Ekho-szabályok a munkaviszony megszűnésekor
Olvasási idő: 3 perc
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) körében felmerülő problémák közül az alábbiakban a munkaviszony megszűnésével összefüggő kérdéseket járjuk körül a joggyakorlat segítségével.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) olyan adózási forma, amit egyes meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – főként a művészet, média és sport területén –, abban az esetben, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket.
Ekho szabályai a munkaviszony megszűnésekor
A felhívott tényállás szerint egy munkavállaló az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózásról nyilatkozott a munkáltató felé, így a munkáltató a munkabéréből a minimálbérig vonta le a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, a felettes részre pedig az ekho-t. A munkavállaló munkaviszonya meg fog szűnni, és fel lesz mentve a munkavégzés alól több hónapra.
A kérdés az volt, hogy a felmentési idő azon részében amikor a munkavállaló mentesítve lesz a munkavégzési kötelezettség alól, akkor a minimálbér feletti részre az ekho szerint adózhat a magánszemély vagy a felmentési bér teljes összegéből le kell vonni a közterheket?
A válasz megadásához a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70. § (1) bekezdéséből kell kiindulni, mely alapján a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni.
Az Mt. 70. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
Az Mt. Nagykommentárja szerint sincs annak akadálya, hogy a munkavállalói felmondás esetében a munkáltató eltekintsen a felmondási idő munkában töltésétől.
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor az Mt. 80. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló munkabérét az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon kell megfizetni.
Mindezek alapján, ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor illetve megszűnésekor mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, akkor a munkavállalót ezen időszakra távolléti díj illeti meg, ami tulajdonképpen egy munkavégzés hiányában járó díjazás, amelyet az Mt. 80. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Az Mt. ezen szakasza alapján, az itt meghatározott időpontban kell kifizetni a távolléti díjat a munkavállaló részére, azt a munkavállalónak nem havonta fizetik ki, mint a munkabért.
Továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 1. § (1) bekezdése alapján: Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) - a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján - az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) által teljesíti.
Az Ekho tv. 3. § (7) bekezdése szerint, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
Fentiekből következően a munkaviszony megszűnésekor a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakára kifizetett távolléti díj nem tekinthető a munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékének,
ezért a fentebb hivatkozott Ekho tv. 1. § (1) bekezdésében és az Ekho tv. 3. § (7) bekezdésében meghatározott, a munkaviszonyban végzett tevékenység havi ellenértékeként kifizetett összegnek sem minősülhet, vagyis ezen díjazás vonatkozásában nem választható az Ekho tv. szerinti adózás, ebből következik az, hogy az ilyen jogcímen járó díjazás után az általános szabályok szerint kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket.
