Ellenőrzés után felügyelet

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok is. Az új szabályozás számos új szempontot vet fel és értékel újra. A felvetődő kérdéseket szakmai napok és heti rendszerességgel jelentkező elemzések formájában követtük nyomon. A következőkben állandó szakértőnk, dr. Horváth István cikksorozatából szemlézünk. 

Március 1-én lépett életbe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) – hatályon kívül helyezve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). Tíz nap elteltével kihirdetésre került a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. rendelet). Ez a jogszabály az Fftv. végrehajtási rendelete, de a benne szabályozott tárgykörök ezen túlmutatnak. Számos olyan, a hatóság által ellenőrizhető munkajogi szabály itt kerül ugyanis meghatározásra, melyek február 28-ig teljes körűen törvényi szinten, a Met.-ben voltak kodifikálva.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság: ellenőrzés általános és különös hatáskörrel

A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi [Fftv. 7. § (1) bek.]. Az Fftv. szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi [1. § b) pont]. Az Fftv. fogalommeghatározásai között nem találjuk az önfoglalkoztató definícióját.
Az Fft. szerint általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a Kormány rendeletében kijelölt hatóság [7. § (2) bek.]. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint a Kormány a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására foglalkoztatás-felügyeleti hatóságként a minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. [2. §]. Az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Kormány rendeletében meghatározott más hatóság hatáskörébe [Fftv. 7. § (2) bek.].

Különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 
a) a bányászati ügyekért és a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatás-felügyeletét, 
b) a rendvédelmi szerv foglalkoztatás-felügyeletét, vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatás-felügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság [Fftv. 7. § (3) bek.].

Ellenőrzési tárgykörök: törvényben és végrehajtási rendeletében 

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult
a) a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony (pl. a munkaerőkölcsönzés) és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére,
b) a tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására, amely szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az,
ba) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,
bb) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,
bc) akinek a területén a munkavégzés,
c) az a) és b) pont alapján a foglalkoztatásra irányuló jogviszony meghatározott felek közötti fennállásának megállapítására, valamint
d) a foglalkoztatást elősegítő támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére [Fftv. 7. § (4) bek.]. 

Kapcsolódó

Az új munkaügyi ellenőrzés szankciói

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, majd március 10-én megjelent a régóta várt részletszabályokat tartalmazó rendelet is. A hatósági ellenőrzés által alkalmazható szankciókat összesen két törvény és az új rendelet tartalmazza, így talán segíthet, ha összefoglalva is áttekintjük a lehetséges jogkövetkezményeket.

Ellenőrizhetőség: a munkaszerződés írásba foglalásától a munkaerő kölcsönzésig

Az Fftv. csak megkezdi a fentiekben idézett azon tárgykörök szabályozását, amire a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés kiterjed. A Met.-től eltérően – ami teljes körűen megállapította az ellenőrzési tárgyköröket – az Fftv. végrehajtási rendeletében folytatódik a listája azon szabályoknak, amelyek betartását a hatóság vizsgálhatja. A 115/2021. Korm. rendeletben találjuk a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrizhetőségét érintő tárgyköröket. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt szabályozó jogszabályok minimumkövetelményeinek foglalkoztató általi megtartására terjed ki. 

Az ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése körében
aa) a jogviszonyt létesítő jognyilatkozat alakszerűségére és kötelező elemeire,
ab) a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, 
ac) a jogviszonyt létrehozó szerződés kötelező tartalmi elemeire (ez a pont megismétli az aa) pontban a kötelező tartalmi elem ellenőrizhetőségére szóló felhatalmazást, ugyanis a jogviszony létesítéséhez megállapodás (szerződés), a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata szükséges – Mt. 14. §.),
ad) a foglalkoztató, valamint az Mt. 297. §-a szerinti jogosult írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (e szerint, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki, a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót az Mt 295. §-ában foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről.),
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
c) a nők, a fiatal foglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos külön rendelkezésekre (lásd erről részletesen az Mt. 113-114. §-át!),
d) a munka- és pihenőidőre (lásd az Mt. 86-től a 112. §-ig),
e) az ellenérték megfizetésére,
f) a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint az elszámolás megtörténtére (lásd az Mt. „Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén” cím alatti szabályait), 
g) a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység (Mt. XVI. fejezet és 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről) végzésére
vonatkozó szabályok megtartását [115/2021. Korm. rendelet 5. § (2) bek.].

 (Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)