Habár az általános adatvédelmi rendelet – ismertebb nevén a GDPR – már 2018. május 25-e óta Magyarországon is kötelezően alkalmazandó, minden bizonnyal mai is aktuális kérdés, hogy egy HR munkatárs felvételi elbeszélgetésén a munkavállaló személyes okmányairól készíthetnek-e másolatot? A válasz röviden: nem. A bővebb válasz természetesen már összetettebb ás árnyaltabb…

Az érintett cégnél a külföldi tulajdonos a munkaszerződéseket a munkáltatói jogkör gyakorló elektronikus aláírással látta el, majd e-mailben továbbította a munkavállalóknak, akik szintén elektronikusan írták alá azokat. Az ilyen módon aláírt dokumentumok hitelesnek minősülnek?

Ahogyan az új MI-rendelet nyilvánosságra hozott szövege fogalmaz: a mesterséges intelligenciának eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket. Jelentős terjedelmű szabályról van szó, hiszen a Preambulum 180 bekezdését a normaszöveg 113 cikke és a rendelet 13 melléklete követi.

Hogyan biztosíthatja a munkáltató, hogy az ellenőrzés ne sértse meg munkavállalói személyes jogait, miközben megismeri jelenlegi és leendő munkavállalói online jelenlétét?

Mi a teendő, ha az e-ügyintézés felületén megkeresés érkezik egy önkormányzathoz olyan ügyben, amelyhez a „címzettnek” semmi viszonya nincs? Mi a helyes és követendő eljárás ilyenkor?

2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális állampolgárságot szabályozó törvény egyes rendelkezései. A törvény fontos újítása a digitális állampolgársághoz fűződő új szolgáltatások bevezetése.

A távmunkavégzés elterjedésével egyre lényegesebb a munkavállalók megfigyelésének kérdése. A távoli munkavégzés új kihívások elé állítja a munkáltatókat, különösen az adatvédelmi szempontok terén. A cikkünkben arról olvashat, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkavállalók hatékony felügyelete és a személyes adatok védelme között.

2024. július 1-től az Alaptörvény szintjén került kimondásra, hogy Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egyedi digitális azonosítót biztosít. Ugyanezen a napon, illetve 2024. szeptember 1-jén lépnek hatályba a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól a 2023. évi CIII. törvény egyes rendelkezései.

2024-ben számos határidőt is figyelembe kell vennie annak a több ezer hazai cégnek, mely a NIS2 kibervédelmi irányelv hatálya alá esik. Mire figyeljenek a cégvezetők?

Az adatkezelés és az információs önrendelkezési jog témája különösen izgalmassá válik, ha a közigazgatási, államigazgatási oldalt is megvizsgáljuk. A közhatalmat gyakorló szervezet jellemzően olyan, törvényi szintű kötelezettségből fakadó feladatot lát el, amely során az ügyfelek, adózók, a hatósági eljáráshoz kapcsolódó más személyek adatait kell kezelnie. Hogyan érvényesülnek a GDPR szabályai az állami adóhatóság előtti eljárásokban?