Kinek szabad és kinek nem a Kék Kártyával dolgozni?

Ami a legfrissebb változást illeti: a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt módosító kormányrendelet  [79/2024. (IV. 8.) Korm. rendelet] megtiltja a vendégmunkások foglalkoztatását az állami, költségvetési  és állami írányítás alatt álló szerveknél. A tilalom alól nyomós indok esetén, az  érintett gazdasági társaság felett az  állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy a  gazdasági társaság tulajdonosa mentesítést adhat.
További rendkívül fontos szabály a törvény végrehajtási rendeletében (35/2024. Korm. rendelet) szereplő Kék Kártya alkalmazási lehetősége.

Az európai uniós szabályok alapján történő tartózkodás – az EU Kék Kártyával

Ez a Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 2023. évi XC. törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja [37. § (1) bek.]. Az Indokolás szerint a 2021/1883 irányelv a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (EU Kék Kártya irányelv) megkönnyíti a magasan képzett, EGT tagállamokon kívüli államból, azaz harmadik országból érkező külföldiek munkavállalási célú belépését, emellett egységes eljárást ír elő a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély együttes kiadására.

Ki kap Kék Kártyát?

EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap,
a) aki rendelkezik érvényes úti okmánnyal, igazolja beutazása és tartózkodása célját, valamint nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét, továbbá nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt (a Schengeni Információs Rendszerbe tartozó adatállomány, amely az arra jogosult hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak),
b) aki rendelkezik a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,
c) aki a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt nem közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot nem tévesztette meg, illetve tartózkodásának célja nem tér el az engedélyezettől,
d) akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
 e) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és
f) aki magyarországi szálláshelyként valós belföldi lakcímadatot jelentett be [2023. évi XC. törvény [37. § (2) bekezdés].

Az Indokolás szerint az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell a harmadik országbeli állampolgárnak becsatolnia, így egy eljárásban kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel. A munkavállalás engedélyezéséről a kijelölt állami foglalkoztatási szerv szakhatóságként dönt. Az idegenrendészeti hatóság a beutazás feltételeit vizsgálja.

Az EU Kék Kártya

• legalább két évre kerül kiállításra, de ha a foglalkoztatásra irányuló szerződés kettő évnél rövidebb időtartamra szól, a szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra állítandó ki,
• érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható [2023. évi XC. törvény 37. § (4) – (5) bek.].

Az Indokolás szerint a Kék Kártya irányelvnek megfelelően a mobilitás keretében a más EU tagállam által kiadott EU Kék Kártyával rendelkezőknek is biztosítja a hazai szabályozás e Kártyához jutás lehetőségét. A 2023. évi XC. törvény alapján az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, ha
a) ezt a Kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkettő hónapig jogszerűen tartózkodott vagy a második tagállamban hat hónapot tartózkodott, és
b) teljesíti a fenti a)-f) pontokban felsorolt hat együttes feltételt [2023. évi XC. törvény 38. §].

Az EU Kék Kártya a kiadásától számított egyéves időszak alatt kizárólag
a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy
b) a hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban
történő, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.
Az EU Kék Kártya birtokosa a b) pont szerinti megváltozott munkaviszonyt a jogszabályban meghatározott állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb 30 napig nem kezdheti meg. Azaz: nem dolgozhat [2023. évi XC. törvény 39. §].

Kinek nem „oszthatnak” Kék Kártyát?

Nem kaphatja meg ezt a Kártyát
a) az a harmadik országbeli állampolgár,
aa) aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy ideiglenes, illetve kiegészítő védelmet kért,
ab) kutatóként kutatási projekt végzése céljából kérelmezi a tartózkodás engedélyezését,
ac) az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
ad) a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,
b) az a személy, akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,
c) a menedékjogról szóló törvény szerinti befogadott (a továbbiakban: befogadott),
d) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/ EK irányelv (96/71/ EK irányelv) hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik [2023. évi XC. törvény [37. § (3) bek.].
Idézve a törvényszövegben hivatkozott 96/71/ EK irányelvet, ezt arra, a tagállamban letelepedett vállalkozásra kell alkalmazni, amely a szolgáltatások transznacionális nyújtása keretében munkavállalókat küld egy másik tagállam területére
a) saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló;
b) a csoport tulajdonában lévő telephelyre vagy vállalkozáshoz, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló; vagy
c) munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásként vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozásként egy tagállam területén letelepedett vagy ott működő vállalkozáshoz, feltéve, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy a munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás és a munkavállaló
a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással [1. cikk].

Kártyakiadás- és meghosszabbítás, igazolások

A Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás céljának fennállása  a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás (olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel) céljából – legalább hat hónapos határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött  előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható [35/2024. Korm. rendelet 24. § (1) bek.]. Az eljáró hatóság az EU Kék Kártya kérelmezésére irányuló eljárás során

• magas szintű szakmai képzettségként veszi figyelembe az olyan tudást, készségeket és kompetenciákat,
• amelyeket a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel összehasonlítható olyan szakmai tapasztalat igazol,
• amely a munkaszerződésben vagy a kötelező érvényű állásajánlatban meghatározott szakma vagy ágazat terén releváns, és amelyet jogszabályban meghatározott időszak alatt szereztek.

A harmadik országbeli állampolgár ezeket a feltételeket hitelt érdemlő dokumentummal igazolja. Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható [35/2024. Korm. rendelet 24. § (2)-(4) bek.].
Az EU Kék Kártya irányelv I. mellékletében meghatározott foglalkozások esetében az ott meghatározott idejű releváns szakmai tapasztalatot az EU Kék Kártya kérelmezése szempontjából magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni. E szakmai tapasztalat az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlását alátámasztó, illetve annak időtartamát bizonyító okirattal igazolható.

Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban

• a megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár munkabérének mértéke a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében meghatározott havi bruttó munkabért eléri vagy meghaladja;
• a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő anyagi forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.

Nem rendelkezik elegendő anyagi forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény [Szoc. tv.]
a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,
b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy
c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban
három hónapnál hosszabb ideig részesül [35/2024. Korm. rendelet 24. § (5)-(9) bek.].
Nem kell alkalmazni az előbbi, az EU Kék Kártyásra való jogosultságot kizáró rendelkezést a 2023. évi XC. törvény 230. § (2) bekezdésének e) és f) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén. A hivatkozott törvényhelyek szerint, ha a harmadik országbeli állampolgár

• az EU Kék Kártya kiállítását követő két évben legalább egymást követő három hónapon keresztül, vagy az EU Kék Kártya kiállítását követő két év eltelte után legalább egymást követő hat hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, vagy
• foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt.

Fontos, hogy ezekben az esetekben az EU Kék Kártya kiadását a törvény szerint eleve meg kell tagadni.

A 2023. évi XC. törvény 37.  § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek (aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak) az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki Magyarország területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény alapján
aa) biztosítottnak minősül,
ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetve a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy
ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult;
b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;
c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra;
d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes [35/2024. Korm. rendelet 24. § (10)-(11) bek.].

Az EU Kék Kártya kérelemre vonatkozó idegenrendészeti eljárással kapcsolatban az Európai Unió érintett tagállamai illetékes hatóságainak tájékoztatását és az ilyen ügyekben történő együttműködést nemzeti kapcsolattartóként a Főigazgatóság végzi.  Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az EU Kék Kártya iránti kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül nyújthatja be. A kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította [35/2024. Korm. rendelet 25-26. §].