti a jogait a fogyasztó.
A Polgári Törvénykönyv és vele együtt alkalmazandó a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályai alapján ezen termékekre két év kellékszavatossági idő vonatkozik, és a vásárlást követő egy éven belüli igényérvényesítés a jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez.  Egy éven belül azt vélelmezzük a jogszabály alapján, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra nem hívták fel a fogyasztó figyelmét. Ebben az esetben a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését. Ahhoz, hogy az eladó mentesülni tudjon a helytállási kötelezettség alól, szakvéleménnyel kell bizonyítania, hogy a jelzett probléma nem hiba, vagy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, tehát nem anyag- vagy gyári hibáról van szó.
Arra is fontos figyelni, hogy minőségi kifogás esetén a vállalkozás vegyen fel minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyvet.

Dr. Kiss Benedek Damarisz (2022-12-13)