A heti pihenőidő új szabályai: napok helyett órákban számolva

dr. Horváth István Dátum Legutoljára frissítve: 2023.06.25

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1138 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-12-17 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Adóváltozások 2025

A munkaidő beosztása, a pihenőidő ütemezettsége a munkavállalókat talán legközelebbről érintő területei a jogi szabályozásnak. 2023. január 1-étől az elmúlt tíz év legjelentősebbnek minősített munkajogi jogszabályváltozása lépett hatályba, amely kiemelt terjedelemben változtatta meg a munkaidő, szabadság, így a heti pihenőidő szabályait is.

A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.

A munkavállaló számára a heti pihenőidőt a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével a havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani [Mt. 106. § (1)–(2) bek.]. A rugalmasítás: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – a legalább 48 órás heti pihenőidő helyett és a vasárnapi beosztás szabályára figyelemmel a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

A 2023. január 1-étől hatályos szabály szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, illetőleg az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára – a korábbi heti időintervallum helyett – havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható.

Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani [Mt. 106. § (3) bek.]. Az idén életbe lépett törvénymódosítás azt jelenti, hogy heti pihenőidő alkalmazásakor nem kell hetente legalább negyvenórás megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani, mindezt elegendő havonta megtenni. Az Mt. módosításáról szóló törvényjavaslat Indokolása kritikával illette a 2022.-ig hatályos szabályozást, mert e szerint azzal, hogy hetente megszakítás nélküli pihenőidőt kellett beosztani, az Mt. gyakorlatilag kizárta a heti pihenőidő alkalmazása esetén az egyenlőtlen munkaidő-beosztást. A 106. § módosított (3) bekezdése a heti pihenőidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó szabályokat összhangba hozta a heti pihenőnapra vonatkozó Mt. 105. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésekkel.

Változatlan ugyanakkor, hogy a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 106. § (3) bek.].

A Kúria döntése szerint az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek - az Mt. 106. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel - csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe [BH2022. 161.].

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Munkavállalónk részére 2026. május 28-án rokkantsági ellátást megállapító határozat született. A határozat szerint a rokkantsági ellátásra való jogosultság kezdő időpontja 2025. október 01. Az ügyben 2026. május 07-én készült komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló vélemény, amely az egészségi állapot kialakulásának időpontjaként szintén 2025. október 01-jét jelölte meg. A munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás, illetve a szocho kedvezmény szempontjából mely időponttól vehetjük figyelembe? Önellenőrzéssel visszamenőleges hatállyal figyelembe lehet venni már 2025. október 01-től?

Kapcsolódó videók


Munkaidőkeret, túlmunka - így változtak a szabályok

Mit szükséges közölnie a munkáltatónak a munkaidőkerettel összefüggésben és mikor, miként kell ezt megtennie? Milyen esetben és milyen módon kell megindokolnia a szabadság kiadásának elhalasztását? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk Dr. Dudás Katalin munkajogász munkaidőkeret és túlmunka szabályairól tartott előadásában.

Munkaidő és pihenőidő a gyakorlatban

A munkaidő és a pihenőidő szabályainak megfelelő alkalmazása nem csupán a munkaidő-beosztás kialakítását jelenti. A munkáltatóknak a munkarend meghatározása, a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása, valamint a munkaidőkeret működtetése során számos munkajogi követelménynek kell megfelelniük. 2026. május 12-i szakmai napunkon dr. Dudás Katalin munkajogász bemutatta a munkarenddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a rugalmas munkavégzés jogszerű kereteit, valamint a munkaidőkeretet érintő kérdéseket.

Munkaidő és pihenőidő kérdései a gyakorlatban

Kell-e jelenléti ívet vezetni kötetlen munkarendben? Elrendelhető-e vasárnapi munkavégzés? A 2026. májusi előadásban dr. Dudás Katalin munkajogász a munkaidő-szervezés során leggyakrabban felmerülő munkajogi kérdéseket és azok megoldásait mutatta be.

Kapcsolódó cikkek


Hogyan hat a részmunkaidő a társadalombiztosítási ellátásokra?

Gyakran előfordul, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló. Különösen gyakori a kisgyermekes szülők esetében, amikor átmenetileg részmunkaidőben dolgoznak a kisgyermekre tekintettel. További lehetőségként a nyolcévesnél kisebb gyermekes munkavállaló, és a gondozást végző munkavállaló is kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatást.

A napi pihenőidő és munkaközi szünet szabályai

A munkajog által biztosított, pihenést szolgáló jogintézmények megszüntetik a munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét. A legrövidebb, percekben számított munkaközi szünet, és az órákban meghatározott napi pihenőidő szabályait ismertetjük most részletesebben is.

A jól kialakított cafeteria-rendszer előnyei

A cafeteria-rendszer összeállításakor a munkáltatók gyakran kizárólag az adózási előnyökre koncentrálnak, pedig egy jól működő rendszer ennél lényegesen többet jelent. A cafeteria valójában a munkáltató javadalmazási politikájának része, amelynek egyszerre kell szolgálnia a munkavállalók elégedettségét, a vállalkozás gazdasági érdekeit és a jogszabályoknak való megfelelést.