dr. Horváth István

dr. Horváth István

jogász, vezető munkajogi szakértő, tanszékvezető egyetemi docens


Munkajogász, vezető munkajogi szakértő, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.


Szakértőként cégünk alapítása óta rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. A munkajog és a munkajoggal összefüggő tudományos keretek és joggyakorlat vezető egyetemi oktatójaként elemzi és részletezi cégünk előfizetői számára a foglalkoztatás legfontosabb kérdéseinek jogszabályi változásait.

 

Publikáció közül is kiemelkednek a munkaügyi ellenőrzés (foglalkoztatás-felügyelet) új rendszere és a pandémia nyomán különös jelentőségűre emelkedett távmunka szabályainak elemzése, véleményezése.
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

Ahogyan az új MI-rendelet nyilvánosságra hozott szövege fogalmaz: a mesterséges intelligenciának eszközként kell szolgálnia az emberek számára, azzal a végső céllal, hogy növelje a jólétüket. Jelentős terjedelmű szabályról van szó, hiszen a Preambulum 180 bekezdését a normaszöveg 113 cikke és a rendelet 13 melléklete követi.
A közelmúltban módosították a régóta komoly figyelemmel övezett „vendégmunkástörvény”, azaz a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának szabályait. A változás jó lehetőséget ad a foglalkoztatás egyik lehetséges módját jelentő ún. „Kék Kártya” szabályainak áttekintésére is.
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló törvény számos esetben ad „soron kívüli” lehetőséget harmadik országbeli polgárok foglalkoztatás céljából történő tartózkodására. Ebbe a körbe tartozik a magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli polgárok tartózkodását lehetővé tevő „Magyar Kártya”.
A „vendégmunkás-törvény” szabályrendszerének utolsó elemeként ismertté váltak a vendégmunkások foglalkoztatásának végrehajtási szabályai. A végrehajtási jogszabály szerint a foglalkoztató a vendégmunkások foglalkoztatása esetén regisztrációs és foglalkoztatási díjat köteles fizetni.
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló törvény továbbra is a figyelem középpontjában áll. Ezúttal a foglalkoztatási célú- és a vendégmunkás-tartózkodási engedély szabályait tekintjük át, elsősorban azok összehasonlításával.
2024. január 1-jén hatályba léptett a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának feltételeit és a tartós tartózkodás munkavállaláshoz kapcsolódó eseteit szabályozó törvény. Ezúttal az alkalmazás egyik fő esetét jelentő, beruházás megvalósítását szolgáló foglalkoztatás szabályait tekintjük át.
Ahogyan arról év végén értesültünk, nem lépett 2023. november 1-jén hatályba a nyáron kihirdetett „vendégmunkástörvény”. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó lényegi kérdéseket így a 2023. évi XC. törvény rendezi. A főbb szabályok 2024. március 1. napján lépnek hatályba, az átmeneti rendelkezések viszont már január 1-jétől élnek.
A 2023. július 24-én lép hatályba lépő Panasztörvény a munkáltatók széles körét kötelezi úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére. A rendszer egyaránt komoly feladatok hárít már július végétől a munkáltatókra és a működtetőkre egyaránt.
2023. július 24-én lép hatályba a Panasztörvény néven ismertté vált új jogszabály, melynek értelmében a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatok, állami szervek, a tízezer fő feletti lakosú helyi önkormányzatok és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozók belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és folyamatos működtetésére kötelesek. A rendszer működtetésének szabályait részletezzük.
Az elmúlt tíz év legnagyobb munkajogi törvénymódosításának tartott, 2023. január 1-étől hatályos szabályok új alapokra helyezték a rendkívüli munkavégzés, egyenlőtlen munkaidő beosztás és az éjszakai munkavégzés elrendelésének szabályait is. Ezen belül is kiemelendőek a „védett emberekre”, vagyis az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések.
A munkaidő beosztása, a pihenőidő ütemezettsége a munkavállalókat talán legközelebbről érintő területei a jogi szabályozásnak. 2023. január 1-étől az elmúlt tíz év legjelentősebbnek minősített munkajogi jogszabályváltozása lépett hatályba, amely kiemelt terjedelemben változtatta meg a munkaidő, szabadság, így a heti pihenőidő szabályait is.
Az elmúlt tíz év legjelentősebbnek minősített munkajogi jogszabályváltozása lépett hatályba a 2023-as év eleje óta. A szélesebb sajtónyilvánosságban is felszínre kerülő főbb témák (pl. szülői szabadság, apasági szabadság) mellett más fontos kérdések (állásidő, munkabér kifizetése) is érintve vannak az új szabályozásban.
Két EU irányelv követelményeinek átvétele adott elsődleges apropót a Munka Törvénykönyve idei, kiemelt jelentőségű és nagy terjedelmű módosítására. Az említett irányelvek számos kérdésben érintik az apasági szabadság és a szülői szabadság díjazásának kérdését.
A Munka Törvénykönyvének 2023-as módosítása számos területet érintett, javarészben az új év elején hatályba lépő lényeges változásokkal. Ezek sorában számos új szabállyal bővültek a munkaviszony megszüntetésének lehetőségei is.
Két EU irányelv követelményeinek átvétele adott elsődleges apropót a Munka Törvénykönyve módosítására. Az új rendelkezések számát ugyanakkor jelentősen növeli, hogy a jogalkotó a jogharmonizáció teljesítéséhez szükséges változásokon túl más fontos szabályokon is módosított. Ezek sorában elsőként a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó új szabályokat tekintjük át.
A rugalmas foglalkoztatás egyik lehetősége, hogy a munkáltató egyoldalú döntése alapján, átmenetileg, a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatható a munkavállaló. Az ilyen jellegű foglalkoztatásnak ugyanakkor vannak időbeli, munkahelyet érintő és bérezési korlátai is.
A munkaszerződés egyik meghatározó jellemzője, hogy a munkáltató egyoldalú döntése alapján, átmenetileg, a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatható a munkavállaló. Ez a lehetőség a megbízás vagy vállalkozás esetén a törvény erejénél fogva kizárt, hiszen a szerződéstől eltéréshez szerződést kell módosítani. A rugalmas foglalkoztatási lehetőség törvényi szabályai számos sajátosságot tartalmaznak és összefüggésben állnak a munkaszerződés módosításának kérdéskörével is.
A koronavírus-járvány egyik lehetséges foglalkoztatási utóhatása: az atipikusnak tekintett távmunka akár tipikussá is válhat olyan munkakörökben, ahol a munkaeszköz a számítógép és a munkavégzés eredménye elektronikusan továbbítható. Sőt: már nemcsak számítástechnikai eszközzel lehet távmunkában tevékenykedni, és a távmunkás az év egyharmadában akár a munkaadó irodájában is dolgozhat.
A törvény erejénél fogva vagy a munkaszerződésben foglalt kikötés alapján juthat a munkavállaló abba a helyzetbe, hogy munkaviszonyára az általános munkajogi szabályok helyett a vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Melyek pontosan ezek a törvényi szabályok, mi tehet egy munkavállalót vezetővé?
A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, ezt a jogszabályt követte a március 10-én megjelent rendelet, melynek szabályai szerint a bírság kiszabása mellett a hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet.
A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. A hatósági ellenőrzés által alkalmazható szankciókat összesen két törvény és az új rendelet tartalmazza, így talán segíthet, ha összefoglalva is áttekintjük a lehetséges jogkövetkezményeket.
A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. Ez utóbbi tartalmazza a bizonyítási teher szabályait, továbbá a foglalkoztatási vélelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat.
A munkaügyi ellenőrzés rendszerét jelentősen megváltoztató, 2021. március 1-jével életbe lépő új törvény mellett csaknem fél tucat jogszabály érintett a hatósági ellenőrzés megváltozott rendszerének átalakulásában. A komplex joganyag áttekintéséhez most újabb segítséget adunk.
Egyszerűnek tűnő szabály, de nem árt megerősíteni: a munkavállaló nem minden esetben jogosult egész naposnak „tűnő” munkaidejében munkaközi szünetre. Nézzük, pontosan mikor nem.
A tanulmányi szerződés lehetőségeit igen széles körben alkalmazzák az iskolai rendszerű képzésektől a különböző tanfolyamokon át a szakmai gyakorlatszerzésig. Ezt a szerződéstípust a közelmúltban a Kúria is górcső alá vonta egy kollégiumi vélemény keretében. Az elemzésből ezúttal azokat az elemeket emeljük ki, amelyek a lehetőségek korlátait tartalmazzák. Tekintse meg mellékelt iratmintánkat is!
Az előző év slágertémájának számító adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetéséhez kapcsolódik egy idei törvénymódosítás-csomag, amely nem kevesebb, mint 86 törvény keretében módosította a Munka Törvénykönyvét. Az április 26-án életbe lépő szabályok szerint a munkavállaló személyiségi jogai is korlátozhatóak a munkaviszonnyal összefüggésben.
A Munka Törvénykönyve április 26-ától életbe lépő átfogó módosítása számos, adatvédelemmel összefüggő szabályt alkotott újra és módosított. Ebben a körben nyert szabályozást az adatvédelmet és a személyes adatokhoz való hozzáférést legmodernebb módszerekkel biztosító, biometrikus azonosítás szabályozása.
A 2018-as év slágertémájának számító adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetéséhez kapcsolódik egy idei törvénymódosítás-csomag, amely nem kevesebb, mint 86 törvény között módosította a Munka Törvénykönyvét. A szabályok április 26-án léptek életbe és számtalan meglepő újdonságot tartalmaznak a munkaviszony hétköznapi világából. Elsőként a céges számítógép-használat kérdését tekintjük át.

Legutóbbi előadásai

Munkaügy

Cégvezetés

Adatvédelem

Gyakorlatban a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának kötelezettsége

2023. július 24-én lép hatályba a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a belső visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény), amely a visszaélés-bejelentések kezelési rendje mellett szabályozza a bejelentők védelmét is. Hatálya a közszférán túl kiterjed a magánszektorra is, és érinti a magyar vállalkozások jelentős részét. Az új előírások értelmezéséhez és alkalmazásához adott segítséget online szakmai napunkon Dr. Horváth István ügyvéd, aki közérthető formában, gyakorlati megközelítésből mutatta be a kötelezettségeket.

Lejátszási idő: 01:31:34

A felvétel dátuma: 2023.07.18.

Megnézem

Munkaügy

Jogalkotás

Amit csak tudni érdemes a Munka Törvénykönyve legjelentősebb módosításáról

Az uniós jogharmonizáció elsősorban két témacsoporthoz rendelte a Munka Törvénykönyve (Mt.) 2023-as változásait: a munka és magánélet összhangja, valamint az átlátható és kiszámítható munkafeltételek követelménye. A módosítások számos új, és megváltozott rendelkezést hoztak munkajogi kódexünkben.

Lejátszási idő: 01:43:04

A felvétel dátuma: 2023.03.05.

Megnézem

Munkaügy

Jogalkotás

Kérdések és válaszok a Munka Törvénykönyve 2023. januári változásai kapcsán

Mire kell figyelni a szülői szabadság idejére fizetendő távolléti díj meghatározásakor? Igénybe veheti-e nagyszülő az apasági szabadságot? Milyen részletességgel kell indokolni, ha egy üzem gyártási és technológiai megoldásainak alkalmazása miatt kizárólag három műszakban tud működni? A biztos szakértői válaszokat Dr. Horváth István munkajogász garantálja, aki természetesen nem csupán az Mt. új rendelkezéseivel összefüggő témákban adott támpontokat.

Lejátszási idő: 00:18:57

A felvétel dátuma: 2023.03.04.

Megnézem