Megszűnik a 20 éves szabály: változások az őstermelők társadalombiztosítási szabályaiban

Mezőgazdasági őstermelő fogalma a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény alkalmazásában: A Tbj. 4. § 16. pontja szerint továbbra is az Szja. törvény 3. § 18. pontjában meghatározott személy minősül mezőgazdasági őstermelőnek. E jogszabályi hely viszont immár a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőt tekintendő őstermelőnek, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is. E szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Az őstermelők biztosítási kötelezettségei (Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja) körében alapvetően nem változnak a szabályok, vagyis a mezőgazdasági őstermelőre főszabály szerint kiterjed a biztosítás. 
A szabály alól kivételt képez az az eset, ha az őstermelő 

• kiskorú, 
• sajátjogú nyugdíjas (vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte) vagy
• más jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb (Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti) jogviszonyt – biztosított.

Ugyanakkor január 1-jétől megszűnt a „20 éves szabály”. Ez azt jelenti, hogy immár nem feltétele a biztosítási kötelezettségének, hogy az érintett őstermelőt tevékenységének kezdő napjáig szerezett szolgálati ideje és a nyugdíjkorhatáráig hátralévő idő kitegye a 20 évet. 

Ebből adódóan, aki az elmúlt években azért nem vált őstermelőként biztosítottá, mert az őstermelői tevékenység megkezdéséig szerzett szolgálati ideje, illetve a nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő idő együttesen nem tett ki 20 évet, január 1-jével mégiscsak biztosított lesz. (Ezen még az sem változtat, ha túl van az öregségi nyugdíjkorhatáron, kivéve, ha ténylegesen nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül.) 

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége (Tbj. 14. §)

• a nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
• őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy
• a biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig
  áll fenn.

Megszűnik a továbbá az őstermelő biztosítása, ha kilép az őstermelők családi gazdaságából. 

A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállását és járulékfizetési kötelezettségét alapesetben továbbra sem érinti, ha nappali tagozatos tanulmányokat folytat. Ellenben, ha ezzel összefüggésben biztosítottá válik (pl. tanuló szerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként vagy szakképzési munkaszerződés alapján), akkor természetesen kizárt az őstermelői biztosítása. 

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

A biztosított mezőgazdasági őstermelőt 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terheli.

A járulékalapot – a Tbj. 41. szakasza értelmében – a következők szerint állapítjuk meg, azzal, hogy 

• bevételen a támogatások nélküli bevételt értjük, míg
• minimálbérnek a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért tekinteni, ami 2021. január hónapban 161.000, míg február hónaptól 167.400 forintot. 

A) Kezdő mezőgazdasági őstermelő járulékalapja (Tbj.41. § (1) bekezdése)

A Tbj. 4. § 10. pontja értelmében a kezdő mezőgazdasági őstermelőnek az a személy tekintendő, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

Tehát, aki 2021-ben válik őstermelőként biztosítottá, de már 2020-ban is folytatott munkaviszonya mellett őstermelői tevékenységet, nem kezdő őstermelő.  Ellenben az az egyéni vállalkozó, aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, és a családi gazdálkodásról szóló törvény 19. § (4) bekezdés értelmében 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül – külön előírás híján – kezdőnek őstermelőnek tekinthető. 

A kezdő mezőgazdasági őstermelő járulékalapja a minimálbér (egészen pontosan a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér) 92 százaléka.

B) A mezőgazdasági őstermelő előző évi bevétele nem több mint a minimálbér éves összegének az 5-szöröse  (Tbj. 41. § (2) bekezdése)

Ez 2021. év vonatkozásában (tekintve, hogy 2020-ban a minimálbér 161.000 forint volt 9.660.000 forintot (60 x 161.000 forint) meg nem haladó bevételt jelent.
Ebben az esetben a havi járulékalap: bevétel a 15 százalékának az 1/12-ted része.

C) A mezőgazdasági őstermelő előző évi bevétele több mint a minimálbér éves összegének az 5-szöröse. (Tbj. 41. § (2) bekezdése)

Ebbe a körbe 2021-ben tehát azok a mezőgazdasági őstermelők tartoznak, akik 2020. évi bevétele meghaladta 9.660.000 forintot. 
 Havi járulékalap összege: minimálbér 92 százaléka. 

D) Önként magasabb járuléklapot vállalók (Tbj. 41. § (4) bekezdése)

Az előzőekben említett csoportok valamelyikébe tartozó őstermelő, ha nyilatkozatban vállalja az őt terhelőnél magasabb járulékalap után a járulékfizetést.
Ebben az esetben a havi járulékalapot az érintett határozza meg.  

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az adóhatóságnak. 

A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. Ettől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

A járulékalap megállapítása és bevallása

A mezőgazdasági őstermelő a biztosítására vonatkozó adatokat, illetve a társadalombiztosítási járulékot negyedévente az 53-as bevallás révén vallja be. 

A havi járuléklap megállapítása során a Tbj. 40. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Tehát, a járulékot a biztosítás tartamára kell megfizetni. Amennyiben a biztosítási jogviszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Nem köteles a mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban (GYED), gyermeknevelési támogatásban (GYET)
• gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ennek időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,

A családi járulékkedvezmény érvényesítése (Tbj. 80. §)

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét saját maga állapítja meg.  

Az általa érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.

A mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

Az őstermelő a járulékkedvezményt értelemszerűen nem érvényesítheti, ha nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség 

A mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho.) törvény 7. szakasza alapján 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó fizetésére is kötelezett.

Az adó alapja:

A) éves minimálbér felét el nem érő bevételig:

• nem biztosított: 0
• biztosított: 0 vagy a választott járulékalap

B) éves minimálbér 5-szörösét meg nem haladó bevétellel rendelkező, átalányadózó

• nem biztosított: 0
• biztosított: 0 vagy a választott járulékalap

C) éves minimálbér 5-szörösét meghaladó bevétellel rendelkező, átalányadózó

• nem biztosított: 9.660.000 forint feletti bevétel 10 százaléka
• biztosított: minimálbér vagy választott járulékalap

D) Tételes költségleszámolást választó:

• nem biztosított: Bevétel – költség
• biztosított: bevétel - költség, de legalább a minimálbér vagy a választott járulékalap 

Bevételen a támogatások nélküli bevételt értjük, míg minimálbéren a tárgyév első napján érvényes minimálbért, tehát 2021-ben 161.000 forintot.  

A minimálbér vagy a választott járulékalap esetében a járulékmentességre vonatkozó szabályokat (pl. GYED tartama alatt) szintén alkalmazni kell. 

A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási ellátása

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulék fizetésére tekintettel a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.

Ugyanakkor – mivel a pénzbeli ellátások összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével – az alacsony összegű havi járulékalap csekély összegű pénzbeli ellátásra ad jogosultságot.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot ugyanakkor nem érinti a fizetendő járulék összege, sőt e jogosultság akkor is fennáll, ha az érintett előző évi bevétel híján egyáltalán nem kötelezett járulék fizetésére. 

Ahogy a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokból kitűnik, a mezőgazdasági őstermelő az esetek többségében a minimálbérnél alacsonyabb összegű járulékalap után fizet járulékot. Ez pedig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 39. § (2) bekezdés értelmében azt jelenti, hogy az e körbe tartozó őstermelő esetében alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokat.

Az arányos szolgálati időt csak a Tny. törvény 20. szakaszának – tehát a nyugdíj összegének a megállapítása során – kell figyelembe venni. Ettől eltérően a nyugdíjjogosultsághoz szükséges (15 vagy 20 év) szolgálati idő tekintetében, illetve a 40 év jogosultsági idő tekintetében 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati, illetve jogosultsági időnek minősül. 

Szintén gyakran ad félreértésre okot a biztosítási kötelezettség tekintetében, ha a mezőgazdasági őstermelő egyáltalán nem rendelkezik bevétellel vagy az olyan alacsony, hogy nem kell bevallani. Ez továbbra sem befolyásolja az őstermelő biztosítási kötelezettségét. 

Így például, ha egy mezőgazdasági őstermelő bevétele az idei évben 0 forint ami – feltéve, hogy önként nem vállalja magasabb járulékalap után a járulékfizetést – 2021-ben 0 forintos járulékfizetési kötelezettséget, illetve járulékbevallás alóli mentességet jelent. Ám az érintettre ebben az esetben is kiterjed rá a biztosítás, ami alapján megilleti az egészségügyi szolgáltatás, tehát magánszemélyként nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. 

Az más kérdés, hogy ez alapján az érintett egyetlen egy nap szolgálati időt sem szerez, hiszen a mezőgazdasági őstermelőre is alkalmazni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Tny.) törvény 39. §-a szerinti, arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályokat.

Sőt, a tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő, illetve a minimálbér éves összegének az 5-szörösét (60 x 161.000= 9.660.000 forint) meghaladó előző évi bevétellel rendelkező őstermelő - aki a minimálbér 92 százalékának megfelelő havi összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot szintén, nem szerez teljes szolgálati időt.

Aki pedig az említett 9.660.000 forintot meg nem haladó bevétellel rendelkezik, annak havi járulékalapja a bevétel 15 százalékának tizenketted része, ami legfeljebb havi 120.750 forintos járulékalapot jelent.

Tehát a minimálbér elérő ellátási alapért az őstermelőnek mindenképpen önként kell magasabb járulékalapot vállalnia.  

Ami a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet illeti: annak az őstermelőnek, aki a Tbj. 41. § (2) bekezdése szerint fizet járulékot (tehát az előző évi bevétel 15 százalékának alapul vételével) az éves bevétel 6 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként.  

 (Lezárva: 2021. február 01.)