Mennyiben korlátozhatja a munkáltató a személyiségi jogokat?
Olvasási idő:
Az előző év slágertémájának számító adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetéséhez kapcsolódik egy idei törvénymódosítás-csomag, amely nem kevesebb, mint 86 törvény keretében módosította a Munka Törvénykönyvét. Az április 26-án életbe lépő szabályok szerint a munkavállaló személyiségi jogai is korlátozhatóak a munkaviszonnyal összefüggésben.
Az Munka törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.
A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkaadónak eddig is előzetesen írásban kellett tájékoztatnia a munkavállalót. Ezen túlmenően a törvénymódosítás szerint a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a személyiségi jogkorlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményeket is [Mt. 9. § (2) bek.].
Nem kell ugyanakkor minden alkalmazottnak személyesen megadni a tájékoztatást. Az Mt. új szabálya szerint kielégíti az írásbeliség követelményét, ha a tájékoztatást helyben szokásos és általában ismert módon (pl. faliújság az üzemcsarnok bejáratánál, köremail a számítógéppel dolgozóknak) közzéteszi a munkaadó [22. § (2) bek. b) pont]. Az áttekinthetőség céljából megfontolandó egy valamennyi, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdést rendező munkáltatói szabályzatot készíteni – ennek részeként az Mt. alapján kötelező tájékoztatással.
Miért szükséges és arányos?
Megítélésünk szerint a munkavállalói személyiségi jogkorlátozás szükségességét – akár átfedésekkel is – különösen alátámasztja a munkavállalók egészsége, a munkáltató jogos gazdasági érdeke, illetőleg a munkavégzés biztonsága. Ez utóbbi kritérium szem előtt tartása mindkét fél érdekét szolgálja, hiszen általában a munkavállaló sérülése a munkáltató kártérítési felelősségével jár. Az említett szempontok igazolják a jogkorlátozás szükségességét, de mindez még nem jogosítja a munkáltatót az aránytalan beavatkozásra.
A munkáltató mobiltelefont biztosíthat munkavállalójának – akár meg is tiltva annak magáncélú használatát. Az erről szóló tájékoztatás mellett a munkaadói szabályzatban indokolt megállapítani a tilalom betartása ellenőrzésének módját, például a kimenő hívások és a mobiltelefonon tárolt adatok kontrollját. A munkáltató tulajdonában lévő, csak a munkaviszonnyal összefüggő feladat ellátására szolgáló gépjármű használata is ellenőrizhető GPS (Global Positioning System - Globális Helymeghatározó Rendszer) alkalmazásával. Amint a céges mobil esetében, a szolgálati autó tekintetében is a munkáltató jogos gazdasági érdekei (pl. az üzemanyag rendeltetésszerű felhasználása, a gépjármű biztonsága) teszik szükségessé a személyiségi jog korlátozását: ahogy a magánjellegű hívásokat sem a munkaadó költségén kell intézni, úgy a munkáltató számlájára sem tanácsos tankolni a magáncélú utazásokhoz. A példaként említett ellenőrzési módszerek a személyiségi jogot egyben arányosan is korlátozzák, hiszen így tudható meg: a munkavállaló a rendeltetése szerint használta-e a munkáltatótól kapott két mobil eszközt: a telefont és a gépjárművet.
Számos munkáltató alkalmaz elektronikus megfigyelőrendszert, jellemzően kamerákat. A kamerák alkalmazásával összefüggő személyiségi jog korlátozásának szükségességét alátámasztó körülmény például a munkáltatót terhelő egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése [Mt. 51. § (4) bek.], a munkáltató vagyonvédelmi érdeke és munkavédelmi kötelezettségének teljesítése. A munkaadói szabályzat része lehet az ún. kamera-elhelyezési térkép, ami informálja a munkavállalót és a munkáltató területére belépőket a kamerák elhelyezéséről, látószögükről. Az arányosságot is érinti, hogyha a munkaadó területén munkaidőn kívül jogszerűen senki sem tartózkodhat, minden helyiség megfigyelhető. Olyan is (pl. étkezde, öltöző), amiben egyébként a munkanapokon kamera nem működtethető.
Az arányosságról való tájékoztatás követelményének is megfelelve, javasoljuk a munkáltatói tájékoztatást a kamerákkal el rögzített felvételek megőrzésének időtartamáról.
Általában a felvétel néhány nap elteltével megsemmisítendő, kivéve, ha a kamera például éppen egy munkavállaló kötelezettségszegését (pl. szabálytalan, másokat veszélyeztető munkavégzés) rögzítette. Ha a munkáltató ezzel indokolva megszünteti a munkaviszonyt, és volt alkalmazottja keresettel él, a munkaügyi per jogerős befejezéséig szükséges lehet a munkavállalói kötelezettségszegést bizonyító felvétel megőrzése.
A filmkockák megőrzése a munkavállaló érdeke is lehet. Ha az jogát vagy jogos érdekét érinti (pl. bizonyítja, főnöke megsértette a beosztottja emberi méltóságát), kérheti, hogy az adatot, azaz a felvételt a munkáltató ne törölje. Természetesen erről is tájékoztatást kell adnia a munkáltatónak a javasolt szabályzatában valamennyi munkavállaló részére.
