Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Magyarországon

dr. Horváth István Dátum Legutoljára frissítve: 2024.01.16

Olvasási idő: 6 perc


Ez a tartalom 88 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Ahogyan arról év végén értesültünk, nem lépett 2023. november 1-jén hatályba a nyáron kihirdetett „vendégmunkástörvény”. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó lényegi kérdéseket így a 2023. évi XC. törvény rendezi. A főbb szabályok 2024. március 1. napján lépnek hatályba, az átmeneti rendelkezések viszont már január 1-jétől élnek.

Ahogyan arról év végén értesültünk, nem lem lépett 2023. november 1-jén a nyáron kihirdetett 2023. évi L. törvény a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. A legfőbb okként megjelölt, szigorúbb szabályozás kívánalmáról az óév végén elfogadott 2023. évi XC. törvény „felvezető” szövegében olvashatunk.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény [2023. évi XC. törvény] leginkább kiemelendő iránymutatása szerint

harmadik országbeli állampolgár Magyarországon rövid, tartós vagy huzamos időtartamban tartózkodhat [2. §].

Kik is ezek az állampolgárok?

Harmadik országbeli állampolgár: a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan [2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 2. § a) pont]. Ezen túlmenően a 2023. évi XC. törvény szerint az ellenkező bizonyításáig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó állam polgárát,
 a) aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt (Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, illetve hontalanságát igazolja) használ fel,
 b) aki nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
 c) akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának, azaz hontalan [8. §].

A tartózkodás időtartama és korlátai

A hazai foglalkoztatási lehetőségekhez kapcsolódnak azon rendelkezések, melyek a tartózkodás lehetséges tartamát állapítják meg. Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon rövid, tartós vagy huzamos időtartamban tartózkodhat [2023. évi XC. törvény 2. §]. E kategóriák definíciója a 2023. évi XC. törvény alkalmazásában:

  • A rövid időtartamú magyarországi tartózkodás: bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodását Magyarország az európai uniós szabályrendszer alapján teszi lehetővé [3. §].
  • A tartós időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár ezen tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. Ez a tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól és a 2023. évi XC. törvényben meghatározott jogcímekhez kötődik (lásd a „Tartósan tartózkodhatnak – a munkavégzés céljai” címnél írtakat!). A tartós időtartamú magyarországi tartózkodás állampolgársági, létszám, vagy foglalkozási szempontok szerint korlátozható [4. §].
  • A huzamos – a 2023. évi XC. törvény eltérő rendelkezése hiányában – határozatlan időre szóló magyarországi tartózkodás a törvény szerinti feltételek fennállása esetén abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri, és azokat betartja [5. §].

Kik azok, akik „tartósan” tartózkodhatnak?

Elöljáróban, a 2023. évi XC. törvény javaslatának (lásd a T/6079. számú törvényjavaslatot) részletes indokolása (Indokolás) szerint a tartós időtartamú magyarországi tartózkodás – amely bármely 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodást jelent – határozott idejű, a törvényben felsorolt célokhoz rendelt és engedélyköteles.

A törvényben meghatározott tartós időtartamú tartózkodásra vonatkozó jogcímeket a törvény az Indokolás szerint az európai uniós jogi normák figyelembevételével határozza meg. Ennek alapján, a tartós tartózkodás jogcímeit tekintve harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan – írásunk témáját tekintve – többek között
a) munkavégzési célból, mint vendégmunkás
 aa) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
 ab) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
 ac) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
 ad) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
 
b) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként
 ba) Magyar Kártyával vagy EU Kék Kártyával,
 bb) vállalaton belül áthelyezett személyként,
 bc) kutatóként,
 be) vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával, továbbá

c) a 2023. évi XC. törvényben meghatározott egyéb okból (pl. kiküldetés) tartózkodhat,
a 2023. évi XC. törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján [6. §].

A tartós magyarországi tartózkodás általános feltételei

A hazánkban történő munkavégzés előfeltétele a tartós tartózkodás jogszabályi feltételeinek való megfelelés. Az ilyen tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki rendelkezik
a) érvényes úti okmánnyal, továbbá
b) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával, vagy EU tartózkodási kártyával.
Az egyértelműség kedvéért, a b) pont szerinti feltételek vagylagosak, elegendő egynek megfelelni.

Az általános törvényi feltételek listája folytatódik:
 c) rendelkezni kell a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,
 d) igazolni szükséges a beutazása és tartózkodása célját,
 e) rendelkezni kell Magyarország területén szálláshellyel vagy lakóhellyel,
 f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezni szükséges a lakhatást és megélhetést, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
 g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak szükséges minősülni, vagy ennek hiányában az egészségügyi ellátásának költségei biztosítására kell képesnek lennie,
 h) nem lehet kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állni, illetve a beutazás vagy tartózkodás nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét,
 i) és végül nem lehet a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt állni sem [17. § (1) bek.].
A SIS a Schengen Information System-ről, azaz a Schengeni Információs Rendszerről a 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezik.  Összefoglalva: a SIS strasbourgi székhelyű hálózat, amely az EU tagországok rendőri és bírói szerveitől beszerzett információkkal rendelkezik körözött személyekről és ellopott tárgyakról.
Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, a fenti felsorolás b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül a felsorolás c)–g) pontjaiban foglalt feltételek igazolásának kötelezettsége alól [2023. évi XC. törvény 17. § (3) bek.].

(Írásunkat teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó februári számában olvashatják)