Bejelentkezés

A munkaviszony megszüntetés új szabályai 2023-tól

A Munka Törvénykönyvének 2023-as módosítása számos területet érintett, javarészben az új év elején hatályba lépő lényeges változásokkal. Ezek sorában számos új szabállyal bővültek a munkaviszony megszüntetésének lehetőségei is.

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény – számos munkaügyi tárgyú törvény mellett – 2023. január 1-jei életbe lépéssel változtatta meg a munka törvénykönyve (Mt.) számos, az írásunkban ismertetésre kerülő szabályát. Az apasági és a szülői szabadság esetében már 2022. VIII. 2-i visszaható hatállyal érvényesülnek egyes rendelkezések. A módosítás elsődleges indoka az átlátható és kiszámítható munkakörülményekről az Európai Unióban szóló 2019/1152 irányelv (2019/1152 irányelv), továbbá a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/1158 irányelv (2019/1158 irányelv) uniós jogközelítési kritériumainak beépítése az Mt. szabályozásába.

Indokolási kötelezettség munkavállalói kérelemre

A 2019/1158 irányelv szerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az apasági, a szülői gondozói szabadság igénylése vagy igénybevétele, vagy a 9. cikkben említett rugalmas munkafeltételek kérelmezésére vonatkozó jog gyakorlása miatt történő elbocsátás és a munkavállalók elbocsátására irányuló bármiféle előkészület megtiltása érdekében. 

Amennyiben a munkavállalók úgy vélik, hogy a fent említett valamely jog gyakorlása miatt bocsátották el őket, kérhetik a munkáltatót, hogy közölje az elbocsátás megfelelően megalapozott indokait [12. cikk].

Az Mt. az EU jogközelítési szempontnak való megfelelés érdekében úgy szabályoz, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy az előbbiek szerint ismertetett munkaszerződés, illetőleg a foglalkoztatási feltételek módosítása iránti kérelem [Mt.61. § (2) és (4) bek.] miatt került sor. 

Ez a lehetőség az indokolást nem igénylő,

  • a próbaidőhöz kapcsolódó azonnali hatályú felmondás, továbbá 
  • a nyugdíjasnak minősülő, valamint a vezető állású munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondása
    esetén jelent a korábbi szabályokhoz képest többletvédelmet. Minden más munkaadói, a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot ugyanis indokolni kell.

Visszatérve a módosításhoz: 

a munkavállaló az indokolást annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles írásban közölni. [Mt. 64. § (3)–(4) bek.]. 

Ha pedig a munkavállaló szerint az indokolás nem felel meg az Mt. követelményének, vagy kérelmére a munkaadó határidőben nem is közli az indokolást, a keresetlevelet a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított harminc napon belül kell előterjeszteni [Mt. 287. § (1a) bek.].

Új felmondási tilalmak, terjedelmesebb munkáltatói igazolás  

A 2019/1158 irányelvre tekintettel az Mt. 65. § (3) bekezdésében foglalt felmondási tilalmak esetkörei kiegészülnek az apasági és a szülői szabadsággal, és a gondozói munkaidő-kedvezménnyel. Ugyancsak a 2019/1158 irányelvnek való megfelelés céljából a munkaviszony megszűnése, illetőleg megszüntetése esetén az Mt. 80. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapig igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott apasági vagy szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
Az Indokolás szerint e rendelkezés célja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig nem, vagy csak részben vette igénybe az apasági vagy a szülői szabadságot, akkor azt az új munkahelyén igénybe vehesse a munkáltató által kiállított igazolásban foglaltakra tekintettel. Az Indoklásban foglaltakkal mintha nem állna harmóniában a törvényszöveg, ami szerint az igazolásban fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági vagy szülői szabadság tartamát is. Merthogy az Mt. 80. § (3) bekezdése szerint a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát a korábbi munkáltatónak kellene igazolnia…

A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése jogkövetkezményének módosulása

A 2019/1152 és a 2019/1158 irányelveknek való megfelelés érdekében a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei között bővül a munkaviszony helyreállításának esetköre, nevezetesen, ha a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközött [Mt. 83. § (1) bek. ab) pont]. Az Indokolás szerint a Kúria egyenlő bánásmód követelményének megsértése kapcsán kialakított gyakorlatával összhangban, ha a munkavállaló a joggal való visszaélés tárgyában is érvényesíti igényét, az ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatására csak azt követően kerülhet sor, miután az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem volt igazolható. Az Mt. 7. §-át érintően a joggal való visszaélés kapcsán bevezetett módosítás következtében pedig a jövőben a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat formális jogellenességén túl vizsgálni kell azt is, hogy joggal való visszaélést is megvalósított-e a munkáltatói joggyakorlás.

dr. Horváth István (2023-01-15)