Komoly nemzetközi viszhangot váltott ki néhány hónapja, hogy egy koncerten felvett „Kiss Cam” jelenet a kelleténél nagyobb nyilvánosságot kapott. Érdekes kérdés lehet, hogy milyen következményekkel járt volna egy hasonló eset, ha Magyarországon, a GDPR hatálya alatt történik?

Bizonyos, különleges körülmények között az adatvédelmi előírások nem feltétlenül vonatkoznak az adott adatkezelési tevékenységre és az adatkezelők mentesülhetnek a szigorú adatvédelmi követelmények teljes körű betartása alól. A mindennapi adatkezelési gyakorlatban az egyik legjelentősebb és legismertebb kivételt az ún. háztartási célú adatkezelések jelentik.

Ma már természetes, hogy a munkáltatók a munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében digitális eszközöket (céges mobiltelefont, laptopot) biztosítanak a munkavállalók részére, vagy például távoli hozzáférést adnak a levelezőrendszerhez és a vállalati szerverhez. A probléma abból adódik, hogy rendszerint nem tisztázott: ezek az eszközök kizárólag munkavégzés céljára használhatók-e, vagy engedélyezett magáncélú igénybevételük is.

Több mint öt évvel a bevezetése után az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) újabb fordulóponthoz érkezhet. A szabályozás, amely 2018-ban lépett hatályba, világszerte mérceként szolgált a személyes adatok védelmében, most mégis átfogó reform előtt áll.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hírei szerint hazánkban ősszel kezdheti meg működését a Mesterséges Intelligencia Hivatal (MI Hivatal), amelynek vélhetően jelentős szerepe az MI rendelet hazai alkalmazásában.

Habár az általános adatvédelmi rendelet – ismertebb nevén a GDPR – már 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó, minden bizonnyal mai is aktuális kérdés, hogy egy HR munkatárs felvételi elbeszélgetésén a munkavállaló személyes okmányairól készíthetnek-e másolatot? A válasz röviden: nem. A bővebb válasz természetesen már összetettebb ás árnyaltabb…

Az érintett cégnél a külföldi tulajdonos a munkaszerződéseket a munkáltatói jogkör gyakorló elektronikus aláírással látta el, majd e-mailben továbbította a munkavállalóknak, akik szintén elektronikusan írták alá azokat. Az ilyen módon aláírt dokumentumok hitelesnek minősülnek?

Ahogyan az új MI-rendelet nyilvánosságra hozott szövege fogalmaz: a mesterséges intelligenciának eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket. Jelentős terjedelmű szabályról van szó, hiszen a Preambulum 180 bekezdését a normaszöveg 113 cikke és a rendelet 13 melléklete követi.

Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?

Mi a teendő, ha az e-ügyintézés felületén megkeresés érkezik egy önkormányzathoz olyan ügyben, amelyhez a „címzettnek” semmi viszonya nincs? Mi a helyes és követendő eljárás ilyenkor?