Széles Imre

Széles Imre

társadalombiztosítási szakértő


Foglalkoztatási és társadalombiztosítási szakértő, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó szerzője.

 

Adó és társadalombiztosítási szakértőként rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek, társadalombiztosítási járulékok, kitekintéssel a nemzetközi jogi vonatkozásokra. 

Számos foglalkoztatási és társadalombiztosítási témában megjelent különszámunk szerzője.

 

Kiemelt figyelemmel szemlézi a munkajog, bérszámfejtés, foglalkoztatás adózással összefüggő kérdéseit. 

Huszontöt éve, 1986-tól foglalkozik hivatásszerűen társadalombiztosítással, folyamatosan ellenőrzési területen. Jelenleg a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága Nyugdíjellenőrzési Főosztály ellenőrzési osztályának vezetője.
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

Ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, akkor a munkavállaló biztosítottá, a munkaadó pedig foglalkoztatóvá válik. A magánszemélynek ilyenkor eleget kell tennie a foglalkoztatót terhelő valamennyi társadalombiztosítási kötelezettségnek: a bejelentéstől a járulék megállapításán és levonásán keresztül egészen a bevallásig és befizetésig.
A nyugdíjjogosultság kérdése, a nyugdíj folyósítása melletti továbbfoglalkoztatás számos kérdést felvet. Ilyen kérdés a sajátjogú nyugdíjas jogállása, a nyugdíjigény visszamenőleges érvényesítése vagy a nyugdíjrögzítés lehetősége.
A minimálbér változásának egyik nem elhanyagolható következménye, hogy jelentősen nőtt a rehabilitációs hozzájárulás mértéke is. Nem érdektelen kérdés tehát, hogy a munkaadó megváltozott munkaképességű személy alkalmazásával ki tudja-e váltani ezt a közterhet, avagy sem.
Ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, a munkavállaló biztosítottá a munkaadó pedig foglalkoztatóvá válik. Talán nem is gondol erre, de eleget kell tennie a foglalkoztatót terhelő valamennyi társadalombiztosítási kötelezettségnek: a bejelentéstől a járulék megállapításán és levonásán keresztül egészen a bevallásig és befizetésig. És még egy „tyúk vagy tojás” probléma is felmerülhet.
Az adóalap pontos megállapításának célja az adófizetési kötelezettség teljesítése érdekében elengedhetetlen. A társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem jogszerű megállapítása viszont nem csak a járulékfizetési kötelezettség teljesítése szempontjából fontos, hanem meghatározó jelentőségű az ellátásra való jogosultság, illetve az ellátás összege vonatkozásában is.
A keresőtevékenység folytatása számos társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetében akadálya a jogosultságnak, illetve a folyósítás csak bizonyos korlátok között megengedett. A foglalkoztatók számára nem könnyű feladat a szabályok pontos alkalmazása, annál is inkább, mivel az egyes jogszabályok alkalmazásában a keresőtevékenység fogalma nem azonos.
A mezőgazdasági őstermelőket érintő társadalombiztosítási szabályváltozások újdonsága, hogy megszűnik a „20 éves szabály”. Január 1-étől már nem feltétele a biztosítási kötelezettségének, hogy az érintett őstermelőt tevékenységének kezdő napjáig szerzett szolgálati ideje és a nyugdíjkorhatáráig hátralévő idő kitegye a 20 évet. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó további társadalombiztosítási kötelezettségeket, és az őket megillető társadalombiztosítási ellátások szabályait is összefoglaljuk röviden.