Kinek osztják a Magyar Kártyát?

A 2023. évi XC. törvény magas kompetenciával rendelkező harmadik országbeli polgárok tartózkodásáról című V. fejezetének törvényjavaslat-indokolása szerint (T/6079. számú törvényjavaslat) az európai uniós normák lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti mobilitását. Ez a fejezet szabályozza a magas képzettségű munkavállaló tartózkodását Magyar Kártyával és az európai uniós szabályok alapján történő tartózkodását az EU Kék Kártyával, a vállalaton belüli áthelyezést, a kutató tartózkodását, valamint a vállalkozás áthelyezését Magyarországra (a Vállalati Kártyát).

A Magyar Kártya – kinek „oszthatják”?

Az első lehetőség a 2023. évi XC. törvény szerint a Magyar Kártya. Ez olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.  A felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés [36. § (1) – (2) bek.]. Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
 a) akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
 b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

Magyar Kártyát az a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező azon harmadik országbeli állampolgár is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor [2023. évi XC. törvény 36. § (3) – (4) bek.].

És következnek a jogosultság szűkítő feltételei! A fenti feltételek meglétén túl ugyanis Magyar Kártya csak akkor kapható, ha
 a) a felsőoktatásért felelős miniszternek – a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben megszövegezett – közleményében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik,
 b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző,
 c) előadóművész, vagy
 d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.
A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a harmadik országbeli állampolgár teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket [2023. évi XC. törvény 36. § (5) – (6) bek.].

Kártyakiadás- és meghosszabbítás – a szükséges igazolások

A Magyar Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a tartós tartózkodás célja a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható. A kérelemhez mellékelt, a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal bizonyítható [35/2024. Korm. rendelet 23. § (1)-(2) bek.].
Ha a Magyar Kártya kérelmezésére „A Magyar Kártya – kinek „oszthatják”? cím alatt ismertetett, a 2023. évi XC. törvény 36. § (5) bekezdés. b)–d) pontjában foglalt harmadik országbeli állampolgár részére kerül sor, a beutazás és tartózkodás célja a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.
Aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez, a munkavállalás céljából kötött előzetes megállapodás vagy érvényes munkaszerződés mellett a regionális igazgatóság a vezető tisztségviselő által vezetett, az érintett gazdasági társaság működésének alátámasztására további okiratot kérhet a vendég-önfoglalkoztatóra irányadó szabályok szerint [35/2024. Korm. rendelet [23. § (1)-(4) bek.]. Ekkor a végrehajtási rendelet 12. § (1)-(4) bekezdése alapján tartózkodás célja az alábbiakkal igazolható:
a) egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;
b) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal;
c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozattal;
d) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel; vagy
e) más, hitelt érdemlő módon.

Ha a harmadik országbeli állampolgár gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) vezető tisztségviselőjeként végzi a tevékenységét, a tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha

• a gazdasági társaság legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább öt magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt ténylegesen foglalkoztat teljes munkaidőben, illetve
• a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt, a gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozata alapján valószínűsíthető, hogy a társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni.

A gazdasági tevékenységre vonatkozó részletes nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlő módon kell igazolni, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával. A tartós tartózkodási cél a fenti a)–e) pontban foglaltakon túl az alábbi hitelt érdemlő irattal igazolható, amely alapján:
a) az éves jövedelem meghaladja a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresét és nem áll fenn adó- és járuléktartozása, valamint
b) az általa vezetett gazdasági társaság adó- és járuléktartozással nem rendelkezik, végrehajtási-felszámolási eljárással nem érintett, és valamennyi munkavállaló tekintetében a gazdasági társaság az idegenrendészeti hatóság irányába bejelentési, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Ha a Magyar Kártya kiadására a 2023. évi XC. törvény 36. § (4) bekezdése  alapján kerül sor – miszerint a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor –, akkor a a fenti a)–e) pontban foglalt okirat mellett mellékelni kell a kiadásra vagy meghosszabbítására irányuló kérelemhez a  magyarországi foglalkoztató és a harmadik országban letelepedett foglalkoztató közötti megállapodást, amely a  harmadik országbeli állampolgár munkavállaló magyarországi munkavégzésére irányul [35/2024. Korm. rendelet [23. § (5) bek.].