Jól ismert, hogy az idei évben a béren kívüli jutatások köre kiegészült úgy, hogy a SZÉP kártya számlán lévő összeg felhasználható a 35 év alatti fiatal részére adható lakhatási támogatásként is. Az alábbiakban a bérleti díjhoz adható támogatás kérdéses pontjait elemezzük.

2025. január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalójának. Mivel ez az állandóan változó munkaerőpiacon egy komoly vonzerőt jelentő juttatás lehet, így érdemes áttekinteni annak alapvető szabályait, illetve a jogalkalmazás során már felmerült problémáit.

A SZÉP Kártya felhasználhatósága olyan széles körű, hogy minden munkavállalói csoport megtalálhatja a számára kedvező lehetőségeket. Ráadásul a béren kívüli juttatások köre jelentősen bővült is 2025. január 1-től. A juttatások közé bekerült három új elem, amelyek jelentősen kiszélesítik a felhasználók körét, és az adható juttatások összege is megemelkedett.

Megszokott, hogy a már működő cafeteria rendszer esetén általában a tárgyévi nyilatkozatokat is az év elején kéri be a munkáltató. Mivel 2025. január 1-től több elemmel is kiegészült az adómentes juttatások és béren kívüli juttatások köre, érdemes mind a foglalkoztatói, mind a munkáltatói oldalon áttekintenünk az új lehetőségeket.

Hogyan történik jogkövető módon és szabályszerűen egy szlovák állampolgárságú munkavállalót felvétele és foglalkoztatása? Milyen iratokkal kellene rendelkeznie?

Év végéhez közeledve a foglalkoztatók már figyelik a minimálbér és a garantált bérminimum változását, mivel lényegesen befolyásolják a jövő évi költségek alakulását, és az éves tervezést. A 2025. évre vonatkozó összegek már november végén nyilvánosságra kerültek, de a valódi tervezés csak a végleges számokat jelentő kormányrendelet megjelenése után kezdődhetett.

Milyen sorrendben kell beszámítani egy tartozásból eredő tőkét, késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt ha részben, majd később egészben megtörténik a tartozás kifizetése?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) körében felmerülő problémák közül az alábbiakban a munkaviszony megszűnésével összefüggő kérdéseket járjuk körül a joggyakorlat segítségével.

A rendkívüli munkaidő általában eltér a rendes munkaidőtől és többnyire nem tervezett. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzések során nagy hangsúly helyeződik a rendkívüli munkavégzés elrendelésével és elszámolásával kapcsolatos munkáltatói gyakorlat vizsgálatára, ezért fontos részletesen megismerni az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket.

Adott egy mezőgazdasági őstermelő, aki saját jogon rokkantsági ellátást kap, felesége után pedig ápolási díjat. Őstermelésben főállásúnak számít, viszont nem fizet járulékot maga után az ápolási díj miatt, mivel nem végez személyesen munkát. Egyéni vállalkozást milyen biztosítotti formában indíthat? Főállású egyéni vállalkozóként jogosult lenne a rokkantsági ellátásra és az ápolási díjra?