A tartózkodási engedély két lehetősége az új törvényben

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély – két esetben

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény [2023. évi XC. törvény] „A vendégmunkás” c. IV. fejezete rendelkezik a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyről. Ilyet az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki [28. § (1) bek.]. Ezen túlmenően ilyen engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor [2023. évi XC. törvény 28. § (2) bek.]. A 2023. évi XC. törvény javaslatának (lásd a T/6079. számú törvényjavaslatot) részletes indokolása (Indokolás) szerint ez utóbbi esetben a belföldi foglalkoztatóval nem létesül munkaviszony, a munkavégzés a két vállalkozás közötti megállapodás teljesítését célozza.
Ez esetben idegenrendészeti szempontból a belföldi foglalkoztató tekintendő foglalkoztatónak, illetőleg a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek ezen foglalkoztatóra vonatkoznak. Ezen túlmenően a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározhatja, hogy az foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat [2023. évi XC. törvény 28. § (3) bek.].

Az engedély időtartama és a meghosszabbítás lehetőségei

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély az első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg [2023. évi XC. törvény 28. § (5)-(6) bek.]. Amint az Indokolás hangsúlyozza: a hároméves maximális időtartamon túl a tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

A legális tartózkodás ugyanakkor nem itt ér véget.

A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás az előbb említett időtartamon túl ugyanis foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz a 2023. évi XC. törvényben foglalt feltételeknek. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességére az előbb ismertetett, a törvény 28. § (5)-(6) bekezdésben foglaltak az irányadóak. Azaz az engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarországon és legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.
Az Indokolás szerint Magyarország kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a tartózkodási engedély ismételt kiadásának belföldi tartózkodás melletti kérelmezését, ha az előző tartózkodási engedély még érvényes, amikor a kérelem benyújtásra kerül. A kérelem benyújtására az érvényességi idő letelte előtt legfeljebb 40 nappal van lehetőség. Az ennél korábban benyújtott kérelem idő előttinek minősül és nem engedélyezhető. A megfelelő időben benyújtott kérelem engedélyezése esetén az érvényességi időre ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első kiadás esetében.

Tartózkodás csak egy jogcímen – változás a munkaviszonyban

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. Az ezen engedéllyel rendelkező vendégmunkás

• magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható
• nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

Ez utóbbi a 2023. évi XC. törvényben szabályozott Nemzeti Kártya. A szerb és az ukrán állampolgár Nemzeti Kártyát kaphat, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

A Nemzeti Kártya száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.  A Nemzeti Kártya alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Ha a szerb és az ukrán állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie. A Nemzeti Kártya vonatkozásában egyebekben a vendégmunkás foglalkoztatása jogalapjának elvesztésére irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni [2023. évi XC. törvény 50.-53. §].

Visszakanyarodva a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély szabályaihoz, ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie [2023. évi XC. törvény 28. § (8)-11) bek.]. Ez utóbbi rendelkezés alapján, ha a munkaszerződésben módosítják közös megegyezéssel a munkakört, ezt követően kérelmet kell benyújtani az engedély meghosszabbítására. A munka törvénykönyve [Mt.] ugyanakkor nem zárja ki, hogy egy munkaszerződésben több munkakört is kikössenek – ezzel egyszerűsítve ezt a helyzetet. A munkavégzési hely pedig nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni [Mt. 45. § (3) bek.]. Így, ha a munkaszerződésben nem kötik ki a munkahelyet, ezzel ugyancsak „megtakarítható” az újabb engedély beszerzése. A más foglalkoztatóval történő foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, mint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésének szükségessége redukálható az Mt.-nek a több munkáltató által létesített munkaviszonyra irányadó rendelkezésének alkalmazásával. E szerint több munkáltató (legalább kettő) és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg [Mt. 195. § (1) bek].

Elutazás és lehetséges költségtérítés

A 2023. évi XC. törvény alapján a munkaadó köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. Ezek szerint nincs a hatóságnak mérlegelési lehetősége a bírságösszeg meghatározásakor az eset körülményeire figyelemmel.
A foglalkoztató viszont mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az előbb említett kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható [29. § (1)-(2) bek.]. Az Indokolás szerint általában elvárható, hogy a foglalkoztató mindent megtegyen annak érdekében, hogy a munkaviszony megszűnésének idejére a harmadik országbeli állampolgár kiutazását előkészítse, abban közreműködjék, az alkalmazott figyelmét a jogkövetkezményekre felhívja, a tényleges távozásra felszólítsa, illetőleg a hatóságokkal a szükséges és elvárható mértékben kapcsolatot tartson, valamint együttműködjék.
A fentieken túl a törvény rögzíti, hogy a foglalkoztató mely esetekben köteles megtéríteni az idegenrendészeti hatóság vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett költségeket. A munkáltató az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles megtéríteni, ha
a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
ba) a 2023. évi XC. törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
bb) az előírt munkavállalási engedély vagy a 2023. évi XC. törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, illetve
bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti [29. §].

A vendégmunkás-tartózkodási engedély – szűkebb kör

Bár foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt csak vendégmunkás kaphat, a 2023. évi XC. törvényben önálló jogcímen is szabályoz egy másik engedélyként a vendégmunkás-tartózkodási engedély. Ezt az a vendégmunkás kaphatja,
a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen,
b) akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó,
c) aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és
d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki.

A 2023. évi XC. törvény szerint kedvezményes foglalkoztatónak minősül:
a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;
b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg, vagy amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.
A 226/2022. (VI. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről, szabályozva e munkaerő-kölcsönzői kategória jogi feltételeit. E kölcsönbeadó nemcsak idehaza, hanem bármely EGT-tagállam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő, kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett gazdasági társaság lehet. És egy fontos feltétel többek között még, hogy a harmadik országok állampolgárai jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására az említett Korm. rendeletben meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személyt alkalmaz. Korlátja a vendégmunkás-tartózkodási engedélynek, hogy számuk nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot [2023. évi XC. törvény 30. §].

Az engedély időtartama és a meghosszabbíthatóság

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel azonosan, a vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és ugyancsak legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem lehetséges a meghosszabbítás [2023. évi XC. törvény 31. § (1)-(2) bek.].
A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező az említett időtartamon túl új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz a 2023. évi XC. törvényben foglalt feltételeknek. A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességére az ennek kiadására vonatkozó törvényi feltételek irányadók. Azaz a tartózkodási célja továbbra is a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő munkavégzés Magyarországon nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztatónál vagy minősített kölcsönbeadónál. Figyelemmel e két munkáltatótípusra, véleményünk szerint a foglalkoztatási jogviszony csak munkaviszony lehet.
Ugyancsak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel egyezően, a vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető, és ezen magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható. Szintén nem kaphat a vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát és a vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje annak meghosszabbítása esetén legfeljebb három évig hosszabbítható meg. Ha pedig a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie [2023. évi XC. törvény 31. § (3)-(8) bek.]. Eltérően ugyanakkor a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélytől, nincs szükség az engedély meghosszabbítása iránti kérelem előterjesztésére, ha a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás történik.

Változásbejelentési kötelezettség – Magyarország elhagyása

A foglalkoztató, ha az általa alkalmazott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni:
a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
b) a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai,
c) a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
d) az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma,
e) az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe.
Ezt a bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül – elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés törvény szerinti adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti [2023. évi XC. törvény 31. §]. Kérdés, pontosan mi tartozik a foglalkoztatási feltételei fordulat tartalmába? Mert, hogy e körbe értelmezésünk szerint nem csak a munkaszerződésben foglalt kikötések tartoznak, hanem a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásában foglaltak (pl. a cafeteria rendszerbe tartozó juttatásra vagy a prémiumra való jogosultság), továbbá a munkaadó által egyoldalúan meghatározható kondíciók (pl. egyenlő vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetőleg az egy- vagy többműszakos munkarend alkalmazása).
A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély szabályaival egyezően a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. E kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei is azonosak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyre vonatkozó rendelkezésekkel [2023. évi XC. törvény 32. §].