Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében
Olvasási idő: 5 perc
2024. január 1-jén hatályba léptett a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának feltételeit és a tartós tartózkodás munkavállaláshoz kapcsolódó eseteit szabályozó törvény. Ezúttal az alkalmazás egyik fő esetét jelentő, beruházás megvalósítását szolgáló foglalkoztatás szabályait tekintjük át.
Ahogyan arra korábbi cikkünkben is rámutattunk, sok kérdést felvet és vélhetően fel is fog vetni a 2024-es év folyamán az óév végén elfogadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény.
Az ilyen jellegű foglalkoztatás egyik alaptípusának tekinthető a vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében.
A törvény szerinti munkavégzési célból vendégmunkásként történik a munkavégzés a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel.
Ilyen engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek
a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen beruházás megvalósítása érdekében,
b) a foglalkoztatója ezen beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és
c) a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.
z előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki [2023. évi XC. törvény 24. §]. Az Indokolás szerint az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyás egy olyan hatósági ígérvény, amely beruházás megvalósítása érdekében kerül kiállításra, meghatározott időtartamra, illetőleg meghatározott számú vendégmunkás alkalmazását teszi lehetővé.
A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyről a törvény a következőket állapítja meg.
Az engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén. Ezen engedély érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. Az engedély ezen időtartamon túl nem hosszabbítható meg.
Érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. Ebben az esetben a vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható, és a vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat [2023. évi XC. törvény 25. §].
A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.
Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja [2023. évi XC. törvény 26. §].
A vendégmunkás „elutazása”
A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. Ha a foglalkoztató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság ötmillió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül ugyanakkor a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy a vendégmunkás Magyarországról történő „eltávozásával” kapcsolatban kötelességének teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.
A vendégmunkás Magyarországból történő elutazásával kapcsolatos az a szabály is, miszerint az idegenrendészeti hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha
a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
ba) a törvény szerinti tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
bb) az előírt munkavállalási engedély vagy a törvény előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti [2023. évi XC. törvény.
27. §].
