Előnyök kockázatokkal: mit szabályoz az uniós MI rendelet?

Kéziratunk júliusi 9-i lezárásakor még száma nincs, de már olvasható az interneten az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/... rendelete a mesterséges intelligenciáról. Az idén március 13-án az Európai Parlament által megszavazott rendelet (MI rendelet) úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A MI rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és az ettől számított 24 hónap elteltével kell alkalmazni. A jogszabály kéziratunk lezárásáig (2024.VII. 9.) nem került kihirdetésre, így nem tudjuk, mikortól számítandó a hatálybalépéshez vezető határidő. Miután a jogforrás rendelet, az irányelvektől eltérően – melyek esetében a tagállamoknak nemzeti jogukat kell harmonizálni az EU jogközelítési követelményeivel – teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Mi is az intelligencia?

Az intelligencia komplex fogalom: a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabb megfogalmazásban az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása annak érdekében, hogy a jövőbeni adaptív magatartásformák során egy adott környezetben vagy kontextusban alkalmazható legyen. Az intelligenciát leginkább embereken tanulmányozzák, de állatokban és növényekben is megfigyelték.

A digitalizáció térnyerésével a fókuszban egyre inkább a gépek intelligenciája, a mesterséges intelligencia (MI) kerül, amelyet rendszerint számítógépes rendszerekben alkalmaznak. Egy, az ember által létrehozott tárgy képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, még ha az azonos viselkedés mögött eltérő mechanizmus is húzódik meg. A MI olyan tudományággá vált, amely a valós életbéli problémákra próbál válaszokat adni. A MI-használat nagy hatással van a XXI. században, társadalmi és gazdasági változásokat hozva, befolyásolva – többek között – a munkaerőpiacot, több különböző iparágat, leginkább automatizálás szempontjából.

Az EU jogalkotásának fókuszában: pozitív célkitűzések a kockázatokra is figyelemmel. A szabályozás kiemelendő célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú MI-vel szemben, miközben serkenteni az innovációt és megteremti Európa vezető szerepét a MI területén. A MI-rendelet a mesterséges intelligencia lehetséges kockázatai és hatásai alapján állapít meg kötelezettségeket az alkalmazásra vonatkozóan. A MI-rendelet Preambuluma részletesebben is „árulkodik” az uniós kodifikáció célkitűzéseiről, amit azért érdemes fellapoznunk, mert az életünkben egyre inkább jelenlévő, de eddig szinte szabályozatlan jelenségről, tényről van szó.

A rendeletben szabályozott főbb célok

Kiemelt cél a belső piac működésének javítása az egységes jogi keret megállapításával, ami különösen a MI-rendszereknek az uniós értékekkel összhangban történő fejlesztésére, forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozik – előmozdítandó az emberközpontú és megbízható MI elterjedését, egyidejűleg védelmet biztosítva a MI-rendszerek káros hatásaival szemben. A Preambulum szövegében említett „MI-rendszer” a MI rendelet fogalommagyarázata szerint gépi alapú rendszer,

• amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és
• amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és
• amely a kapott bemenetből – explicit vagy implicit célok érdekében – kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet [3. cikk 1. pont].

Biztostani kell továbbá a MI-n alapuló áruk és szolgáltatások határokon átnyúló szabad mozgását, ezáltal megakadályozva a tagállamokat abban, hogy korlátozásokat vezessenek be az MI-rendszerek fejlesztésére, piaci értékesítésére és használatára vonatkozóan.

Kivéve, ha ezt a MI-rendelet kifejezetten engedélyezi. A MI-rendelettel a közösségi jogalkotás célja a természetes személyek, a vállalkozások, a demokrácia, a jogállamiság és a környezet védelmének előmozdítása, mindeközben fellendítve az innovációt és a foglalkoztatást, az Uniót vezető szerephez juttatva a megbízható MI elterjedése terén [Preambulum (1)-(2)].
A megbízható MI megvalósítása érdekében meg kell előzni az MI-rendszerek, valamint a kapcsolódó termékek és szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgását, innovációját, bevezetését és elterjedését akadályozó különbségeket, valamint garantálni kell a személyek jogainak egységes védelmét az EU tagállamokban. A MI használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára, és társadalmi és környezeti szempontból kedvező eredményeket hozhat, például az egészségügy, a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, az oktatás és képzés, a média, a sport, a kultúra, az infrastruktúra-működtetés, az energia, a közlekedés és a logisztika, a közszolgáltatások, a biztonság, az igazságszolgáltatás, az erőforrás- és energiahatékonyság, a környezetvédelmi monitoring, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén [Preambulum (3)-(4)].
Ugyanakkor a MI kockázatokat is generálhat, valamint sértheti a közérdeket és az uniós szabályozás által védett alapvető jogokat. Az ilyen kár lehet vagyoni vagy nem vagyoni is, ideértve a fizikai, pszichés, társadalmi vagy gazdasági kárt is. Tekintettel arra a jelentős hatásra, amelyet a MI a társadalomra gyakorolhat, valamint figyelemmel a bizalomépítés szükségességére, alapvető fontosságú, hogy a MI emberközpontú technológia legyen. A MI-nek eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket [Preambulum (5)-(6)].
Kiemelt cél a közérdek védelme, ami közös szabályokat igényel valamennyi nagy kockázatú MI-rendszerre vonatkozóan. E körbe tartoznak például az érzelemfelismeréshez, illetőleg a tiltott tanulói magatartás figyelemmel követéséhez és észleléséhez használt rendszerek. A garanciák (pl. egészség és a biztonság, valamint az alapvető jogok védelme) érdekében szabályokat kell megállapítani bizonyos MI-rendszerek forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan. A szabályozásnak az Unió valamennyi régiójában ki kell bontakoztatniuk a digitális transzformációban rejlő potenciált, továbbá egyfelől támogatnia kell a MI európai emberközpontú megközelítését, másfelől pedig biztosítania szükséges az etikai elvek védelmét [Preambulum (7)-(8)].

(Folytatjuk)