Ez a tartalom 57 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Elsőként azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződés hol köttetett. Ha a fogyasztó a webáruházban a virtuális kosárba tette a terméket, majd végighaladva a vásárlás folyamatán megrendelte a terméket, akkor távollévők között köttetett a szerződés, a webáruházban. Ezt akkor is így kell tekinteni, ha a fogyasztó a webáruhon keresztül rendeli meg a terméket, de azt az üzletben vagy csomagponton veszi át. Ez azért is lényeges, mert a webáruházas vásárlás esetén a fogyasztót megilleti a 14 napos indokolás nélküli elállás jog, míg hagyományos üzletben történő vásárlás esetén nem.
Ahogyan a nevéből is kitűnik, ilyen esetekben a fogyasztónak nem kell az eladó felé indokolnia, hogy milyen ok áll az elállás hátterében. A 45/2014. Korm. rendelet lehetőséget biztosít arra a fogyasztónak, hogy indokolás nélkül elálljon a vásárlástól. Ezzel a joggal a termék megrendelése után, illetve a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül élhet a fogyasztó. Amennyiben a fogyasztó nyilatkozata határidőben megérkezik, a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is (tehát az első szállítási költséget, csomagolási díjat is, ha volt).
Az indokolás nélküli elállás kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy ki lehet-e próbálni a terméket? Visszatarthatja-e a vállalkozás a termék ellenértékének egy részét arra hivatkozással, hogy a fogyasztó a terméket kipróbálta, és ezért annak ellenértéke csökkent?
A jogszabály értelmében a fogyasztó a terméket annak kézhezvételét követő kipróbálhatja, csak a termékben bekövetkező olyan mértékű értékcsökkenésért felel, amely a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja. Nem felel a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás az elállási jogról, határidejéről és annak egyéb jogszabályi feltételeiről előzetesen nem tájékoztatta a fogyasztót. A jogszabályi rendelkezésből kiindulva, álláspontom szerint, ha a fogyasztó a jogszabályban leírt és fent említett határidőben közli a nyilatkozatát, majd időben visszaküldi a terméket, akkor a vállalkozás abban az esetben sem utasíthatja el az elállási szándékot, ha a fogyasztó kipróbálása a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladja. Ebben az esetben a vállalkozásnak arra van lehetősége, hogy az értékcsökkenés mértékét érvényesítse a fogyasztóval szemben.
Szintén gyakran merül fel az a kérdés, hogy milyen módon kell visszafizetni a vételárat?
A jogszabály a kérdésre egyértelmű választ ad, elállás esetén a vállalkozás a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a fogyasztót ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.
Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben igazából nem reklamációról van szó, hiszen nem beszélhetünk hibás teljesítésről. A fogyasztó nem azért kíván elállni a szerződéstől, mert a vállalkozás nem megfelelően, nem szerződésszerűen teljesített, hanem a jogszabályban biztosított meggondolási lehetőségével él. A legtöbb esetben a termék hibátlan. Azonban lényeges, hogy a vállalkozás ezekben az esetekben is jogszabályszerűen kezelje, bonyolítsa le az indokolás nélküli elállás folyamatát.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, ami arra kötelezné az kereskedőket Magyarországon, hogy az egyébként hibátlan árut visszavegyék, cseréljék, ha azt a fogyasztó az üzletben vásárolta.
Ez azt jelenti, hogy ha az üzletben megvásárolt termék nem hibás, egyszerűen nem tetszik, nem megfelelő a mérete, vagy csak a fogyasztó meggondolta magát, akkor a vállalkozás nem köteles ezt a terméket cserélni vagy visszaadni a vételárat.
A vállalkozás azonban dönthet úgy, hogy bár jogszabály nem kötelezi, mégis önkéntesen vállalja, hogy cseréli, visszaveszi a terméket, vagy biztosítja a vételár levásárlását. Amennyiben a vállalkozás ilyen vállalást tesz, annak feltételeit is ő határozza meg, például a határidőt, a címke, a blokk meglétét stb. Mivel nem hibás teljesítésről beszélünk, ezért a vállalkozás dönti el azt is, hogy a nem hibás termék esetén milyen megoldást biztosít a fogyasztónak a feltételek teljesülésekor. Tehát dönthet úgy is, hogy a cserét ajánlja fel, de levásárlást vagy vételár-visszafizetést is biztosíthat. Fontos azonban figyelembe venni azt, hogy ha a vállalkozás önként vállalja, hogy a nem hibás termékre is valamilyen megoldást ad, akkor azt köteles betartani. Amennyiben ígéretét nem tartja meg, megtéveszti a fogyasztókat, hiszen lehetséges, hogy a vásárló a vállalkozás önkéntes vállalása nélkül másik üzletet választott volna, azaz az ügyleti döntése máshogy alakult volna. A vállalás megszegése miatt a fogyasztó akár bejelentéssel is élhet a Kormányhivatalokban működő Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.
Amikor a fogyasztó hibára hivatkozik, akkor jogi kifejezéssel élve minőségi kifogással él, azaz felmerül, hogy a vállalkozás hibásan teljesítette a köztük lévő szerződést, mert a termék hibás. A minőségi kifogás esetén nincs különbség abban, hogy a fogyasztó webáruházban vagy üzletben vásárolta a terméket, ugyanis ugyanazok a kellékszavatosság, jótállás szabályai. Éppen ezért gyakori tévedés, hogy a webáruházban vásárolt termékekre nem vonatkoznak a kellékszavatossági, illetve jótállási garanciák. A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis ezen termékek meghibásodása esetén is a törvényben meghatározott helytállási kötelezettséggel tartozik az eladó vállalkozás.
A 10000 forint feletti eladási árú, új, tartós fogyasztási cikkek jótálláskötelesek, ezen termékcsoportok megtalálhatóak a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében. Többek között ide tartoznak a műszaki cikkek, gyermekgondozási cikkek, hangszerek, 2021.január 1-jétől a nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, zuhanykabin, kád, csaptelep stb. Ezekre a termékekre a jogszabály kötelező jótállási kötelezettséget ír elő, amely 2021. január 1-jétől sávos felosztásban igazodik a termék eladási árához. Az eladó vállalkozásnak jótállási jegyet kell kiállítania és a fogyasztó rendelkezésére bocsátania a vásárláskor. Ha jótállási időn belül meghibásodik a termék, és a fogyasztó ezt jelzi a vállalkozásnak, akkor az eladó köteles helytállni. A vállalkozás csak akkor tud jogilag mentesülni a helytállási kötelezettsége alól, ha szakvéleménnyel bizonyítja, hogy a hiba nem hiba, vagy a teljesítés után keletkezett, például a nem rendeltetésszerű használat miatt.
Ruházati termékek, cipők és egyéb termékek (amelyek nem tartoznak a 151/2003. Korm. rendelet mellékletébe) esetén a hatályos magyarországi szabályok alapján nincs kötelező jótállás, de ez nem jelenti azt, hogy hiba esetén a fogyasztónak ne lennének jogait. Az is előfordulhat, hogy a forgalmazó/gyártó részéről volt egyoldalú jótállási nyilatkozat, de ennek hiányában is a törvény szerint az ún. kellékszavatosság alapján is érvényesítheti a jogait a fogyasztó.
A Polgári Törvénykönyv és vele együtt alkalmazandó a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályai alapján ezen termékekre két év kellékszavatossági idő vonatkozik, és a vásárlást követő egy éven belüli igényérvényesítés a jótálláshoz hasonló helyzetet eredményez. Egy éven belül azt vélelmezzük a jogszabály alapján, hogy a hiba, vagy annak oka már a vásárláskor is megvolt a termékben, és arra nem hívták fel a fogyasztó figyelmét. Ebben az esetben a fogyasztónak joga van ahhoz, hogy követelje a kijavítást vagy kicserélést, illetve a vételár visszafizetését. Ahhoz, hogy az eladó mentesülni tudjon a helytállási kötelezettség alól, szakvéleménnyel kell bizonyítania, hogy a jelzett probléma nem hiba, vagy a hiba oka a vásárlás után keletkezett, tehát nem anyag- vagy gyári hibáról van szó.
Arra is fontos figyelni, hogy minőségi kifogás esetén a vállalkozás vegyen fel minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyvet.