A munkaügyi bírságon túl: a kötelezés és az egyebek

A munkaügyi ellenőrzés (foglalkoztatás felügyelet) új szabályozása nyomán felvetődő kérdéseket szakmai napok és heti rendszerességgel jelentkező elemzések formájában követtük nyomon. Ezúttal is állandó szakértőnk, dr. Horváth István cikksorozatából szemlézünk, ezen alkalommal a munkaügyi bírságon túli közigazgatási intézkedéseket vesszük sorra. 

Március 1-én lépett életbe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) – hatályon kívül helyezve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). Tíz nap elteltével kihirdetésre került a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. rendelet). Ez a jogszabály az Fftv. végrehajtási rendelete, de a benne szabályozott tárgykörök ezen túlmutatnak. Számos olyan, a hatóság által ellenőrizhető munkajogi szabály itt kerül ugyanis meghatározásra, melyek február 28-ig teljes körűen törvényi szinten, a Met.-ben voltak kodifikálva.

A közigazgatási intézkedések

A bírság kiszabása mellett a hatóság a jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedést tehet [115/2021. Korm. rendelet 9. §]. 
Az egy eljárásban megállapított jogszabálysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezményekről együttesen kell rendelkezni. Ettől eltérően külön határozatban kell rendelkezni
a) a további foglalkoztatás megtiltásáról, valamint
b) a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabott és a tételes összegű munkaügyi bírságról [115/2021. Korm. rendelet 10. §]. 

Kötelez a hatóság

Az egyik lehetséges közigazgatási intézkedés a kötelezés. A hatóság a jogszabálysértés megszüntetése céljából vagy annak megállapítása esetén kötelezi a foglalkoztatót
a) a jogszabálysértés, a hiányosság megszüntetésére vagy az elmulasztott foglalkoztatói kötelezettség teljesítésére (pl. az Mt. 134. §-a szerinti munka- és pihenőidő-nyilvántartás vezetése),
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása mellett
ba) a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentés teljesítésére, valamint
bb) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok megtartására (pl. a munkaszerződés írásba foglalására),
c) a külföldi munkáltató által, valamint a külföldön foglalkoztatott munkavállalóval kapcsolatos nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére [115/2021. Korm. rendelet 11. §].

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása és a bejelentésre kötelezés körében a jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából a jogszabálysértés megkezdésének időpontja, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a hatósági ellenőrzés

• megkezdésekor fennáll, az ellenőrzés megkezdésének időpontja,
• megkezdését követően létesült, a jogviszony létesítésének időpontja,
• megkezdésekor már megszűnt, a jogviszony megszűnésének napja.

Ha viszont a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartásával létesült, a munkáltatót csak a bejelentési kötelezettség teljesítésére kell kötelezni [115/2021. Korm. rendelet 12. §].

Az egyéb intézkedések – két csoportban

Az „egyebek között” két, a tényállástól függő közigazgatási intézkedési lehetőséget regisztrálunk. Egyrészt a hatóság a fővállalkozó vagy a vele jogviszonyban álló köztes alvállalkozó helytállási kötelezettségét állapíthatja meg, ha az alvállalkozó olyan munkáltató, ami a külön jogszabály szerinti szezonális munka keretében harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, és a részére járó munkabért a foglalkoztatás megszűnéséig nem fizette meg [115/2021. Korm. rendelet 13. §]. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm tv.) szerint harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan [2. § a) pont]. A harmadik országbeli állampolgár magyarországi szezonális munkájáról a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendeletben találunk részletes szabályokat. 

Másrészt, ha a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát – a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig elektronikus úton – a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele céljából megküldi az illetékes adóhatóságnak [115/2021. Korm. rendelet 14. §]. Amennyiben a hatóság a harmadik országbeli állampolgár
a) magyarországi foglalkoztatását érintő jogszabály megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát megküldi az idegenrendészeti hatóságnak,
b) foglalkoztatására érvényes tartózkodási engedély vagy keresőtevékenység folytatására jogosító engedély hiányában került sor, és az ellenőrzés megállapítja annak valószínűségét, hogy
ba) a jogszabálysértés súlyosságára tekintettel a jogszabálysértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély visszavonása lehet indokolt, vagy
bb) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása vagy magyarországi tartózkodása a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztetheti, vagy közegészségügyi, járványügyi szempontból veszéllyel járhat,
a hatóság a szükséges intézkedések megtétele céljából megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

A hatóság a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatban – a fentiek szerint – intézkedik, ha a külföldi foglalkoztató által ilyen személlyel kötött megállapodás alapján Magyarországra küldött foglalkoztatott számára biztosított szállás feltételeire vonatkozó ellenőrzés valószínűsíti a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásának szükségességét [115/2021. Korm. rendelet 15. §].

(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó júliusi számában olvashatják)