Bejelentkezés

Távmunka 2022 – új elemekkel bővülhet a home office

A koronavírus-járvány egyik lehetséges foglalkoztatási utóhatása: az atipikusnak tekintett távmunka akár tipikussá is válhat olyan munkakörökben, ahol a munkaeszköz a számítógép és a munkavégzés eredménye elektronikusan továbbítható. Sőt: már nemcsak számítástechnikai eszközzel lehet távmunkában tevékenykedni, és a távmunkás az év egyharmadában akár a munkaadó irodájában is dolgozhat.

"Munkáltatói utasítás otthoni munkavégzés elrendeléséről" - DOKUMENTUM LETÖLTÉSE

A világjárvány megváltoztatta a távmunka szerepét a hazai foglalkoztatásban is. Három éve Magyarországon a munkavállalók 3,7 százaléka, kb. 144 ezer munkavállaló dolgozott távmunkásként.  2020 tavasza, a pandémia első hulláma hozta a drasztikus változást. Két szempont, a munkaadói gazdasági érdek és a munkavállalói biztonság érvényesítése vezetett ahhoz, hogy – ahol lehetséges volt – számos munkáltató a rendkívüli jogrend adta lehetőséggel élve elrendelte vagy lehetővé tette a távmunkát, vagy az otthoni munkavégzést. 2020 májusában kb. 760 000 fő dolgozott távmunkásként vagy – a jogszabályban egyébként nem rendezett – home office-ban. 
2021 februárjára ugyan visszaesést regisztráltak – 482 000 dolgoztak ebben a két formában, ez az összes munkavállaló kb. 11 százalékát jelentette – de még mindig 3,5-ször annyit, mint ahányan 2018-ban távmunkában vagy home office-ban dolgoztak.
A veszélyhelyzet jelenleg 2022. január 1-ig tart, a megváltozott szabályok tehát decemberben még biztosan alkalmazhatóak. A járványhelyzetet figyelve azonban szinte biztosra vehető, hogy az Mt. 196-197. §-aiban szabályozott távmunka továbbra is egyre népszerűbb foglalkoztatási forma lesz.

A távmunka érvényben lévő szabályai

2021. július 3-tól módosult a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 487/2020. Korm. rendelet). A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerint a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést (home office) és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelhette. A távmunka tekintetében – kétségtelenül magasabb szempont alapján – felülírta a munka törvénykönyvét [Mt.]., ami ehhez a munkaszerződésben történő megállapodást követeli meg. A különös rendeleti norma az első veszélyhelyzet végéig volt hatályban, és ezt a lehetőséget a jogalkotó nem reinkarnálta a tavaly ősszel erőre kapó, a korábbihoz képest nagyságrendileg több fertőzöttet és áldozatot követelő újabb vírushullámok okán.

Munkavédelmi szabályok – ismétlések és a távoli ellenőrzés lehetősége

A 487/2020. Korm. rendelet továbbra is fenntartja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A. §-ában megfogalmazott a távmunkára vonatkozó szabályai helyett a rendeleti szabályozást. A módosított rendelkezés szerint a távmunkavégzés – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján 

  • a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik [487/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. A rendelkezés azonos az Mvt. 86/A. § (2) bekezdésével.

A másik rendeleti szabály csak a jogforrási szint vonatkozásában hoz újat. E szerint a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól [487/2020. Korm. rendelet 1. § (3) bek.]. Ugyanezt olvashatjuk az Mvt. 86/A. (6) bekezdésének első mondatában. Annyi változás ugyanakkor mégis van, hogy a 487/2020. Korm. rendelet szélesíti a távmunka fogalmát, annak munkaeszköze nem csak a számítógép lehet (lásd erről a „Bővülő eszköztár – munkavégzés nem csak számítástechnikai eszközzel” címnél írtakat!)
A 487/2020. Korm. rendelet módosításának következő szabálya csupán annyit változott, hogy a korábbitól eltérő paragrafusban találjuk. 

A számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. 

Magyarázatként annyit fűzünk ehhez, hogy kizárólag e szabály betartása akkor elegendő, ha a munkáltató biztosítja a távmunkavégzés eszközét. Ha viszont a munkavállalóé a számítógép, el kell végeznie a munkaadónak a kockázatértékelést. Ezen túlmenően a munkáltató köteles felhívni a figyelmet arra, hogy a munkavégzés helyét a távmunkavállaló az előbb említett biztonságos munkakörülmények teljesülésére figyelemmel válassza meg.
Az Mvt.-nek a veszélyhelyzet alatt nem alkalmazandó rendelkezése a munkáltatónak a távmunkavégzés helyszínén történő ellenőrzését szabályozza. A 487/2020. Korm. rendelet módosítása szerint a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti [1/A. § (1) bek.]. Azaz a „főnök” személyes megjelenése helyett valamely, a vizuális kapcsolatot lehetővé tévő informatika rendszer segítségével.

Bővülő eszköztár: a „nem számítástechnikai eszközzel” végzett távmunka

A 487/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet tartamára részben megváltoztatja, kibővíti a távmunka törvényi meghatározását. Az Mt. szerint a távmunkavégzés meghatározásának egyik mellőzhetetlen eleme, hogy a tevékenységet számítástechnikai eszközzel végzik [196. § (1) bek.]. 

A jogszabálymódosítás ugyanakkor a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkáról is szól, amely esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (távmunkavégzési hely).

Ennek lehetőségét a gyakorlatban a munkaköri feladatok ellátásának körülményei alapvetően befolyásolják. Mely, az eddig a munkahelyen végzett tevékenység folytatható lakásunk falai között?! Úgy, hogy egyébként a lakóhely rendeltetésszerű használatát sem akadályozza, figyelemmel a velünk együtt élőkre.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy 

  • a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, továbbá
  • a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túlmenően a munkáltató vagy megbízottja – így különösen az Mvt. 8. §-ában (munkabiztonsági szaktevékenységet végző személy), valamint az Mvt. 57. és 58. §-ában megjelölt személy (pl. a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításában közreműködő) – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. E helyre a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

A munkavédelmi hatósági ellenőrzés [Mvt. 81. § (4) bek.] a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig kell, hogy beszerezze [487/2020. Korm. rendelet 1/A. § (2)-(8) bek.].
E rendelkezések ugyancsak megtalálhatók az Mvt.-ben, a 86/A. §-ban. A szabályozás indokát viszont alátámasztja, hogy az Mvt. szabályai kizárólag az Mt. szerinti, számítástechnikai eszközzel végzett távmunkára vonatkoznak. A munkavédelmi szabályok súlyát csökkentheti, hogy a munkáltató és a munkavállaló a rendeletben foglaltaktól megállapodással eltérhet [487/2020. Korm. rendelet 1/B. §]. 

Átalány-költségtérítés – Mivel számoljunk? 

A jogszabálymódosítás hátterében az a körülmény áll, hogy idén február 1-jén lépett életbe a 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A távmunkával kapcsolatban elszámolható költség viszont az év első napján hatályos minimálbér összegéhez kapcsolódik. 

A 487/2020. Korm. rendelet új szabálya szerint a veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől, az ezt követő évek esetében az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg.

2021-ben ez az összeg a 167 400 forint 10%-a, azaz 16740 forint.

Visszatérve a jogszabályhoz, ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, ez a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Változatlan feltétel, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet „I. Jellemzően előforduló költségek” cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el [2. §].

Az Mt. helyett rendelet

A 487/2020. Korm. rendelet átmenetileg, a veszélyhelyzet tartamára „kiiktatja” az Mt. távmunkáról szóló 196. §-ának alkalmazhatóságát. Helyette belép a rendelet, amiben számos törvényi mondat köszön vissza.
Az Mt. szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják [196. § (1) bek.]. A 487/2020. Korm. rendelet alapján viszont távmunka, ha a munkavállaló a munkát esetleg csak a munkaidő egy részében végzi a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen [3. § (2) bek.]. Ezzel ténylegesen a veszélyhelyzet tartamára eltűnhet a különbség a távmunka és a kodifikálatlan, a gyakorlatban kialakult home office között. És ismét visszaköszön: a távmunka tekintetében nem jogszabályi feltétel, hogy a munkavállaló számítástechnikai eszközzel dolgozzon. Az Mt. alapján a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában [196. § (2) bek]. Ez a törvényi szabály is csak formálisan nem érvényesül a veszélyhelyzet ideje alatt, mert a 487/2020. Korm. rendelet módosított 3. § (3) bekezdése megismétli az Mt. előbb idézett bekezdését. 
A 487/2020. Korm. rendelet szerint – eltérő megállapodás hiányában – a távmunkavégzés során
a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról, számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,
c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és
d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson [487/2020. Korm. rendelet 3. § (4) bek.].

Összevetés az Mt.-vel! 

Az a) pont megegyezik az Mt. 197. § (1) bekezdésével. Így a munkáltatói utasítási jognak a feladat meghatározására történő korlátozása csak akkor hozhat érdemi változást, ha nem számítástechnikai eszközzel történik a munkavégzés.
A b) pont újdonság, harmóniában a munkavédelmi szabályok veszélyhelyzetre szóló változásával.
A c) pont ugyancsak nóvum! E szabály szükségszerűen hiányzik az Mt.-ből, hiszen a számítógéppel dolgozó távmunkás éppen, hogy nem a munkáltató telephelyén dolgozik.
A d) pont viszont azonos az Mt. 196. § (5) bekezdésével.

A 487/2020. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint, ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A rendeletben az Mt. 197. § (4) bekezdésének második mondata köszön vissza, a veszélyhelyzet tartamára változást csak a nem számítógéppel dolgozó távmunkás esetében hoz. Ugyanez a helyzet a 487/2020. Korm. rendelet következő szabályával. E szerint a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít [3. § (6) bek.]. Ez a szöveg olvasható az Mt. 196. § (4) bekezdésében. A 487/2020. Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet idején nem kell alkalmazni az Mt. 196. §-ából azt a rendelkezést, miszerint a munkáltató – az Mt. 46. §-ában foglaltakon (a munkaviszony létrejöttéhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség) túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót
a) a munkáltató általi ellenőrzés,
b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik [196. § (3) bek.].

(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó decemberi számában olvashatják)
 

Dr. Horváth István (2021-11-23)

A dokumentum ingyenes letöltéséhez kérjük, adja meg alábbi adatait!

A gomb megnyomásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.