Év végéhez közeledve a foglalkoztatók már figyelik a minimálbér és a garantált bérminimum változását, mivel lényegesen befolyásolják a jövő évi költségek alakulását, és az éves tervezést. A 2025. évre vonatkozó összegek már november végén nyilvánosságra kerültek, de a valódi tervezés csak a végleges számokat jelentő kormányrendelet megjelenése után kezdődhetett.
A táppénz, gyermekápolási táppénz és 2023-ban módosult szabályai 2025-ben is hatályban maradnak. A táppénz egy naptári napra járó összege ugyanakkor az új minimálbérhez igazodóan már magasabb összeg lesz és a gyermekek otthongondozási díjának havonkénti összege is a minimálbér új összegéhez fog igazodni.
Adott egy kft., amely hónapok óta nem végez tevékenységet, nincs bevétele. Két tagja van, ebből az egyik tag ügyvezető is – akinek jelenleg van 36 órát meghaladó munkaviszonya, így nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ez a munkaviszonya december végén megszűnik, ugyanakkor tervezi, hogy fiát, aki Ausztriában dolgozik, beveszi a cégbe. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a felmerülő, lehetséges esetekben?
Az érintett cég (kft.) egyetemi hallgatót foglalkoztat együttműködési megállapodással. Milyen jogviszonya lesz a diáknak a cégben, mekkora kell legyen a bruttó bére, és kell-e jelenteni 1041-esen?
Uniós jogi kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges megalkotnunk a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum meghatározott szabályait 2024. november 15-ig.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) körében felmerülő problémák közül az alábbiakban a munkaviszony megszűnésével összefüggő kérdéseket járjuk körül a joggyakorlat segítségével.
Adott egy mezőgazdasági őstermelő, aki saját jogon rokkantsági ellátást kap, felesége után pedig ápolási díjat. Őstermelésben főállásúnak számít, viszont nem fizet járulékot maga után az ápolási díj miatt, mivel nem végez személyesen munkát. Egyéni vállalkozást milyen biztosítotti formában indíthat? Főállású egyéni vállalkozóként jogosult lenne a rokkantsági ellátásra és az ápolási díjra?
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak speciális esetei közé tartozik a jogosultsági kérdések elbírálása és azok összegének kiszámítása. Különösen elgondolkodtató és több jogszabály együttes alkalmazása szükséges például az egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszony estén. Ebben a körben merülhet fel kérdésként, hogy kinek kell az ellátásokat elbírálni.
Nyugdíjas őstermelő egyetemi hallgató unokája az ő nevében árulná az általa termesztett gyümölcsökből előállított készítményeket. Megoldható-e ez megbízással, illetve mit jelent ebben az esetben a megfelelő adóoptimalizálás?
A hatályos szabály alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót felelősnek kell tekinteni adott feltételek fennállásakor az egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért. Ez a felelősség megalapozza, hogy a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval szemben megtérítési eljárás lefolytatására kerüljön sor. Az alábbi cikkben ezt a megtérítési eljárást ismertetem.