Keresőtevékenység korlátozása egyes ellátások mellett
Olvasási idő: 8 perc
Számos olyan gyermekvállaláshoz kapcsolódó családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátás működik, amely mellett nem szabad, vagy csak bizonyos korlátok figyelembevételével lehet keresőtevékenységet folytatni. A legfontosabb alapkérdés ezekben az esetekben, hogy adott ellátás tekintetében mit kell keresőtevékenységnek vagy jövedelemnek tekinteni és az adott ellátás mellett miként alakul az egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettsége.
CSED
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 41. szakasza értelmében nem jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.
Az Eb. törvény alkalmazásában a jogszabály végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés p) pontja értelmében keresőtevékenységnek a Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.
A 2025. június 30-ig hatályos szabályok szerint a CSED egész tartama alatt tilos volt a keresőtevékenység.
A CSED folyósítása alatt az egyéni vagy társas vállalkozó mentesül a havi minimum kötelezettség alól. Ugyanakkor a szüléstől számított 90 napon belül nem végezhet személyesen munkát a társaságban, illetve – amennyiben tulajdonos tagról vagy a minimálbér 30 százalékát elérő havi tiszteletdíjjal rendelkező személyről van szó – nem láthatja el az ügyvezetést.
Örökbefogadói díj
Az örökbefogadói díj mellett a keresőtevékenység folytatás megengedett. Az örökbefogadói díj folyósításának tartama alatt az egyéni vagy társas vállalkozót nem terheli havi minimum járulékfizetési kötelezettség.
GYED, GYES, GYET
A gyermekgondozási díjban (GYED) részesülő személy korlátlanul folytathat keresőtevékenységet. A GYED folyósításának az ideje alatt az egyéni vagy társas vállalkozót nem terheli havi minimum járulékfizetési kötelezettség.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. (Cst.) törvény 21. § (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
Tehát, a CSED-re nem jogosult személy számára a GYES mellett továbbra is 6 hónapig tiltott a keresőtevékenység.
Ellenben a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
Ettől eltérően a GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A Cst. törvény alkalmazásában keresőtevékenységnek a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység tekintendő.
Szintén nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.
A GYES-ben részesülő egyéni vagy társas vállalkozó abban az esetben mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Ez jelentheti, hogy az érintett nem számol el kivétet, nem, illetve a vállalkozása érdemben nem, vagy csak alkalmazott révén működik.
A Cst. törvény 24. szakasza értelmében a gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A GYET tartama alatt az egyéni vagy társas vállalkozót nem terheli havi minimum járulékfizetési kötelezettség.
Családi pótlék
A Cst. törvény 14. §-a értelmében, amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével – a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti.
A jogszabály értelmében jövedelem az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, míg rendszeres jövedelem a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
Ápolási díj, illetve gyermekek otthongondozási díja melletti munkavégzés
A szociális (1993. évi III.) törvény 39/B. § (1) bekezdés d) pontja, illetve 40. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a GYOD, illetve ápolási díj mellett keresőtevékenység – az otthon történő munkavégzés kivételével – maximum napi 4 órában folytatható.
A szociális törvény alkalmazásában keresőtevékenységnek az olyan munkavégzéssel járó tevékenység minősül, amelyért ellenérték jár, kivéve
- a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg;
- mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
Nem minősül ellenértéknek
- a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
- a szociális szövetkezet tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel.
A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy számos jogviszony esetében a tevékenység tartama (munkaidő) nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető.
Így például egyéni vagy társas vállalkozó, vagy éppen őstermelő esetében ennek megállapítására nincs mód, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ezen tevékenységek folytatása kizárná az ápolási díjra vagy a gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) való jogosultságot.
A GYOD-ban vagy ápolási díjban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó abban az esetben mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Ez jelentheti, hogy az érintett nem számol el kivétet, nem, illetve a vállalkozása érdemben nem, vagy csak alkalmazott révén működik.
