Foglalkoztatói vélelem és bizonyítási teher a munkaügyi ellenőrzés során
Olvasási idő: 7 perc
A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. Ez utóbbi tartalmazza a bizonyítási teher szabályait, továbbá a foglalkoztatási vélelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat.
A munkaügyi ellenőrzés (foglalkoztatás felügyelet) új szabályozása nyomán felvetődő kérdéseket szakmai napok és heti rendszerességgel jelentkező elemzések formájában követtük nyomon. A következőkben állandó szakértőnk, dr. Horváth István cikksorozatából szemlézünk, ezúttal a bizonyítási teher és a foglalkoztatási vélelem szabályai körében.
Március 1-én lépett életbe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) – hatályon kívül helyezve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). Tíz nap elteltével kihirdetésre került a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. rendelet). Ez a jogszabály az Fftv. végrehajtási rendelete, de a benne szabályozott tárgykörök ezen túlmutatnak. Számos olyan, a hatóság által ellenőrizhető munkajogi szabály itt kerül ugyanis meghatározásra, melyek február 28-ig teljes körűen törvényi szinten, a Met.-ben voltak kodifikálva.
Ami a munkaügyi ellenőrzés szabályaiból kimaradt
Két érdemi eltérés regisztrálható a munkaügyi hatóság és az „örökébe lépett” foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre között. A Met. szerint egyrészt 2007-től a jogszabályon túlmenően a kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartását is ellenőrizhette. Másrészt 2003-tól ugyancsak a hatósági kontroll tárgyát képezte a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok betartása [Met. 3. § (1) bek. g) és o) pont]. Az Mt. ehhez kapcsolódó szabálya szerint teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100 százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [137. § (3) bek.]. A visszaélések tekintetében az ellenőrzés különösen fontos szerepet kaphatott, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozták meg. Erre ugyan kizárólag a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén van jelenleg is mód, de a teljesítménykövetelményt egyoldalúan a munkaadó állapítja meg.
Így kell eljárni, úgy kell eljárni – a bizonyítás terhe
A 115/2021. Korm. rendelet szerint – a Met. szabályaival egyébként azonos tartalommal megállapított szabályozás szerint – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítése során figyelembe veszi, hogy
a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására (pl. a felmondási korlátozás „kijátszása a keresőképtelen beteg munkavállaló esetében), és
b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg [115/2021. Korm. rendelet 3. § (1) bek.].
A fentiekkel kapcsolatban ugyancsak a 115/2021. Korm.rendeletből ismerjük meg a bizonyítási teher szabályát is.
E szerint a foglalkoztatónak kell bizonyítania
a) az ellenérték hiányát (pl. közérdekű önkéntes tevékenység, segítségnyújtás), valamint
b) azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul (pl. az ellátandó feladatra a Ptk. szerinti megbízási szerződés jogszerűen megköthető) [115/2021. Korm. rendelet 3. § (2) bek.].
A foglalkoztatói vélelem
Ezt követően a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokkal folytatódik a 115/2021. Korm. rendelet. A vélelem a valóságnak elfogadott előfeltételezés, más szóval bizonytalan dolog feltételezése. Célja az egyik tényből egy másik tényre való következtetés helytállósága, a döntés alapjául vett valószínű tényállás megállapítása érdekében. Általában egy jogalkotási eszköz, amely a jogalkalmazást segíti. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikció esetén soha.
Egy konkrét eset jogilag releváns tényeinek megállapítása háromféle módon történhet: bizonyítási eljárással, vélelemmel, illetve fikcióval. Bizonyítottság hiányában a foglalkoztató személyének megállapításakor a 115/2021. Korm. rendelet alapján a vélelem kap szerepet. Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató személyét az Fftv.-ben meghatározott, a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása (a továbbiakban: foglalkoztatói vélelem) alapján állapítja meg, a döntés meghozatala előtt tájékoztatja azt a foglalkoztatót, akivel szemben a vélelmet érvényesíteni kívánja, és felhívja a vélelem megdöntésére alkalmas nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére.
A foglalkoztatói vélelemre alapított döntés kizárólag
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére (pl. a munkaszerződés írásba foglalásának kötelezettsége),
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
c) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vagy
d) a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására
vonatkozó jogszabályok megsértésével összefüggésben tartalmazhat jogkövetkezményt.
A foglalkoztatói vélelem alapján megállapított jogviszonnyal kapcsolatos egyéb jogszabálysértés miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben csak akkor alkalmazható jogkövetkezmény, ha a jogszabálysértést a vélelmet megállapító döntés véglegessé válása után követte el [115/2021. Korm. rendelet 4. §]. Így például a 115/2021. Korm. rendelet szerint ugyancsak ellenőrizhető, a munka- és pihenőidővel kapcsolatos szabályoknak a foglalkoztatói vélelem előtti megsértése nem szankcionálható.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)
