A GDPR alkalmazása óta kiemelten fontos kérdés, hogy a honlapokon közzétett adatkezelési tájékoztatók megfeleljenek a weboldalakon közzéteendő adatkezelési tájékoztatókkal kapcsolatos egyes követelményeknek. Az illetékes magyar hatóság ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy egyelőre még az alapvető szabályok sem minden esetben érvényesülnek.

A Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF) internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára biztosít lehetőséget az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények benyújtására. Az ún. önfoglalkoztatók dokumentumaik egy részét kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a SZÜF-ön közzétett űrlap alkalmazásával.

Az adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetek elektronikusan, a Cégkapun keresztül tartják a kapcsolatot az állami hatóságokkal. Ezen a téren hoz fontos változást a Felhasználó Dokumentumhoz Rendelése (FEDOR) új szolgáltatása.

Komoly nemzetközi viszhangot váltott ki néhány hónapja, hogy egy koncerten felvett „Kiss Cam” jelenet a kelleténél nagyobb nyilvánosságot kapott. Érdekes kérdés lehet, hogy milyen következményekkel járt volna egy hasonló eset, ha Magyarországon, a GDPR hatálya alatt történik?

Bizonyos, különleges körülmények között az adatvédelmi előírások nem feltétlenül vonatkoznak az adott adatkezelési tevékenységre és az adatkezelők mentesülhetnek a szigorú adatvédelmi követelmények teljes körű betartása alól. A mindennapi adatkezelési gyakorlatban az egyik legjelentősebb és legismertebb kivételt az ún. háztartási célú adatkezelések jelentik.

Ma már természetes, hogy a munkáltatók a munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében digitális eszközöket (céges mobiltelefont, laptopot) biztosítanak a munkavállalók részére, vagy például távoli hozzáférést adnak a levelezőrendszerhez és a vállalati szerverhez. A probléma abból adódik, hogy rendszerint nem tisztázott: ezek az eszközök kizárólag munkavégzés céljára használhatók-e, vagy engedélyezett magáncélú igénybevételük is.

Több mint öt évvel a bevezetése után az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) újabb fordulóponthoz érkezhet. A szabályozás, amely 2018-ban lépett hatályba, világszerte mérceként szolgált a személyes adatok védelmében, most mégis átfogó reform előtt áll.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hírei szerint hazánkban ősszel kezdheti meg működését a Mesterséges Intelligencia Hivatal (MI Hivatal), amelynek vélhetően jelentős szerepe az MI rendelet hazai alkalmazásában.

Habár az általános adatvédelmi rendelet – ismertebb nevén a GDPR – már 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó, minden bizonnyal mai is aktuális kérdés, hogy egy HR munkatárs felvételi elbeszélgetésén a munkavállaló személyes okmányairól készíthetnek-e másolatot? A válasz röviden: nem. A bővebb válasz természetesen már összetettebb ás árnyaltabb…

Az érintett cégnél a külföldi tulajdonos a munkaszerződéseket a munkáltatói jogkör gyakorló elektronikus aláírással látta el, majd e-mailben továbbította a munkavállalóknak, akik szintén elektronikusan írták alá azokat. Az ilyen módon aláírt dokumentumok hitelesnek minősülnek?